Valósággal a régi Róma viszonyai jutnak az ember eszébe, ha az aktuális washingtoni ármánykodásokról és cselszövényekről szóló híreket olvassa. Az már biztos, hogy műsorváltozás lesz a Colosseumban, az még nem, mennyire fog ez majd tetszeni a tomboló, vérre szomjazó ultima plebsnek, alantas tömegnek, de hogy a cirkusz nekik szól, őket kívánja megnyerni, az tény.

(Képünk illusztráció)

Vágjunk a közepébe, a The Hill összefoglalója nyomán – a megjegyzésekkel most sem fogok fukarkodni, a szokásos módon, csillag alatt teszem majd őket meg, a bekezdések végén.

Az események mostani szakasza azzal kezdődött, hogy Tulsi Gabbard, az amerikai hírszerzés igazgatója pénteken jelentést tett közzé, amelyben azt állítja, hogy az Obama-kormányzat tisztviselői manipulálták a 2016-os választásokba történt orosz beavatkozással kapcsolatos hírszerzési információkat.

Gabbard közleményében azt állította, hogy a korábbi tisztviselők „hazaáruló összeesküvést” szőttek, és közölte, hogy hivatala átadja a bizonyítékokat az igazságügyi minisztériumnak esetleges büntetőjogi vádemelés céljából.

„A ma nyilvánosságra hozott információk egyértelműen azt mutatják, hogy 2016-ban hazaáruló összeesküvést valósítottak meg kormányunk legmagasabb szintű tisztviselői. Céljuk az volt, hogy meghiúsítsák az amerikai nép akaratának érvényesítését, és lényegében egy évekig tartó puccsot hajtsanak végre azzal a céllal, hogy megpróbálják megfosztani az elnököt az amerikai nép által ráruházott megbízatás teljesítésétől.”

– mondta Gabbard. A pénteki nyilatkozat olyan tisztviselőket említ, mint James Clapper volt nemzeti hírszerzési igazgató, John Brennan volt CIA-igazgató és James Comey volt FBI-igazgató.

Trump elnök évek óta azt állítja, hogy a 2016-os választásokba való orosz beavatkozással és azzal kapcsolatos vizsgálat, hogy kampánya összejátszott-e Moszkvával, „átverés”, és gyakori támadásainak célpontjai olyan tisztviselők voltak, mint Brennan és Comey.

Trump márciusban aláírt egy utasítást, amelyben elrendelte „a Crossfire Hurricane nevű, a 2016-os választásokba való orosz beavatkozással kapcsolatos FBI-vizsgálathoz fűződő összes akta titkosításának feloldását”.

Ugyanazok a hírszerző ügynökségek, amelyeket Gabbard most felügyel, már régóta arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország megpróbálta befolyásolni a 2016-os választásokat – ezt az értékelést más külső szervezetek is támogatták.

Ide tartozik egy három évvel ezelőtti, kétpárti szenátusi vizsgálat is, amely egy több mint 1300 oldalas jelentésben arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország agresszívan próbált beavatkozni a választásokba Trump érdekében, többek között egy nagyszabású közösségi médiakampány kirobbantásával.

Gabbard feljegyzése, valamint egy másik, hozzá csatolt 114 oldalas kapcsolódó dokumentum, elsősorban azon állításokon alapul, hogy nem volt jele annak, hogy Oroszország közvetlenül manipulálta volna a tényleges szavazatszámlálást.*

*Itt álljunk meg egy pillanatra: azt senki nem is állította, hogy a Kreml a szavazatszámlálást befolyásolta volna. Végig a közösségi médiában zajló kampányról volt szó. Tehát Gabbard tudatosan mossa össze a két vádat, hogy az egyik tagadásával a másikat is megsemmisítse.

Ez azonban nem áll ellentétben a hírszerző közösség vagy a szenátusi jelentés következtetésével, amely megállapította, hogy „nincs bizonyíték arra, miszerint bármely szavazatot megváltoztattak volna, vagy hogy bármely szavazógépet manipulálták volna”. Az Obama-kormányzat azt nyilatkozta: nem látott bizonyítékot arra, hogy hackerek manipulálták volna az eredményeket.*

*Mondom, hogy nem erről van szó! Hanem a konteótengerről, amit akkor kezdett elszabadítani a Kreml és amely azóta komoly „gondolati iskolává” vagy inkább hitrendszerré fejlődött (nem kevés orosz segítséggel, persze).

Gabbard közleményét a hírszerzési bizottság demokrata párti képviselői azonnal bírálták, megjegyezve, hogy a Trump-kormányzaton belüli törések idején került a nyilvánosság elé, és a Jeffrey Epstein-üggyel kapcsolatos vizsgálat kezelése befolyásolta a publikálását.

„Donald Trump kétségbeesetten témát akar váltani, ezért Gabbard igazgató évtizedes, bizonyítottan hamis állításokat ismételget az Obama-kormányzatról. Nemzetünk történetében kevés epizódot vizsgáltak ki olyan alaposan, mint a hírszerző közösség 2016-os figyelmeztetését, miszerint Oroszország beavatkozott a választásokba” – írta Jim Himes demokrata szenátor, a hírszerzési bizottság rangidős tagja közleményében. Mint folytatta:

„Valamennyi legitim vizsgálatról elmondható, beleértve a Szenátus hírszerzési bizottságának kétpárti vizsgálatát is, hogy nem találtak bizonyítékot a belföldi manipulációra, és megerősítették a hírszerző közösség 2016-os értékelésének megállapításait.”

Mark Warner szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának vezető demokrata képviselője szintén bírálta Gabbardot.

„Úgy tűnik, Gabbard nincs tisztában azzal, hogy a Szenátus Hírszerzési Bizottsága által lefolytatott, évekig tartó Oroszország-vizsgálat megerősítette, hogy »az orosz kormány kiterjedt tevékenységet folytatott az amerikai választási infrastruktúra ellen«* a 2016-os választások előtt, és hogy »a közösségi médiát használta fel információs hadviselési kampányának terepeként«, melyet Donald Trump javára végeztek. Ezt a következtetést a bizottság minden egyes demokrata és republikánus tagja egyhangúlag támogatta.”

*Valóban: a választási infrastruktúra propagandaeszközök elleni védtelenségét használták ki, amint felismerték azt, tehát nem, azaz nem az eredményeket hackelték meg.

Pénteken az igazságügyi minisztérium a közvélemény nyomására az Epstein-ügy néhány bizonyítékának, köztük néhány esküdtszéki tanúvallomásnak a nyilvánosságra hozatalára is rábólintott, hogy több információt hozzon nyilvánosságra egy olyan személyiségről, akivel Trump korábban baráti viszonyt ápolt.

Gabbard nem csak az Epstein-saga viharai miatt hozta meg döntését az Obama-jelentés nyilvánosságra hozataláról, hanem azért is tehette, mert olyan hírek láttak napvilágot, miszerint az iráni atomprogrammal kapcsolatos hírszerzési információk miatt kiesett Trump kegyeiből.

A pénteki közlemény jelzi, hogy az Oroszország-vizsgálat hátterének feltárása közel egy évtizeddel később is rögeszméje maradt az elnöknek. A feljegyzés a Steele-dossziéra is összpontosít, amely Trump Oroszországhoz fűződő kapcsolatairól szóló pikáns állítások gyűjteménye, és amelynek egy része mára már hiteltelenné vált.*

*Ilyen volt például az „Aranyeső-affér” is, amelyet ugyan majdnem mindenki ismer, de amelynek bizonyítékai fellelhetetlenek. A részletek ugyan arra utalnak, hogy az eset megtörténhetett – a kéjhölgyek ürítkezésére abban a moszkvai szállodai ágyban került sor, amelyben korábban Obama is aludt, és ez illene Trump Obama iránt érzett gyűlöletéhez – de míg nem áll rendelkezésünkre az FSZB által készített felvétel a történtekről, az esetet nem fogadhatjuk el tényként. Sőt, a deepfake világában tán még akkor sem tehetnénk, ha kiadnák a videót.

Gabbard dicséretet kapott a Republikánus Párt képviselőitől a jelentésért. Mint Mike Johnson házelnök írta az X közösségi platformon (korábban: Twitter):

„LEROMBOLJUK A MÉLYÁLLAMOT! Az Oroszország-csalás egy politikai bérgyilkossági kísérlet volt, amelyet Obama tisztviselői szerveztek meg, és amelyet a hírszerző ügynökségek fegyverként használtak Trump elnök megbuktatására. Az elszámoltatás már régóta esedékes!”

Demokrata körökben azonban Gabbardot azzal vádolják – ebben az esetben és más esetekben is –, hogy a hírszerzést a kormányzat igényeihez szabja.

Warner megjegyezte, miszerint Gabbard korábban felszólította Trumpot, hogy kegyelmezzen meg a kiszivárogtató Edward Snowdennek, aki a Nemzetbiztonsági Ügynökség több ezer dokumentumát hozta nyilvánosságra, amelyek az amerikaiak kommunikációs adatainak tömeges gyűjtését mutatják.

„Sajnos nem meglepő, hogy Gabbard nemzeti hírszerzési igazgató, aki a hírszerző közösség depolitizálását ígérte, ismét fegyverként használja fel pozícióját, hogy felerősítse az elnök választási összeesküvés-elméleteit. Megdöbbentő hallani, hogy a saját munkatársait vádolja »hazaáruló összeesküvéssel«, miközben nem volt hajlandó Edward Snowdent árulónak bélyegezni.”

Akkor most értelmezzük magyarul is, hogy mi történt. Azt már szerdán elemeztük, hogy Gabbard kudarca az Epstein-ügyben – konkrétan az, miszerint nem volt képes bemutatni az állítólag az „íróasztalán heverő” ügyféllistát, főleg amiatt, mert ez a lista nem létezik – a Trump-adminisztráció alapjait kezdte ki. Hiszen mit gondol ilyenkor az egységsugarú választó, aki a „mélyállam” és a „pedofil, kannibál elit” elleni tiltakozásból szavazott Trumpra, kedvenc konteói mentén, és elszámoltatást, sőt, ha vérmesebb, kivégzéseket vár el a mostani kormányzattól? Jó esetben „csak” annyit, hogy Trump hazudott, és ettől halálos sebet kap a világképe, melyben a mostani elnök valamiféle szuverenista Megváltóként szerepel, rosszabb esetben viszont azt, hogy Trump is a „mélyállam” része és most védelmezi a cinkosait, tehát ahogyan megválasztotta, úgy ki is billentheti az elnöki székből, és szent kötelessége harcolni korábbi kedvence ellen is, ha az elárulta őt az „emberevő, gyermekbántalmazó elitnek”. A Fekete Százak is a cár ellen fordultak volna hasonló esetben, a német választók is Hitler ellen. Szóval a Trump-adminisztrációnak a létalapja és a legitimációja forog veszélyben.

Ne feledjük: ha lett volna „ügyféllista”, akkor az azon szereplők elszámoltatása – a lajstrom hosszának függvényében – akár évekig eltartott volna, és ellátta volna botránnyal a közönséget. Meg aztán, mivel nem számít politikai szempontból, hogy igaz-e a vád vagy hamis, bárki rákerülhetett volna, aki szexuálisan aktív, vagy aktív volt, míg Epstein szabadlábon folytatta üzelmeit. Ezt a szaftos botránysorozatot tette lehetetlenné Gabbard, amikor ahelyett, hogy a pártvezetéssel konszenzusban hamisított volna egy listát, ostoba fejjel bevallotta, hogy az nem létezik.

Azonban ha elmaradnak a gladiátorjátékok a Colosseumban, baj lesz, mert a közönség már a lelátókon tombol. Azonnal új műsorról kell gondoskodni, olyan hosszú ugyan nem lesz, mint az eredeti lett volna, de akkor már lehetne nagyobb horderejű, és egyúttal alátámaszthatna egy másik, Trumpnak hasznos és kedves konteót: így vette elő Gabbard az elnök tudtával vagy tudtán kívül az Obama-összeesküvés vádját, hogy valamit mutassanak is a népnek.

Végső soron egy amerikai elnök és három titkosszolgálati igazgató az arénában, puszta kézzel az oroszlánok, bocsánat, a hiénák ellen – ilyen még nem volt az amerikai történelemben. A közönség egy rövid időre meg lehet elégedve a gladiátor-harcokkal, csak kár, hogy nem fog sokáig tartani ez a műsorszám, rövidesen újabbról kell gondoskodni, vagy vége a játéknak. A washingtoni boszorkányégetéseknek, tisztogatásoknak, csisztkáknak folytatódnia kell Trump szempontjából, vagy nagy bajba kerül.

Trump – és akik mögötte állnak – túlbonyolították és túl is becsülték a választási konteó-csodafegyvert. Most ellenük fordulhat, ha nem vigyáznak.

Szele Tamás