Ha valaki február 27-én megkérdezi tőlem, létezik-e olyan – valamilyen, akármilyen, sőt, bármilyen – politikai lépés, amivel az iráni-amerikai kapcsolatokon, sőt, Irán és a világ többi részének viszonyán még rontani lehetne, megnyugtattam volna, hogy ilyesmi nem létezik, ezek a relációk már annyira rosszak, hogy képtelenség őket még jobban elmérgesíteni.

(Képünk illusztráció)

Ritkán használok mottót, most mégis ide kívánkozik egy Esterházy Péter-idézet: „Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot”. Igen, a Gundalf-ügyről van szó, amiről szó szerint mindenkinek van véleménye, de senki sem látja át teljesen. Sőt, még részben sem: változatok csatáját látjuk a közbeszédben, de még abban sincs konszenzus, hogy ezek egyáltalán minek a változatai.

(Képünk illusztráció)

Meglehetősen világvége-hangulat uralkodik jelenleg határon innen és túl. Nekünk a választási kampánnyal van tele a fejünk és egyéb testrészeink, a világ többi része pedig a háborúk és gazdasági válságok kimenetelét találgatja. Ahogy két hét múlva, a választások után mi is fogjuk: ne feledjük, akármilyen is lesz a következő magyar kormány, alkalmazkodnia kell a geopolitikai helyzethez és ez nem lesz könnyű feladat.

(Képünk illusztráció)

Mivel csak délután kezdődik Orbán Viktor választási gyűlése, melyet Békéscsabán tartanak, és ilyenkor még a tituskik is csak a boxerüket fényesítik, ma van időnk kinyitni az ablakot, kinézni rajta a külvilágra, egyszóval egy kis külpolitikával foglalkozni. Értem én, hogy van nekünk elég bajunk házon belül is, de azért nem kéne megfeledkezni a házon kívüli konfliktusokról sem.

(Képünk illusztráció)

Sosem gondoltam volna, hogy a sajtótörvényre kell majd hivatkoznom egy írásomban, de ennek is eljött a napja. Történt pedig, hogy tegnap munka után, estefelé épp elkezdtem volna nézni „A szavazat ára” című dokumentumfilmet – mindenkinek ajánlom, aki még nem tudja, kik között élünk – mikor üzenet érkezett. Az informátor nevét a sajtótörvényben biztosított jog, mi több, kötelesség alapján nem közlöm, a történetre bizonyítékom nincs, de annyira tanulságos, hogy mégis megérdemli a nyilvánosságot.

(Képünk illusztráció)

Ma nem a magyar belpolitikáról lesz szó, hála az Égnek, valahogy lelassult a pergőtűz, vagy csak annyiról van szó, hogy a mai botrányt délutánra időzítették (érdemes lesz odafigyelni Orbán győri haknijára, több okból is), mindenesetre ezen a héten először, de jut idő egy kevés külpolitikára is. Bár ennek is van magyar belpolitikai vonatkozása, ha úgy vesszük.

(Képünk illusztráció)

Ezen a héten ma már a negyedik félkész külpolitikai elemzést dobom ki azért, mert kis (és nagy) honi ügyeink pillanatnyilag és számunkra fontosabbá válnak a világszintű folyamatoknál. Ezúton kérem tisztelettel a honi politikus hölgyeket és urakat, hogy álljanak le egy kicsit, mert annyi munkát adnak, hogy attól nem lehet dolgozni. Mármint: nem lehet tisztességes munkát is végezni. Pihenjenek pár napot, nekik is jót tenne, a közönségnek is, nekem meg pláne.

(Képünk illusztráció)

A Szijjártó-ügy folytatódik. Fenntartom: Szijjártó-ügyről van szó és nem Panyi-ügyről, sőt, nem is arról a nyomozásról, amit az informatikusok ellen indítottak, az esetünkben csak „zavaró repülés”, a valódi kérdés az most, hogy áruló-e Redl ezredes, bocsánat, a magyar külügyminiszter, avagy sem.

(Képünk illusztráció)

Egyszer s mindenkorra szögezzük le: az úgynevezett „Panyi-ügy” nem létezik. Szijjártó-ügy létezik, Panyi Szabolcs senkit sem hallgatott le és senki lehallgatását nem segítette elő, ellenben őt viszont lehallgatták. Szóval kabátlopási ügyről van szó, amiben a vétkes vádolja az áldozatot jó orosz szokás és módszer szerint. Épp ezért hazugság a kormánymédia minden állítása, mely szerint „Panyi mosakodik”.

(Képünk illusztráció)

Azzal kell kezdenem, hogy Lavrentyij Berija forog a sírjában. Ugyan nem volt ő sem egy lumen, de ilyen gyengén összerakott rágalmakkal, mint amikkel most Panyi Szabolcsot illetik, még ő sem élt volna. De lássuk, ha lehet áttekinthetően, mi ez a botrány, amit az egyik legkiválóbb magyar oknyomozó és tényfeltáró (a kettő nem ugyanaz) újságíró körül kavartak.

(Képünk illusztráció)