Különös és szövevényes ügy zajlik a moszkvai Védelmi Minisztériumban – látszólag már le is zajlott, bár akármibe le merném fogadni, hogy még mindig nem ért véget, még lesz ennek egy utolsó vagy utolsó utáni felvonása is. A cselszövény bonyolultsága bizonyítja, hogy Moszkva ugyan nem a harmadik Róma, de egészen biztosan a második Bizánc, hiszen csak az ottani császárok udvarában volt szokás az ilyen szintű ármány.
(Képünk illusztráció)
Megpróbálom érthetően elmondani a történteket, már amennyire ez lehetséges, de könnyebb dolgom lenne, ha egy ezer oldalas, több kötetes regényben kéne összefoglalni az ügyet, és abba talán a jellemfejlődés ábrázolása is beleférne, mert egyelőre nem teljesen világos, hogy Popov ártatlan-e avagy egy még nagyobb korrupciós, netán politikai játszma részese. De vágjunk bele, lássuk, mi történt a vezérőrnaggyal, aminek – nagy ritkaságként – az ISW külön tudósítást szentelt. (Megjegyzés: igen, tudom, hogy a magyar és orosz katonai rangok ezen a szinten eltérnek, ezért nevezem következetesen vezérőrnagynak, ami nagyjából meg is felel a realitásnak).
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra ítélte Ivan Popov vezérőrnagyot, az 58. Összhaderőnemi Hadsereg egykori parancsnokát, hogy egy ukrajnai büntető rohamosztagot vezényeljen – ami egyenlő a lefokozással és gyakorlatilag halálos ítéletet jelent –, miután Popov nyilvánosan Putyinhoz folyamodott az aktív katonai szolgálatba való visszahelyezése érdekében. Popov ügyvédje, Szergej Bujnovszkij április 9-én bejelentette, hogy Popov, aki 2024 májusától letartóztatásban van, katonai szolgálati szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal (MoD), és visszatér a katonai szolgálatba Ukrajnában, cserébe a közelgő büntetőeljárás felfüggesztéséért. Egy orosz biztonsági illetékes később – szintén aznap – elárulta a Kommerszant című orosz állami gazdasági lapnak, hogy Popov egy meg nem nevezett, Ukrajnában működő „Storm Z” büntetőszázad parancsnokságát fogja átvenni. Egy ilyen megbízatás gyakorlatilag halálos ítéletet jelent, mivel az orosz katonai parancsnokság a „Storm Z” büntetőalakulatokat elsősorban öngyilkos támadásokra használja. Popov megbízása egy ilyen egység irányításával, miután egy aktív hadsereg parancsnoka volt, büntetés és súlyos lefokozás, nem pedig visszatérés a katonai pályára.
2025. március 20-án a Kreml „visszahelyezte” Popovot, miután 2025. március 20-án Putyinhoz intézett nyílt levelet tett közzé, amelyben azzal vádolta az orosz katonai bíróságot, hogy „alaptalanul helyezte vád alá” és indokolatlanul bocsátotta el az Orosz Fegyveres Erők kötelékéből. Popov „legfőbb parancsnokaként” Putyinhoz fordult, hogy „rendezze a helyzetet” és helyezze vissza az aktív katonai szolgálatba, azt állítva, hogy ő egy „hűséges katona”, akinek számára „a hadsereg az élet értelme”. Popov a továbbiakban hűséget fogadott az orosz hadseregnek, és azt állította, hogy Putyin az ő „erkölcsi vezetője és példaképe”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője 2025. március 21-én megerősítette, hogy Putyint annak idején értesítették a levélről, és az orosz állami média később úgy állította be Popovnak a frontvonalba való visszatéréséről szóló jelentését, mint Putyin válaszát a fellebbezésre. Peszkov április 10-től nem volt hajlandó kommentálni Popovnak a harctérre való visszatérési szándékát.
A Kreml 2023 júliusában mentette fel Popovot az 58. összhaderőnemi hadsereg parancsnoksága alól, mert az orosz katonai főparancsnoksággal szemben – különösen a Wagner-csoport 2023. júniusi lázadását követően – hűtlennek és kritikusnak vélték. Popov 2023 júliusában hangüzenetet készített „gladiátorai” számára (Popov ezt a kifejezést használta beosztottjaira), amelyben azzal vádolta az akkori orosz védelmi minisztert, Szergej Sojgut, hogy elbocsátotta őt, mert jogos panaszait fejezte ki a felsőbb parancsnokoknak az orosz erőket érintő problémákról a nyugati Zaporizzsjai Terület frontvonalán. Popov állítólag szétküldte a felvételt az 58. összhaderőnemi hadsereg kiválasztott parancsnokainak, állományának és veteránjainak.
Ezek után az Orosz Állami Duma védelmi bizottságának akkori tagja és a Déli Katonai Körzet (SMD) korábbi parancsnokhelyettese, Andrej Guruljev nyugalmazott altábornagy 2023. július 12-én kiszivárogtatta a hangüzenetet a Telegramon.* Orosz ultranacionalisták és bennfentes források azt állították, hogy Popov zsarolással fenyegette meg az orosz vezérkari főnököt, Valerij Geraszimov hadseregtábornokot Putyinhoz intézett felhívásában, mielőtt Popovot 2024 májusában elbocsátották és végül le is tartóztatták. A kiszivárgott hangüzenet felháborította az orosz ultranacionalistákat, tiszteket és veteránokat, akik azzal vádolták az orosz Védelmi Minisztériumot, hogy Popovot az orosz hadseregben fennálló problémák elfedése érdekében távolították el.
*Ne feledjük, hogy Guruljev, habár ultranacionalista és a totális háború híve, már 2022 telén vizsgálatot indított a hadsereg raktáraiból eltűnt mintegy másfél millió téli egyenruha ügyében, melyeket még most sem találnak. Tehát Guruljev és Popov esetében korrupciós érdekek is ütközhettek, mindenesetre – mint látni fogjuk – azóta Guruljevet is jóval alacsonyabb polcra helyezték.
2023. június elején az orosz Védelmi Minisztérium még ünnepelte Popovot, mint azt a parancsnokot, aki felelős volt az ukrán áttörési törekvések visszaveréséért a nyugati Zaporizzsjai Területen, ami valószínűleg hozzájárult a népszerűségéhez.
A Kreml megpróbálta elfojtani a Popov elbocsátásával szembeni ellenérzéseket és aláásni a vezérőrnagy hírnevét azzal, hogy 2024 januárjáig Szíriába száműzte, majd végül 2024 májusában letartóztatta. Orosz ultranacionalisták és bennfentes források azt állították, hogy Popov 2023. július közepén-végén vette át a szíriai orosz erők csoportjának parancsnokhelyettesi feladatait. A Kreml rendszerint Szíriába és más, távoli állomáshelyekre (de mindenképpen külföldre) száműzi azokat a parancsnokokat, akik jelentős katonai kudarcot szenvednek vagy más módon csalódást okoztak Putyinnak, valószínűleg azért, hogy csökkentse a reakciókat és esélyt adjon nekik, hogy Putyin iránti lojalitásuk megerősítésével jóvá tegyék a hibáikat.
Az orosz tisztviselők később, 2024. január végén visszahívták Popovot Oroszországba, állítólag lemondásra utasították, büntetőjogi felelősségre vonással fenyegették, állítólagos hatalommal való visszaélés miatt.
Az orosz biztonsági apparátuson belüli bennfentes források 2024 márciusában azt állították, miszerint Popov szándékosan kórházba szállíttatta magát, hogy késleltesse a vizsgálatot, és annak reményében is, hogy elkerülje elbocsátását a minisztérium vezetésében akkoriban várt változásokat követően. 2024. május 17-én az orosz tisztviselők letartóztatták Popovot a megszállt Zaporizzsjai Területen elkövetett nagymértékű csalás és hamisítás vádjával – alig néhány nappal az orosz minisztérium vezetésének nagy arányú átszervezése és megtisztítása után. A bennfentes források visszamenőleg azt állították, hogy Popov megpróbált terhelő bizonyítékokat átadni az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) Geraszimov és más parancsnokok ellen abban a reményben, hogy az új minisztériumi vezetés leváltja Geraszimovot Popov letartóztatása előtt, de megtagadta az együttműködést, amikor 2024. május 17-én letartóztatták.
Popov még akkor is tagadta, hogy felelős lenne a védelmi pénzek elsikkasztásáért, amikor az orosz katonai bíróság megkezdte a büntetőeljárást állítólagos bűntársai ellen. 2024 augusztusában Bujnovszkij is amellett érvelt, hogy az orosz katonai bíróság ejtse Popov ügyét, cserébe azért, hogy visszatérjen az ukrajnai frontra, de Popov 2024 augusztusában kijelentette, hogy „ha az orosz vezetők háborúba küldenek, ne utasítsd vissza; ha nem küldenek háborúba, ne kérdezz.” Később, 2025. március 1-jén elbocsátották Popovot az orosz fegyveres erők kötelékéből, és az ügyészség azt kérte, hogy fosszák meg Popovot rangjától és hat éves börtönbüntetést szabjanak ki rá.
A Kreml 2023 júliusában látszólag azokat a magas rangú orosz tisztviselőket is megbüntette, akik megpróbálták megvédeni Popovnak az orosz katonai vezetéssel szembeni kritikáit, bár nem valószínű, hogy ezek az eltávolítások kizárólag Popov ügye miatt történtek. Az Állami Duma képviselői 2025 februárjában javaslatot nyújtottak be Guruljev eltávolítására a védelmi bizottságból, és áthelyezésére a regionális politikával és a helyi önkormányzatokkal foglalkozó bizottságba. Meg nem nevezett források a Kommerszantnak azt állították, hogy Guruljev eltávolítása olyan ellentmondásos kijelentések miatt történt, amelyek rossz fényt vetettek az orosz védelmi minisztériumra. 2024 júniusában Putyin lefokozta a Föderációs Tanács korábbi első elnökhelyettesét és az Egységes Oroszország párt főtitkárát, Andrej Turcsakot is. 2024 júniusában. Turcsak 2023 júliusában azzal került vissza a köztudatba, hogy megvédte Popov jogát az orosz katonai vezetés kritikájára. Egy orosz politikai blogger Turcsak további lefokozását Popov nyilvános védelmének tulajdonította.
A Kremlnek nagyrészt nem sikerült meggyőznie az orosz ultranacionalistákat, tiszteket és veteránokat Popov állítólagos érintettségéről a sikkasztási ügyben, ami tartós online visszahatást eredményezett. Az orosz ultranacionalisták, a tiszti állomány és a Zaporizzsjai Terület megszállási adminisztrációjának munkatársai Popov védelmére keltek, követelték szabadon bocsátását és visszatérését a frontra, és összeesküvésnek nevezték a nyomozást. Sok orosz ultranacionalista követelte a bizonyítékok újraértékelését, és dokumentumhamisításokról, valamint rossz nyomozati gyakorlatról beszéltek. Azzal vádolták az orosz védelmi minisztériumot, hogy nem vonták felelősségre azokat a parancsnokokat, akik felelősek voltak az orosz katonai kudarcokért a Harkivi Területen a sikertelen bilohorivkai folyami átkelés során.
A Popovnak nyújtott hangos nyilvános támogatás akadályozhatta a Kreml azon törekvését, hogy Popovot arra kényszerítse, hogy elismerje a csalás vádját, és elismerje a rendszerrel szembeni hűtlenségét, mielőtt visszahelyezték volna a hadsereg állományába. Úgy tűnik, Putyin új rendszert hozott létre, amelyben a kegyvesztett tisztviselőknek és parancsnokoknak esélyük van arra, hogy visszanyerjék Putyin kegyeit, feltéve, hogy nyilvánosan bűnösnek vallják magukat a vádakban, majd önkéntesként harcolnak Ukrajnában. ABBC orosz szolgálata arról számolt be, hogy az orosz bűnüldöző szervek tisztviselői megkövetelik az elítélt tisztviselőktől, hogy bűnösnek vallják magukat, mielőtt elkerülik a börtönt azzal, hogy Ukrajnába vezénylik őket. Ezek az előfeltételek lehetővé teszik az orosz bűnüldöző szervek számára, hogy felduzzasszák a megoldott bűncselekmények számát, ami javítja a bűnüldözési statisztikákat. Putyin talán arra használja ezt a rendszert, hogy úgy tüntesse fel magát, mintha mélyrehatóan foglalkozna a korrupciós problémák felszámolásával, miközben egy olyan lehetőséget is biztosít, amelyen keresztül a lojális személyek visszanyerhetik kegyeiket.
Popov ismét fegyverként használta az orosz információs teret azzal, hogy nyilvános felhívást tett közzé Putyinhoz, ami azt mutatja, hogy a Kreml még nem oldotta meg teljesen azt a problémát, hogy a katonai parancsnokok népszerűségüket időnként az elnökre gyakorolt nyomásgyakorlásra használják fel. Több orosz parancsnok és tiszt, köztük Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport elhunyt pénzembere, Mihail Teplinszkij altábornagy, az orosz légideszant-egységek (VDV) parancsnoka és Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője is folyamodott már az orosz védelmi minisztérium és a Kreml megzsarolásához szükség esetén, kihasználva az orosz ultranacionalista és veterán közösségek információs terében élvezett népszerűségüket, hogy elérjék különböző politikai céljaikat. Popov talán szándékosan szivárogtatta ki a hangüzenetét, hogy reakciót generáljon támogatói, beosztottjai és az ultranacionalisták körében, hogy nyomást gyakoroljon a Kremlre, és az vonja vissza a parancsnokságból való eltávolítására vonatkozó döntését. Popov 2025. márciusi fellebbezése és az ultranacionalisták kitartó nyomása talán lehetővé tette, hogy Popov elkerülje a bebörtönzést, de a Kreml döntése, hogy a vezérőrnagyot a frontvonalra küldi egy rohamosztag parancsnokaként, gyakorlatilag halálos ítéletet jelent. Viszont azt is mutatja, hogy Putyin továbbra is érzékenyen figyeli az orosz ultranacionalista és veterán közösségek érzelmeit.
Popov a „Vihargladiátor” nevű, speciális célú büntető rohamzászlóaljhoz került, de nem világos, hogy a Kreml megbízza-e Popovot ennek az egységnek a parancsnokságával. Egy orosz ultranacionalista blogger meg is jegyezte, hogy Popov a lefokozása ellenére visszatér a „gladiátoraihoz”. A büntető rohamzászlóalj 2022 szeptemberében alakult, és némi kapcsolatban állt az orosz 58. összahderpnemi hadsereggel. A zászlóalj neve állítólag Popov saját kifejezésének használatára utal. A „Vihargladiátor” zászlóalj a „Storm Z” büntető struktúra része volt, de különálló különítményként és egyéni támadóegységként működött. Állítólag több száz, korábbi katonai tapasztalattal rendelkező elítéltből állt, akiket a hajdani Wagner-csoport és a csecsen „Ahmat” erők képeztek ki. A zászlóalj állítólag jelentős veszteségeket szenvedett az intenzív és tömeges támadások során, és 2024-től kezdve fokozatosan fel is morzsolódott. Popov és az 58. összhaderőnemi hadsereg vezetése 2022 őszén a Wagner-csoport büntetőszázadaihoz hasonló kis magán katonai alakulat (PMC) formájában hozhatta létre a zászlóaljat. A Kreml jelentős erőket fordított az ilyen irreguláris egységek feletti ellenőrzés központosítására a Wagner-csoport 2023. júniusi lázadása után.
Nehéz eldönteni, hogy mit látunk, mármint azon kívül, hogy Popov valószínűleg halott ember (bár erre se vegyünk még mérget). Mi játszódott le ebben az orosz regényben? Popovot elsodorta a korrupció? Popov akarta elsodorni a sikkasztókat, de azok, kihasználva a Sojgu-Belouszov váltást, legyőzték? Esetleg politikai pecsenyét kívánt volna sütögetni a vezérőrnagy, abba bukott bele? Hol a hiányzó másfél millió egyenruha? Guruljevnek miért nem esett komolyabb baja? Talán a jövő megadja a választ ezekre a kérdésekre is.
Én mindenesetre bejelentem igényemet a történet megfilmesítésének jogára. Jobb bűnügyi tévésorozat válna ebből az ügyből, mint a „Fekete Macska bandája” volt. És nézettebb is.
Szele Tamás
