Mivel a héten még nem volt közel-keleti hírösszefoglaló sem, tartozom olvasóimnak ezzel, annak ellenére, hogy az ottani helyzet elég zavaros – ha a kommunikációt nézem, mintha mindenki folyamatosan győzne, csak senki sem nyer. De lássuk, mit mond erről az ISW napi jelentése?

(Képünk illusztráció)

Rusztam Minnihanov, az Oroszországi Tatár Köztársaság vezetője hivatalos látogatást tett Iránban, valószínűleg az orosz-iráni védelmi ipari és katonai együttműködésről tárgyalva. Minnikhanov meg nem részletezett „nagy ipartelepeket és ipari városokat” látogatott meg Iszfahán tartományban, és február 14-én találkozott a tartományi kormányzóval. Iszfahán tartományban több kiemelkedő védelmi ipari és katonai létesítmény található, köztük néhány, az IRGC és a védelmi minisztérium által üzemeltetett, űrkutatási célú üzem. Ezek közé a helyszínek közé tartozik például a kasháni repülőtér, amelyet 2022 júniusában és júliusában orosz delegációk látogattak meg, hogy megvizsgálják az iráni Shahed drónokat. Az iráni repülőgépgyártó ipari vállalat, amely Ababil és Shahed drónokat gyárt, szintén Iszfahán tartományban található. Minnikhanov látogatása különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Irán aktívan támogatja egy katonai dróngyártó üzem építését a Tatár Köztársaságban található Yelabugában, amely a tervek szerint legalább 6000 drónt fog gyártani a „következő években”.

Minnikhanov Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli csatlósa, és kiterjedt kapcsolatai vannak az orosz védelmi iparral. 2010 óta a Tatár Köztársaság vezetője, és a Tatneft orosz olaj- és gázipari vállalat vezetője is. 2021 szeptembere óta úgyszintén Minnihanov elnököl a Tupoljev részvénytársaság igazgatótanácsában. Márpedig a Tupoljev gyártja a stratégiai bombázókat az orosz fegyveres erők számára, például a Backfire és a Blackjack bombázókat. Az Egyesült Államok 2023 januárjában szankcionálta Minnihanovot az Orosz Föderáció gazdaságának „védelmi iparhoz kapcsolódó anyagi és repülőgépipari ágazataiban való részvétele miatt”, Kanada pedig 2023 áprilisában, az Ukrajna elleni orosz invázió támogatása miatt.

Minnihanov külön találkozott Ebrahim Raisi iráni elnökkel, hogy február 13-án Teheránban „gazdasági együttműködésről” tárgyaljon vele. Raisi a gazdasági, ipari, tudományos és turisztikai együttműködés fokozására szólított fel a Tatár Köztársasággal és más orosz szövetségi szubjektumokkal. Az orosz média arról számolt be, hogy Raisi 2024 októberében Kazanyba, a Tatár Köztársaságba utazik, hogy részt vegyen egy BRICS-csúcstalálkozón.

Egyes szunnita és síita iraki politikai frakciók megosztottnak tűnnek az amerikai erők Irakból való kiűzésének kérdésével kapcsolatban. Khaled al Dabouni, a szunnita Mutahidun Szövetség tagja kijelentette, hogy a szunnita politikai pártok nem fogják támogatni az Irán által támogatott, az amerikai erők kivonására irányuló törekvést. Dabouni azzal érvelt, hogy Iraknak szüksége van az amerikai erőkre az ISIS-szel való szembeszálláshoz, mert Irak jelenleg képtelen erre egyedül. Ez az állítás összhangban van a CTP-ISW értékelésével, amely szerint az amerikai erők kiutasításáról szóló iraki döntés nagy valószínűséggel teret adna az ISIS-nek arra, hogy 12-24 hónapon belül újra felbukkanjon Szíriában, és ezután Irakot fenyegesse.

A síita koordinációs keret – az Iránhoz közel álló iraki síita politikai pártok laza koalíciója – és más, Irán által támogatott iraki szereplők rendszeresen azzal érvelnek, hogy Iraknak már nincs szüksége az USA vezette koalíciós erőkre, mivel az Iraki Biztonsági Erők (ISF) önállóan is képesek megvédeni Irakot az olyan fenyegetésektől, mint az ISIS. Ezek a kijelentések figyelmen kívül hagyják azokat a hiányosságokat, amelyekkel az ISF-nek továbbra is szembe kell néznie a hírszerzés, a tűztámogatás és a logisztika terén. Az Irán által támogatott iraki parlamenti képviselők azzal vádolták a szunnita és kurd frakciókat, hogy „bojkottálták” a február 10-i parlamenti ülést, amelyen az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciós erők Irakból való kivonását vitatták volna meg, amint arról a CTP-ISW korábban beszámolt.

A legfontosabb hírek röviden:

– Irán: Rusztam Minnihanov, az Orosz Tatár Köztársaság vezetője hivatalos látogatást tett Iránban, valószínűleg azért, hogy megvitassa az orosz-iráni védelmi ipari és katonai együttműködést.
– Irak: Egyes szunnita és síita iraki politikai frakciók megosztottnak tűnnek az amerikai erők Irakból való kiutasításával kapcsolatban.
– A Gázai Övezet északi része: Az Izraeli Védelmi Erők arról számoltak be, hogy befejeztek a Gázai Övezet nyugati részén egy kéthetes, hadosztály szintű rajtaütést.
– A Gázai Övezet déli része: Az Izraeli Védelmi Erők folytatták a tisztogató műveleteket Khan Younis több szektorában.
– Ciszjordánia: Az izraeli erők legalább hat alkalommal csaptak össze palesztin fegyveresekkel. A Hamász háromnapos tüntetésekre szólított fel Ciszjordániában és külföldön.
– Dél-Libanon és a Golán-fennsík: Az Irán által támogatott milíciák, köztük a libanoni Hezbollah tizenegy támadást hajtottak végre Dél-Libanonból Észak-Izrael ellen.
– Jemen: A houthik azt állították, hogy rakétatámadást hajtottak végre egy barbadosi zászló alatt közlekedő, görög tulajdonban lévő hajó ellen az Ádeni-öbölben.

Gázai Övezet

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti céljai:

– Az izraeli politikai vezetés és közvélemény szándékának meggyengítése egy nagyobb szárazföldi művelet elindítására és fenntartására a Gázai Övezetben.
– Az IDF anyagi és morális helyzetének rombolása a Gázai Övezet térségében.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) február 15-én jelentették, hogy befejeztek egy kéthetes, hadosztály szintű rajtaütést Gáza város nyugati részén. Több izraeli reguláris egység és különleges műveleti alakulat (SOF) néhány óra alatt benyomult Gáza városba – ez rövid idő ahhoz képest, hogy az izraeli erőknek egy hétbe telt, amíg a 2023 novemberében végrehajtott tisztogató műveletek kezdeti szakaszában Gáza városba jutottak. Az izraeli erők a rajtaütés során katonai infrastruktúrát tisztítottak meg, hírszerzési anyagokat és fegyvereket találtak, és mintegy 120 palesztin fegyverest öltek meg. Az IDF korábban bejelentette, hogy az izraeli erők január 6-án felszámolták a Hamász összes zászlóalját a Gázai Övezet északi részén. A Hamász kihasználta az izraeli kivonulást 2023. december végén, hogy visszaszivárogjon azokra a területekre, amelyeket az izraeli erők korábban megtisztítottak, és újjáalakítsa néhány milíciaegységét.

Az IDF továbbra is célkeresztben tartja a Hamász parancsnokait és harcosait a Gázai Övezet északi részén. Az izraeli erők február 14-én megölték a Hamász Gázai Brigádjához tartozó al-Shati zászlóalj parancsnokát. Az IDF 215. tüzérdandárja február 15-én legalább 15 Hamász-harcossal, köztük egy biztonsági tiszttel végzett Gázavárosban és a Gázai övezet északi részének más részein. Az IDF továbbra is keresi a Hamász Gázai Brigádjának parancsnokát, aki felelős a Hamász újjáalakulási törekvéseinek egy részéért. A Hamász szinte biztosan folytatja az Izrael által megölt és/vagy őrizetbe vett parancsnokok helyettesítését, és tanul a hibáiból, hogy jobban megvédje a vezetőségét a jövőbeli izraeli műveletekkel szemben.

Az izraeli erők február 15-én összecsaptak palesztin harcosokkal a Gázai Övezet északi és középső részén. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai, amely a Fatah önjelölt katonai szárnya, egy izraeli katonai járművet támadott meg egy meg nem nevezett robbanószerkezettel a Gázai Övezet északi részén. Palesztin milíciák aknavetőket és rakétákat lőttek ki izraeli erőkre a Gázai Övezet északi részén, bár a CTP-ISW nem tudja megerősíteni a támadás kiindulópontját. Az IDF Nahal dandárja (a 162. hadosztályhoz rendelve) palesztin fegyveresekkel csapott össze, és légicsapást irányított a Hamász egyik parancsnokának likvidálására a Gázai Övezet középső részén.

Az izraeli különleges erők február 15-én a nyugati Khan Younisban lévő Nasszer kórházban tevékenykedtek, hogy felkutassák a palesztin fegyvereseket és a Hamász által fogva tartott túszokat. Az izraeli hadsereg hiteles értesüléseket kapott arról, hogy a Hamász által fogva tartott túszok a kórházban vannak, és hogy a holttestük a komplexum területén maradhat. A Hamász elutasította ezeket az állításokat, és tagadta, hogy a kórházban tevékenykedne. Az IDF megerősítette, hogy erői több gyanúsítottat is őrizetbe vettek a Nasszer kórházban, köztük három Hamász-tagot, akik részt vettek a 2023. október 7-i támadásban.

A Nasszer kórház a legnagyobb működő egészségügyi intézmény a Gázai Övezetben. Az IDF a kórházkomplexumba való behatolás előtt utasította erőit a betegek, az orvosi csapatok és az orvosi felszerelések sérülésének megelőzéséről, azok kíméletéről. Az Orvosok Határok Nélkül kórházban dolgozó munkatársai február 15-én arról számoltak be, hogy a helyzet „kaotikus”, és felszólították Izraelt, hogy állítsa le a műveleteket. Izrael értékelése szerint a Hamász a Gázai Övezetben lévő nagyobb egészségügyi létesítmények több mint 85 százalékát katonai célokra használta.

Az IDF február 15-én folytatta a tisztogató műveleteket Khan Younis több szektorában. A 89. kommandódandár (a 98. hadosztályhoz rendelve) rajtaütött a Hamász magas rangú tisztviselőinek és családtagjainak otthonain, amelyeket az IDF szerint a Hamász katonai célokra használt. Őrizetbe vettek egyes, a 2023. október 7-i támadásban részt vevő palesztin fegyvereseket, köztük a Hamász elit Nukhba egységének tagjait. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai február 15-én azt állította, hogy tagjai a második egymást követő napon összecsaptak az izraeli erőkkel a Nasszer kórház közelében. A Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) harcosai aknavetőkkel és rakétákkel lőttek egy izraeli ellátási vonalat Khan Younistól keletre és északkeletre.

Egyiptom egy fallal körülvett „zárt területet” létesít a Sínai-sivatagban, hogy az egyiptomi tisztviselők szerint eloszlassa azokat az aggodalmakat, amelyek szerint egy Rafahba irányuló izraeli hadművelet a palesztin menekültek Egyiptomba áramlását fogja okozni. A zárt terület több mint 100 000 ember befogadására alkalmas, de egy egyiptomi tisztviselő szerint Egyiptom a menekültek számát a zárt terület befogadóképessége alatt fogja korlátozni. Egyiptom az elmúlt hetekben többször

is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy Rafahban végrehajtott izraeli hadművelet palesztin menekültek áramlását okozhatja a Sínai-félszigetre. Egyiptom további erődítéseket épített ki a határon, és az elmúlt hetekben mintegy 40 harckocsit és gyalogsági harcjárművet telepített a rafahi határátkelőhöz. Izrael nem ismertetett nyilvánosan tervet arra vonatkozóan, hogy egy esetleges katonai művelet esetén hogyan evakuálná a civileket Rafahból.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója február 15-én Izraelben találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, hogy megvitassák a közelmúltbeli túsztárgyalásokat – az izraeli média és két, a találkozót ismerő forrás szerint. Netanjahu február 14-én elutasította, hogy izraeli küldöttséget küldjön Kairóba, miután az izraeli, amerikai és egyiptomi hírszerzés vezetői találkoztak a katari miniszterelnökkel, hogy alkut kössenek a túszok szabadon bocsátásáról és a Gázai Övezetben folyó harcok szüneteltetésémek meghosszabbításáról.

A PIJ harcosai február 14-én rakétákat lőttek ki a Gázai Övezetből a dél-izraeli Ashkelon és a Gázai Övezet peremvidéke ellen.

Ciszjordánia

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti célkitűzései:

– Az IDF eszközeinek és erőforrásainak Ciszjordánia felé vonzása és ott történő rögzítése.

Az izraeli erők Ciszjordánia-szerte legalább hat alkalommal csaptak össze palesztin fegyveresekkel. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai február 14-én három támadást hajtottak végre kézifegyver-tűzzel és robbanószerkezetekkel az izraeli erők ellen Ciszjordánia északi részén. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai külön kézifegyver-támadást hajtottak végre a Dzsenintől délre fekvő Shaked település ellen. Azonosítatlan palesztin fegyveresek kézifegyverekkel támadták az izraeli erőket, és Molotov-koktélt vetettek be Arroub menekülttáborban és Beitúniában.

A Hamász háromnapos tüntetésekre hívott fel Ciszjordániában és külföldön február 16. és 18. között. Demonstrációra szólították fel Ramallahban és al-Birehben február 16-án a pénteki ima után a helyi palesztinokat, a Gázai övezetben élő palesztinok támogatására. A Hamász február 17-én arab országokban, február 18-án pedig világszerte is tüntetésekre szólított fel.

Dél-Libanon és a Golán-fennsík

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti célkitűzései:

– Az IDF eszközeinek és erőforrásainak Észak-Izrael felé vonzása és ott rögzítése.
– Az Észak-Izraelbe irányuló egymást követő hadjáratok előfeltételeinek megteremtése

Az Irán által támogatott milíciák, köztük a libanoni Hezbollah február 15-én tizenegy támadást hajtottak végre Dél-Libanonból Észak-Izrael ellen.

Izrael február 15-én légicsapást hajtott végre, amely megölte a Hezbollah Radwan egységének egyik parancsnokát és helyettesét a libanoni Nabatiyában. Egy „a Hezbollah gondolkodását ismerő” forrás a Reutersnek elmondta, hogy az izraeli légicsapás „eszkaláció” volt, de „a Hezbollah és Izrael közötti íratlan harci szabályokon belül”. Az IRGC Quds Erők hozta létre a Radwan egységet, amely a Hezbollah különleges műveleti erőinek egysége, és az izraeli területre való beszivárgásra összpontosít.

Izrael hadgyakorlatot tartott, hogy növelje a nemzeti felkészültséget egy „többfrontos háború” esetén felmerülő különböző forgatókönyvek kezelésére. A gyakorlatok olyan forgatókönyveket foglaltak magukba, amelyek az izraeli villamosenergia-szektorban okozott károkat és a civileket fenyegető veszélyeket, például tömeges lövöldözést tartalmaznak. Az IDF, a védelmi minisztérium és a Nemzeti Vészhelyzeti Hatóság szervezte a gyakorlatot, amely a Libanonnal közös észak-izraeli határ izraeli felmérését követte.

Irán és az Ellenállás Tengelye

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti célkitűzései:

– Irán és az Ellenállás tengelye képességének és hajlandóságának bemutatása arra, hogy akár több fronton is eszkalálódjon az Egyesült Államok és Izrael ellen.
– A regionális háború több fronton történő megvívásához szükséges előfeltételek megteremtése.

Az Iraki Iszlám Ellenállás – az Irán által támogatott iraki milíciák koalíciója – február 15-én azt állította, hogy dróntámadást hajtott végre egy meg nem határozott „katonai célpont” ellen a Golán-fennsíkon. A CTP-ISW nem tudja ellenőrizni ezt az állítást.

Az Egyesült Arab Emírségek (UAE) és más, meg nem nevezett arab országok korlátozzák az országukban lévő amerikai bázisokról indított amerikai katonai műveleteket – áll a Politico jelentésében, amely amerikai és más nyugati tisztviselőkre hivatkozik, akik „ismerik a kérdést.” Egy azonosítatlan amerikai tisztviselő szerint az arab országok, különösen azok, amelyek „megpróbálnak enyhülést elérni Iránnal”, „egyre inkább korlátozzák” az amerikai önvédelmi csapásokat. Egy másik nyugati tisztviselő pontosította, hogy az Egyesült Arab Emírségek megpróbálja magát semleges szereplőként feltüntetni az Egyesült Államok és Irán között, hogy megnyugtassa a hazai közvéleményt. Egy másik tisztviselő hozzátette, hogy egyes országok korlátozzák az Irán által támogatott térségbeli szereplőket célzó csapásokhoz használt eszközök légterét és létesítményeit. A jelentésben idézett, azonosítatlan amerikai védelmi minisztériumi tisztviselő visszautasította az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek közötti feszültségről szóló híreket e kérdések miatt. A Pentagon szóvivője, Pat Ryder vezérőrnagy a Politicónak adott nyilatkozatában külön is elmondta, hogy az Egyesült Államok és az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) fenntartja „a képességet, hogy megvédjük erőinket, és önvédelmi csapásokat hajtsunk végre az általunk választott időben és helyen”.

A houthik azt állították, hogy február 15-én rakétatámadást hajtottak végre egy barbadosi zászló alatt közlekedő, görög tulajdonú hajó ellen az Ádeni-öbölben. Yahya Saree, a houthik katonai szóvivője kijelentette, hogy a houthik folytatni fogják az ilyen támadásokat a Vörös-tengeren, amíg Izrael és a Hamász tűzszüneti megállapodást nem köt. Az Egyesült Királyság tengeri kereskedelmi műveleti ügynöksége külön közzétette, hogy egy hajó robbanást jelentett körülbelül 85 tengeri mérföldre keletre Ádentől.

Az Egyesült Államok február 14-én megelőző csapásokat hajtott végre a houthi rakétaállások és tengeri támadó drónok ellen Jemen houtik által ellenőrzött területein. Az amerikai erők négy csapást mértek hét mobil hajóelhárító cirkálórakéta, három drón és egy robbanószerkezetes mobil pilóta nélküli felszíni jármű ellen, amelyeket a houthik „hajók ellen készültek indítani a Vörös-tengeren”.

A CENTCOM február 15-én jelentette, hogy az amerikai parti őrség egyik kuttere feltartóztatott egy iráni fegyverszállítmányt, amely a houthik által ellenőrzött jemeni területre tartott. A CENTCOM közölte, hogy az amerikai parti őrség közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta-alkatrészeket, robbanóanyagokat, egyirányú felszíni és felszín alatti tengeri támadó drón-alkatrészeket, katonai minőségű kommunikációs és hálózati berendezéseket, páncéltörő irányított rakétaindító-alkatrészeket és egyéb, nem részletezett katonai felszerelést foglalt le. Az amerikai és a szövetséges haditengerészeti erők rendszeresen feltartóztatják a houthiknak szánt iráni szállítmányokat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben.

Három meg nem nevezett amerikai illetékes február 15-én az NBC Newsnak elmondta, hogy az Egyesült Államok nemrégiben kibertámadást hajtott végre az iráni Behshad hírszerző hajó ellen. Az amerikai tisztviselők szerint a kibertámadás része volt az Egyesült Államok válaszának a január 28-i, Irán által támogatott támadásra, amely három amerikai katonatisztet ölt meg Jordániában. A kibertámadás célja állítólag az volt, hogy megakadályozzák a Behshadot abban, hogy célzott hírszerzési információkat osszon meg a houthikkal. 2023 decemberében a Wall Street Journal arról számolt be, hogy a Vörös-tengeren állomásozó Behshad valós idejű hírszerzési információkkal látja el a houthi mozgalmat, lehetővé téve számukra, hogy célba vegyék a némaságba burkolózó hajókat.

Hoszein Amir Abdollahian iráni külügyminiszter február 15-én az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) főtitkárával, Hiszein Brahim Tahával és Ahmad Attaf algériai külügyminiszterrel folytatott külön telefonbeszélgetés során bírálta a közelmúltbeli izraeli hadműveleteket Rafahban.

Ez utóbbi hír nem túl meglepő, csodálkozásra akkor lenne ok, ha Abollahian feledékenységből dicsérte volna Izrael bármilyen hadműveletét, de ez – bár az iráni külügyminiszter képes volna rá szellemi képességei alapján – nem történt meg egyelőre.

Összefoglalva: Minnihanov megjelenése Iránban új elem ugyan, de távolról sem váratlan, Egyiptom tevékenysége a Sínai-félszigeten sem változtat gyökeresen a helyzeten – mindeközben az összes harcoló fél győzelmekről számol be, csak kevés ezeknek a látszatja. A közel-keleti muzulmán harcmodor abban hasonlít az oroszhoz, hogy mindkettő főként papíron arat hatalmas diadalokat. Egyelőre Izrael győzelme rövid távon nem kétséges, hosszú távon viszont csak a Mindenható tudja, mire számíthatunk.

Szele Tamás