Ma folytatnom kell Alekszej Navalnij halálának történetét, ugyanis fontos fejlemények történtek az ügyben. Valamennyire mintha oszlana a köd, bár tisztán még mindig nem látunk a történtek kapcsán, azonban most már sejtéseink lehetnek. A politikus holtteste elő is került meg nem is, mindenesetre a hatóságok azt ígérik, hogy 14 nap múlva kiadják a családnak.

(Képünk illusztráció)

Ma még mindig Alekszej Navalnij titokzatos halálával kell foglalkoznunk, ugyanis fejlemények zajlanak az ügyben, és valahogy minél többet tudunk meg, mintha annál kevesebbet lehetne megérteni a dologból. Mindenesetre ma reggelre annyi kiderült, hogy sem az nem biztos, mikor hunyt el Navalnij, sem az, hogy jelenleg hol van a teste, de azt tudjuk, hogy nem adták ki az édesanyjának.

(Képünk illusztráció)

Mivel a héten még nem volt közel-keleti hírösszefoglaló sem, tartozom olvasóimnak ezzel, annak ellenére, hogy az ottani helyzet elég zavaros – ha a kommunikációt nézem, mintha mindenki folyamatosan győzne, csak senki sem nyer. De lássuk, mit mond erről az ISW napi jelentése?

(Képünk illusztráció)

Mivel rég nem számoltunk be harctéri hírekről, foglalkozzunk ma ilyesmivel, bár inkább stratégiai jelleggel bír az ISW mai jelentése, mint taktikaival: két, nagyjából egyenlően erős hadsereg birkózik egymással, melyeknek jellege ugyan eltér, de sem elengedni, sem legyőzni nem bírják egymást. Róka fogta csuka, csuka fogta róka – de lássuk a híreket!

(Képünk illusztráció)

Szomorú esetről számol be a The Insider, ami ugyanakkor tragikomikus is: 2023 decemberében a Rosszija-1 állami televíziós csatorna dokumentumfilmet sugárzott Ivan Szafronov újságíró ügyéről, akit 2022 szeptemberében 22 év börtönre ítéltek hazaárulásért.

(Képünk illusztráció)

Hát, szerelmes felebarátim, be kell vallanom, hogy tévedtem. Mentsen talán a lázbetegség, amiben három hete szenvedgetek, de ez a figyelmetlenség egészen szórakoztató eredményekkel járt. Ugyanis félrenyomtam valamit és kiderült hogy, ha hülye is vagyok, azért nagyon kedvesek velem, és nem veszett még el Oroszhon, sőt én sem.

(Képünk illusztráció)

Tegnapi írásom közepes visszhangot keltett, ugyanis azzal a gondolattal zártam, hogy a most is működő és a Wagnernek, az orosz Afrikai Hadtestnek és a közép-afrikai diktatúráknak fegyvereket szállító, orosz kötődésű repülőjáratok tevékenységének fényében felvetődhet a kérdés, miért is szükséges a magyar katonai misszió jelenléte pont Csádban? Választ nem adtam, mert azt hittem, magától értetődő. Nem volt az.

(Képünk illusztráció)

Lehet, hogy Prigozsin halott (azonban, mivel orosz ügyről van szó, esküt még erre sem tehetünk), de hogy az üzletei tovább működnek, az a The Insider kutatása alapján egészen bizonyos. Például a Wagner ellátását (és Afrika befolyásolását) biztosító repülőjáratok ugyanúgy járnak-kelnek, mint korábban, és ugyanúgy sértik meg az összes szankciót és embargót.

(Képünk illusztráció)

Hála a The Insidernek, ma sem maradunk orosz kémügy nélkül. Ez a mostani történet sem teljesen új, de vannak új elemei, például az, hogy az események egyik résztvevője, Andrej Harcsenko nem politikusként tárgyalt 2018-ban az olasz Lega párt vezetésével, hanem az FSZB Ötödik Szolgálatának képviselőjeként.

(Képünk illusztráció)

Egyre újabb és újabb részletek derülnek ki az orosz titkos ügynökök kalandos életéről, küzdelmeiről és harcairól, ahogy azt pár évtizede írták volna. Mindenesetre az már pár évtizede sem volt ritkaság, hogy az ilyen gumitalpúak sajtómunkásnak vagy emberi jogi aktivistának álcázták magukat – most éppen a GRU három ilyen ügynökét leplezte le a The Insider. 

(Képünk illusztráció)