Bírósági dolgokról lesz ma szó, kérem, felgyűltek, jelentős az ügyhátralék, és növekszik, akármennyit is köszönhet az Országos Bírósági Hivatal Handó Tündének és akármilyen szépséges levélben is köszöni. Itt annyi a feljelentés, hogy nem lehet győzni, és termeli a jó Tényi az újakat nap, mint nap, akárha Sztahanov elvtárs a kőszenet a bánya mélyén.

Tényi elvtárs meggondolhatná a termelési rekordokat, ugyanis megfulladnak a bíróságok az aktatengerben, maga alá temeti őket az irathegy, ráadásul a legtöbb feljelentése tárgyalhatatlan. Ma például feljelentette hazaárulás miatt Soros Györgyöt.

Jó, hát az ő információs forrásaival más nem telhet tőle, múlt hónap közepe táján a Pesti Srácok egy Jurák Kata által elkövetett cikksorozata alapján feljelentette a teljes magyar parlamenti ellenzéket, mert azt írta az újság, hogy:

„Egyes ellenzéki pártok és politikusaik külföldi kapcsolatain keresztül illegális szervezetek próbálhatnak beavatkozni az ország pénzügyi, gazdasági és politikai rendszerébe.”

Jó, és ha azt írja az újság, mint tegnap is az Origo, miszerint:

„Tovább nőtt az életszínvonal Magyarországon”

akkor elindul megkeresni az életszínvonalat csillagos égben? És mélyen meglepi, ha közben az ütközik a négyes metróval? De aki a kormánysajtóból informálódik, az bizony ilyen következtetésekre jut. Lássuk, mi is a helyzet Soros ügyében? Forduljunk a témában mindig jól értesült Pesti Srácokhoz!

„Tényi István feljelentést tett hazaárulás miatt (Soros magyar állampolgár is, igaz, korábban felmerült, hogy állampolgárságát nem tudja igazolni) a Fővárosi Főügyészségen és az ügy kivizsgálását kérte. Kerestük a főügyészséget, tőlük azt a választ kaptuk, hogy az ügyészség a feljelentést az állam elleni bűncselekmények ügyében hatáskörrel rendelkező Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) továbbította. Amint megérkezik hozzájuk a dokumentum, a rendőrség dönthet a nyomozás megindításáról, esetleg a feljelentés-kiegészítés elrendeléséről, vagy a feljelentés elutasításáról. A Btk. szerint hazaárulást egyébként az a magyar állampolgár követ el, aki „Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn”. Ha ezt szigorúan vesszük, kétséges, hogy Sorossal szemben megáll a hazaárulás gyanúja, igaz, azt nem tudni, milyen információk szerepeltek még a fentebb említett hírszerzési jelentésekben.”

Az említett hírszerzési jelentések olyan szupertitkosak – elvégre hírszerzésről van szó, nem matyóhímzésről vagy levesszűrésről! – hogy azok a kormánymédiában, de legfőképpen a Pesti Srácokban megtalálhatóak: magam sem tudnék jobb módszert arra, ha egy jelentést titkosan szeretnék kezelni, mint a közlését ezekben a médiumokban, ott ugyanis a lőtéri kutya nem fogja sem keresni, sem elolvasni. Lényegében véve azt állítják, hogy Soros György „megpróbálta megakadályozni Várhelyi Olivér biztosi kinevezését.” Illetve, fogalmazzunk pontosan: nem cáfolják, hogy megpróbálta megakadályozni.

Hát ez mondjuk szembe megy minden jogi logikával, mert attól, hogy valamit nem cáfolhatok meg még nem válik ténnyé – ha mondjuk rólam azt állítják, hogy 1873-ban kerékpárt loptam Kokinkínában, akkor nekem be kell bizonyítanom először azt, hogy akkor nem is éltem, aztán azt, hogy soha nem loptam kerékpárt, utána azt, hogy életemben nem jártam Kokinkínának még a környékén sem, és az utóbbi kettőt nehéz vagy lehetetlen bizonyítani, mert negatívumok, és ezeket csak pozitívumok bizonyításával lehet cáfolni, melyeket vagy elhisznek vagy sem. Tehát, ha nem voltam Kokinkínában, akkor ezzel szemben hol voltam 1873-ban? Nem voltam egyáltalán, de akkor máshol sem lehettem... szóval, ezzel már a római jognak is meggyűlt a baja annak idején.

Különben is, ha ezen mind túlesik az ember (legalább három tárgyalás) még mindig előjöhetnek egy új váddal, miszerint a Kvantung-hadsereg tábornoka voltam a Tavasz és Ősz korszakban, és amíg a szakértő sinológusnak elhiszi a bíróság, hogy a Tavasz és Ősz korszakban még szaga-nyoma nem lehetett a huszadik századi japán Kvantung-hadseregnek, addig nyugodtan le is ülhetném a hamis vádat.

Így állunk a hamis és megalapozatlan rágalmakkal: mondjuk nekem az a véleményem, hogy Soros Györgynek messze nincs sem akkora hatalma, amekkorát tulajdonítanak neki, sem akkora vagyona, amennyit hisznek, ráadásul nem is érdekli őt annyira a magyar belpolitika, mint állítják – ennyire még a rendszerváltás daliás hajnalán sem érdekelte, nyugodtan mondhatom, ugyanis részt vettem ebben a történelmi aktusban, ha nem is voltam főszereplője. Meg azért is mondhatom, mert engem személy szerint soha egy büdös vassal nem támogatott a Soros-alapítvány és attól tartok, ez már így is marad, tehát elfogadható tárgyilagosnak a véleményem. Hogy Orbán Viktort és társait azonban támogatta, az tény – egy elfogulatlan bíróság épp ezért az enyémmel szemben az ő véleményüket nem is találná objektívnek.

No, de feljelentésre szükség van, kell a feljelentés, ha egetverő marhaság is, épp tegnap vettem hírét, hogy egy honi parlamenti párt kóstolgatja egyik jó nevű kollégámat becsületsértési ügyben, ellenben a vele szemben álló másik párt másik, nemkülönben jó nevű kollégámat kábítószer-fogyasztással próbálja befeketíteni. Urak, ne bánjatok ilyen bőkezűen a rágalmakkal, mert kifogytok belőlük, és mire rám kerül a sor, nekem már csak a fegyverkereskedelem marad. Mire az „Sz” betűhöz értek a listán, addigra minden ügynökvádat el fogtok sütni.

Szóval, az külön érdekelne, hogy térjünk vissza eredeti témánkhoz, miképpen képzelik a vizsgálatot? Beidézik Sorost kihallgatásra, és ha nem jelenik meg az NNI irodájában, akkor körözést adnak ki ellene? Kérelemmel fordulnak az Egyesült Államokhoz, hogy adják ki? Jelezném, hogy akármekkora futóbolond Trump elnök, ott még nem tartunk, hogy az amerikai jogrendszert is ő irányítsa, tehát kevés az esély arra, hogy Soros Györgyöt láncra fűzve, gúzsba kötve elszállítsák Budapestre Tényi István kedvéért.

A bizonyítás pedig legalább olyan gyenge lábakon áll, mint a vád. Mire alapozza a bejelentő vélelmét? A kormánysajtó híreire. És a kormánysajtó mire alapozza híreit? Na, itt kezdődik a baj, ugyanis azt nem mondhatják, ami igaz, miszerint „nekünk leszóltak a Központból, hogy írjunk valami ilyent, mi meg, amekkora buzgó mócsingok vagyunk, túlteljesítettük a tervet, beleírtunk titkosszolgálati jelentéseket és mindenféle más lila zenélődobozokat is, ez lett belőle”. Majd ki fog derülni, amint már meg is történt párszor, hogy „ismeretlen informátoroknak” adtak hitelt. Akkor be kell majd idézni a hírszerzés illetékeseit is, innentől zárt lesz a tárgyalás, lévén államtitkokról folyik majd a szó, és az egész hülye kirakatper végén elítélik a vádlottat távollétében háromszáz év várfogságra, azzal a megszorítással, hogy ő kell megépíttesse a várbörtönt is.

S a haza Tényire derül.

Ennek az ügynek elsőbbséget kell élveznie, ez minden előtt: ez államérdek.

Mondjuk én a magam részéről nem várom Soros Györgytől a magyar belpolitikai helyzet megváltását (egyszer már megpróbálta, látjuk, mi lett a vége, ő sem hülye megismételni a hibáját), sőt, jó pár egyéb politikai ötletével nem is értek egyet, de szerencsére nekem sem imádni, sem gyűlölni nem kötelező őt, vannak előnyei a függetlenségnek is, bár nem túl jövedelmező, az igaz – ellenben ezen a szamárságon csak a vak nem látja a politikai kirakatper összes tünetét.

Azért jó, hogy van nekünk ez a szorgos kis Tényink, ez a sztahanovista feljelentő, ez a keresetkirály, ez a közérdekű papírgyár – illenék most már elismerni is valamivel a szolgálatait.

Mondjuk kinevezhetnék önálló intézménnyé, Nemzeti Feljelentőirodává, saját költségvetéssel, egy személyben.

Csak ha ez megtörténne, többet nem csinálna semmit.

Épp, mint a többi intézmény.

Bár, ez mondjuk megoldaná a mostani aktaválságot, ügytorlódási krízist.

Könyörgöm, nevezzük ki!

Szele Tamás