Nagyon figyelemreméltó gondolatokat ismertet Alekszandr Baunov, a Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ vezető munkatársa, volt orosz diplomata és az orosz politika szakértője a The New York Times véleményrovatában, melyek most, hogy Trump elnök igen rövid határidőt adott Putyinnak az ukrajnai fegyverszünet életbe léptetésére, mindennél aktuálisabbak: érdemes odafigyelni arra, mit mond egy orosz szakértő arról, hogy mit akar valójában a Kreml. Nos, lássuk. Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt teszem meg, a bekezdések végén.

(Képünk illusztráció)

(Szín: szerényen, de ízlésesen berendezett televíziós stúdió, kissé pixeles, viszont nemzetiszínű háttérrel, a háttérben felirat: „Harcosok órája”. Hacsek már az asztalnál ül és buborékmentes ásványvizét bámulja, Sajó érkezik)

(Képünk illlusztráció)

Kérem, én ugyan már foglalkoztam ezzel a kérdéskörrel tegnap egy másik lapban, de amint látom, még egy misét megér, mert sokan nem értik, miért mondom, hogy a kormánypárt komoly versenyben van a digitális analfabetizmus terén mindenki mással, de kezd ebben a vetélkedésben behozhatatlan előnyre szert tenni. Ezt a DPK létrehozása is bizonyítja.

(Képünk illusztráció)

Újból Tusványos, újból Orbán-beszéd, én meg újból itt járom a rock and rollt az aknamezőn. Ugyanis erről az Orbán-megszólalásról írni minden évben különösen rizikós. Nem jelenik meg időben a leirata, sőt, gyakran csak az összefoglalója kerül elő az MTI tolmácsolásában, emberünk beszél, amit akar, de az utókor már csak az összefoglalót fogja ismerni, és ha a sajtómunkás olyant jegyez meg az elhangzottakból, ami a rezüméből kimaradt, harminc farkasfalka fogja darabokra szaggatni és közben kórusban hazugsággal vádolni.

(Képünk illusztráció)

Ahogy az orosz sajtót olvasom, teljesen világos, hogy a Kreml háborút akar indítani Európa ellen, éspedig minél előbb, de úgy ám, hogy azért Európa legyen a felelős. Már készülnek megsértődni, keresik az ürügyeket, kombinálnak és az orosz kormánypárti nyilvánosságban gátlástalanul tárgyalják az európai háború esélyeit. Ez a puska már nem csak a falon lóg, ezt már ki is pucolták és meg is töltötték.

(Képünk illusztráció)

Vannak a politikában furcsa dolgok, rímelő helyzetek, alkalminak tűnő párhuzamok, egybeesések, összecsengő (disz)harmóniák, és ezekre mindig érdemes odafigyelni, mert szinte soha nem a véletlen játékaival van dolgunk – vagy legalábbis nincs nagyobb szerepe bennük a vak sorsnak, mint bármelyik más esetben. Ilyen volt tegnap a munkácsi falfirkák története.

(Képünk illusztráció)

Kérem, nehéz idők járnak, válságos idők, veszélyben a Haza, ilyenkor nincs sem helye, sem ideje a szószaporításnak, kertelésnek, köntörfalazásnak, mondjuk ki magyaros egyenességgel: jönnek a britek, jönnek a britek!

(Képünk illusztráció)

Ma megint olyasmiről lesz szó, ami látszólag külpolitikai vonatkozású, valójában viszont nagyon is a magyar belpolitika része. Konkrétan az új rendeletről, mely elvileg – hangsúlyoznám, elvileg! – a Magyarországra látogató magas (és alacsony, mert mondjuk Putyin nem egy óriás) külföldi vendégek biztonságára vonatkozik, gyakorlatilag azonban mindenre jó, mint a svájci bicska.

(Képünk illusztráció)

Úgy gondolom, elenyészően kevés annak az esélye, hogy a magyar külügyminisztérium az én írásaimat olvasgassa akár hivatalból, akár szórakozásból, bár mondjuk nem járnának rosszul velük. Arra még kevesebb a lehetőség, hogy netán hallgassanak is rám, pedig sok tévedéstől menekülnének meg – most is olyasmi következik, amit Európa összes külügyminisztériuma számára kötelező olvasmánnyá kéne tenni, de minálunk valószínűleg még említeni is eretnekségnek számít.

(Képünk illusztráció)

Valósággal a régi Róma viszonyai jutnak az ember eszébe, ha az aktuális washingtoni ármánykodásokról és cselszövényekről szóló híreket olvassa. Az már biztos, hogy műsorváltozás lesz a Colosseumban, az még nem, mennyire fog ez majd tetszeni a tomboló, vérre szomjazó ultima plebsnek, alantas tömegnek, de hogy a cirkusz nekik szól, őket kívánja megnyerni, az tény.

(Képünk illusztráció)