Először is jelezni szeretném, hogy mivel a harci cselekmények ezekben a percekben is zajlanak, ez a beszámoló Izrael és Irán háborújának aktuális szakaszáról szükségképpen pontatlan és hiányos lesz. Most a világ összes szerkesztőségében káromkodnak az ügyeletesek, mivel a beérkező hírek egymásnak is ellentmondanak, sőt, a jobb források alkalmanként saját magukat is megcáfolják... mindenesetre lássuk, mit tudunk.
(Képünk illusztráció)
Izrael tegnapról mára virradó éjjel, magyar idő szerint 2 óra 59 perckor végrehajtotta az iráni atomprogramot és a rezsim vezetését célzó, megelőző jellegű légi hadjáratának első csapásait. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael katonai műveletet indított Irán ellen, amely „annyi ideig fog tartani, ameddig csak szükséges az iráni atomfenyegetés megszüntetéséhez.” Kijelentette, hogy Izrael célba vette Irán nukleáris dúsítási, nukleáris fegyverkezési és ballisztikus rakétaprogramját, valamint az iráni atomtudósokat.
Izraeli légicsapásokról számoltak be a következő helyszíneken:
– Natanz urándúsító komplexum Iszfahán tartományban. Netanjahu megerősítette, hogy Izrael csapást mért Natanzra. (Ezt egy másik, iráni forrás cáfolta, három megerősítette, szóval nem tudjuk, hányadán állunk).
– Nobonyad utca Teheránban.
– Lavizan kerület Teheránban.
– Dzsahán Koudak torony Teheránban.
– Farahzad negyed Teheránban.
– Amir Abad negyed Teheránban.
– Andarzgou negyed Teheránban.
– Langari utca Teheránban.
– Patrice Lumumba utca Teheránban.
– Asatid-e Sarv épületkomplexum Teheránban.
Izrael célba vette Irán politikai és katonai vezetőit, valamint atomtudósait is. Az iráni média megerősítette, hogy az izraeli légicsapások megölték az iráni fegyveres erők vezérkari főnökét, Mohammad Bagheri vezérőrnagyot, az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnokát, Hoszein Szalami vezérőrnagyot, a Khatam ol Anbia központi parancsnokság parancsnokát, Gholam Ali Rasidot, Fereydoon Abbasi iráni atomtudóst és az Iráni Atomenergia Szervezet korábbi vezetőjét, valamint Mohammad Mehdi Teheranchi iráni fizikust, az Iszlám Azád Egyetem elnökét. A közösségi médiában keringő, nem ellenőrzött képek a légicsapások által érintett konkrét épületeket mutatnak, ami arra utal, hogy Izrael célzott támadásokat hajtott végre Teheránban. Az izraeli katonai rádió arról is beszámolt, hogy Izrael célba vette Ali Shamkhani-t, a legfelsőbb vezető egyik főtanácsadóját. Az iráni média arról számolt be, hogy Shamkhani kritikus állapotban van. (A legfrissebb jelentések szerint már életét vesztette).
Meg nem erősített jelentések szerint Qom, Markazi, Kermanshah és Hamadan tartományokban is robbanásokat hallottak.
Abban a legtöbb nemzetközi forrás egyetért, hogy a támadásban mintegy kétszáz izraeli repülőgép vett részt – de, mint majd látni fogjuk, nem csak repülőgépeket vetettek be.
Irán válaszul egy körülbelül száz drónból és rakétából álló rajt indított el Izrael irányába, ezek semlegesítése most is folyik, de egyeseket közülük a Jordán Királyi Légierő egységei lőttek le, mert megsértették országuk légterét.
Jiszráel Katz védelmi miniszter kihirdette Izraelben a szükségállapotot. Az izraeli városokban megszólaltak a vészjelző szirénák.
„Miután Izrael Állam megelőző csapást mért Iránra, azonnali rakéta- és dróntámadás várható Izrael és polgári lakossága ellen” – idézte a média Katz szavait.
Az IDF utasításai között szerepel a katonai kiképzés, a tömeggyűlések és az üzletek működésének felfüggesztése, kivéve a létfontosságú infrastruktúrát. Az IDF közleménye így szól:
„A politikai vezetés utasítására az Izraeli Védelmi Erők (IDF) magas színvonalú hírszerzési adatokon alapuló megelőző, célzott, átfogó offenzívát indítottak Irán nukleáris programja ellen, válaszul az iráni rezsim Izrael elleni folyamatos agressziójára. Az izraeli légierő több tucat repülőgépe végrehajtotta a művelet első szakaszát, amelynek keretében több tucat katonai létesítményt, köztük nukleáris célú létesítményeket támadtak Irán különböző részein.
Az iráni rezsim évek óta közvetett és közvetlen terrorista hadjáratot folytat Izrael Állam ellen, finanszírozza és irányítja a terrorista tevékenységet a Közel-Kelet-szerte működő közvetítői szervezetein keresztül, miközben a nukleáris fegyverek birtoklására törekszik. A Vaskard hadművelet kezdete óta az iráni rezsim áll az Izrael elleni támadások mögött, beleértve az október 7-i mészárlásért felelős Hamász terrorszervezet felfegyverzését és finanszírozását. Irán a háború során kétszer is közvetlenül megtámadta Izraelt, több száz rakétát indítva területére.
Az iráni rezsim nyíltan vállalja, hogy célja Izrael állam elpusztítása. Magas rangú iráni tisztviselők többször nyilvánosan megismételték azon szándékukat, hogy eltörlik Izraelt a térképről, és lépéseket tesznek e cél elérése érdekében a térségben lévő proxy-szövetségeseikkel együtt. Irán jelenleg közelebb van a nukleáris fegyverek megszerzéséhez, mint valaha. Az iráni rezsim kezében lévő tömegpusztító fegyverek egzisztenciális fenyegetést jelentenek Izraelre és súlyos veszélyt az egész világra. Izrael nem fogja megengedni, hogy egy olyan rezsim, amelynek célja az ország megsemmisítése, tömegpusztító fegyverekhez jusson.
Az IDF széleskörűen felkészült, mind a fronton, mind a hátországban. Izrael polgárainak ellenálló képessége fontos tényező lesz a hadjárat során. Az IDF készen áll arra, hogy szükség esetén továbbra is fellépjen. Izrael Államnak kötelessége megvédeni polgárait – és ezt meg is fogja tenni, ahol csak szükséges, ahogyan a múltban is tette. Az Izraeli Védelmi Erők folyamatosan elemzik a helyzetet, és tájékoztatni fognak a további fejleményekről.”
Az Izraeli Védelmi Erők úgy tudja Irán elegendő dúsított uránnal rendelkezett ahhoz, hogy napokon belül több (konkrétan tizenöt) nukleáris robbanófejet építsen. Ezért az IDF szerint sürgős fellépésre volt szükség e közvetlen fenyegetés ellen.
A támadás okát tehát világosan értjük. A részletei azonban figyelemre méltóak.
Több forrás is beszámol arról, hogy az izraeli titkosszolgálatok jóval a június 13-i támadás előtt titkos infrastruktúrát építettek ki Iránban, amely lehetővé tette a katonai és nukleáris létesítmények elleni csapást az ország belsejében. Az Ynet jelentése szerint, amely biztonsági forrásokra hivatkozik, az „Ébredő oroszlán” hadműveletet több éven át készítették elő, és magában foglalta a Moszad-ügynökök beszivárgását, fegyverek titkos elhelyezését és kamikaze drónok bázisának létrehozását Teherán közelében.
A forrás szerint a hadművelet három független, de egymással összehangolt vonalon zajlott. Ezek a következők voltak:
– Nagy pontosságú fegyverek telepítése Iránban. A Moszad csoportjai előre elhelyezték a fegyvereket egyes területeken, az iráni légvédelmi rendszerek közelében. Ezeket a légitámadás megkezdésével egy időben aktiválták, és előre meghatározott célpontokat támadtak meg.
– Támadások a légvédelem ellen mobil platformokról. Az izraeli erők álcázott, illegálisan Iránba szállított járműveket használtak, amelyekre fegyvereket szereltek. Egy forrás szerint ezek a járművek teljesen megsemmisítették az iráni légvédelmi rendszerek kulcsfontosságú elemeit, és biztosították az izraeli légierő szabad mozgását.
– Dróncsapások Irán belsejéből. A Moszad ügynökei Irán középső régiójában létrehoztak egy kamikaze drón-bázist. Június 13-án éjjel ezeket indították az iráni ballisztikus rakéták bázisai, többek között az Eszfandzsabadban található létesítmény ellen, amelyet az Izrael elleni egyik legfőbb nemzetbiztonsági fenyegetésként tartanak számon.
Az Ynet forrása az akciót „hosszú évek tervezésének, a nem szokványos gondolkodásmódnak és a modern technológiák és hírszerzés pontos alkalmazásának eredményeként” írta le.
Az események nemzetközi visszhangjáról egyelőre annyit mondhatunk, hogy a globális olajárak évek óta a legnagyobb egynapos százalékos emelkedést mutatták, ami tükrözi azokat a félelmeket, miszerint a közel-keleti konfliktuseszkalálódása súlyos energiaellátási zavarokhoz vezethet.
A globális referenciaárfolyamként szolgáló Brent nyersolaj ára legutóbb 4,3%-kal, 72,4 dollárra emelkedett hordónként. Az amerikai referenciaárfolyamként szolgáló West Texas Intermediate 5%-kal, 71,4 dollárra ugrott hordónként.
A Reuters szerint ez a legnagyobb napi emelkedés mindkét referenciaárfolyam esetében 2022 márciusa óta, azaz egy hónappal azutántól számítva, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
A Brent-árfolyam emelkedése „mind az azonnali ellátási aggodalmakat, mind pedig azt a növekvő érzést tükrözi, hogy a kedvezőtlen hírek az előző izraeli-iráni konfliktushoz hasonlóan meghosszabbíthatják az eszkaláció időtartamát” – írta Ahmad Assiri, a Pepperstone pénzügyi szolgáltató cég kutatási stratégája egy elemzésében.
Kína mindeközben hivatalosan kijelentette, hogy ellenzi „Irán szuverenitásának megsértését”
Peking „mélységesen aggódik” Izrael Irán elleni támadásának „súlyos következményei” miatt – közölte a kínai külügyminisztérium.
„Kína ellenzi Irán szuverenitásának, biztonságának és területi integritásának bármilyen megsértését, valamint a feszültséget fokozó vagy a konfliktust kiterjesztő lépéseket. A régióban hirtelen újra fellángolt feszültség senkinek sem áll érdekében” – nyilatkozta Lin Jian szóvivő a sajtónak.
„Kína sürgeti az összes érintett felet, hogy tegyenek többet a regionális béke és stabilitás előmozdítása érdekében, és kerüljék a helyzet további eszkalálódását. Peking készen áll arra, hogy konstruktív szerepet vállaljon a helyzet enyhítésében.”
Ne feledjük: Kína Teherán fontos gazdasági és diplomáciai támogatója. Irán legnagyobb olajvásárló partnere, és többször is elítélte az Egyesült Államok Irán ellen bevezetett szankcióit.
2023-ban Peking növekvő diplomáciai befolyását latba vetette, hogy megbékélést érjen el az egymással ellenséges Irán és Szaúd-Arábia között.
Ha már Szaúd-Arábiánál tartunk, ez az állam is „határozottan elítélte és elutasította” Izrael Irán nukleáris programja és magas rangú katonai vezetői ellen indított támadásait.
A szaúdi külügyminisztérium közleményében kijelentette, hogy „Izrael nyílt agressziója” aláássa Irán „szuverenitását és biztonságát, és egyértelműen sérti a nemzetközi jogot és normákat”.
„Miközben a Királyság elítéli ezeket a gonosz támadásokat, megerősíti, hogy a nemzetközi közösség és a Biztonsági Tanács nagy felelősséggel tartozik ennek az agressziónak a megállításáért” – közölte a minisztérium.
Ehhez az állásponthoz csatlakozott Omán, az Egyesült Arab Emírségek, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland is. A legtöbb ország a két országot a feszültség enyhítésére és a régió stabilitásának fenntartására szólította fel.
Németország kicsit másként fogja fel a dolgokat. Friedrich Merz kancellár péntek reggel telefonon beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és összehívta a német biztonsági kabinetet – közölte a berlini kancellária.
A kancellár megerősítette Németország álláspontját, miszerint Izraelnek joga van „megvédeni létezését és polgárainak biztonságát”, és kijelentette, hogy „a cél továbbra is az kell legyen, hogy Irán ne fejlesszen ki nukleáris fegyvereket”.
„Irán változatlanul nem teljesíti azzal kapcsolatos kötelezettségeit, hogy nyilvánosságra hozza a nukleáris célú anyagok dúsításával összefüggő tevékenységét” – mondta Merz, hozzátéve, hogy Teherán „az urándúsítás további felgyorsításával fenyegetőzött”.
„Ez a program megsérti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés rendelkezéseit, és komoly veszélyt jelent az egész régióra, különösen Izrael államra” – mondta a német vezető.
Merz felszólította mindkét felet, hogy „tartózkodjanak” minden olyan lépéstől, amely „további eszkalációhoz vezethet és destabilizálhatja az egész régiót”.
Hiába, a semlegességnek is vannak árnyalatai, ugyebár.
A német Lufthansa légitársaság pénteken bejelentette, hogy felfüggeszti minden Teheránba és onnan induló járatát, hivatkozva az izraeli csapások után kialakult biztonsági helyzetre.
„A Lufthansa csoport Teheránba és onnan induló járatai a jelenlegi helyzetre való tekintettel további értesítésig szünetelnek” – közölte a társaság egy nyilatkozatban, hozzátéve, hogy az iráni, iraki és izraeli légteret is elkerüli.
Az orosz Aeroflot szintén bejelentette, hogy törölte a Moszkva és Teherán közötti járatokat, és módosította más közel-keleti útvonalait, míg a Qatar Airways bejelentette, hogy felfüggeszti az Irakba és Iránba tartó járatokat.
Washingtonban Marco Rubio külügyminiszter nyilatkozatot adott ki:
„Izrael egyoldalú lépéseket tett Irán ellen. Mi nem veszünk részt Irán elleni támadásokban, és elsődleges feladatunk az amerikai erők védelme a régióban. Izrael tájékoztatott minket, hogy véleményük szerint ez a lépés saját védelmük érdekében szükséges volt. Trump elnök és a kormány minden szükséges intézkedést megtett erőink biztonsága érdekében, és szoros kapcsolatot tartunk regionális partnereinkkel. Hadd mondjam ki egyértelműen: Iránnak nem szabad az Egyesült Államok érdekeit vagy állampolgárait megtámadnia.”
A hivatalos Moszkva – egyelőre – hallgat, míg Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását követeli.
Egyelőre ennyit tudunk, és lássuk be: minden elemzés korai volna még, hiszen a harcok most is zajlanak, a károk mértékével sem vagyunk tisztában, és azzal sem, hogyan szerveződhetnek újjá a lefejezett iráni fegyveres erők.
Annyit azonban megjegyeznék, hogy ha Teherán nem halmoz fel legalább tizenöt atombombához elegendő dúsított uránt, és nem fenyegetőzik azzal, hogy az illető fegyverek napokon belül elkészülhetnek, akkor erre a támadásra nem kerül sor. Izrael – méretei miatt – már egyetlen nukleáris csapástól is elpusztulna, így hát minden ilyen jellegű fenyegetést köteles a lehető legkomolyabban venni.
Igen, Izraelnek rosszak a történelmi tapasztalatai a fenyegetésekkel kapcsolatban. Ezt nem árt szem előtt tartani.
Szele Tamás
