Hogy a lényeggel kezdjem, Kövér László nem kívánja felállítani az erkölcsrendőrséget. Ez igen szép tőle és nem kevés elmeélre vall, mert fel is állíthatná. Ellenben igen piszkos, aljas kampányt jósol, ami pedig arra utal, hogy az Országgyűlés elnöke kiváló emberismerő. Azonban mielőtt elájulnánk ennyi emberi nagyságtól, jusson eszünkbe, hogyan is értette, amiket mondott.

Hát nem úgy, ahogy ezek a gondolatok a szövegkörnyezetük nélkül hangzanak. Hanem nagyjából ellenkezőleg. Szóval, adott Kövér László tegnap egy interjút az Inforádió Aréna című műsorának a 2022-es választásokról, a járvány elleni védekezésről, a tavaszi törvényalkotási munkáról, egyszóval a világ minden dolgáról és némely egyebekről is. Erről aztán körbe-körbe-karikába ment a hír, beszámolt róla a teljes magyar sajtó, ki ezt emelte ki belőle, ki amazt. Az interjúval foglalkozni kell, mert közérdekű és mindannyiunk közös jövőjét befolyásoló tervekről, döntésekről szól – ezt kizárólag azok kedvéért jegyzem meg, akik kifogásolni szokták, hogy a sajtó egyáltalán foglalkozik a kormánypárt vezetőivel, tessék elhinni, nem szeretetből, pláne nem rajongásból tesszük, de mégis ők döntenek az ország ügyeiről – azonban hol van? Mármint a szövege. Mert a felvétele megtalálható, nyilvános is, csak épp majd’ ötven perc, olyan huszonkét oldal lenne teljes terjedelmében leírva, márpedig ennyit akkor sem foglalkozik ép lelkű ember Kövér Lászlóval, ha muszáj neki. Legalább nyolc órát kéne körmölni.

De a kollégákról sem hinném, hogy a rádióra tapadva itták a házelnök szavait és közben szorgosan, gyorsírással jegyzeteltek. Valamiből nekik is dolgozniuk kellett, azonban az Inforádió hivatalos átiratot nem adott ki. Nézzük csak, hátha az MTI megtette... persze, hogy meg, bár inkább összefoglalót írtak belőle, hiszen ők is csak emberek. Még ez a rezümé is hosszúra sikerült, de legalább áttekinthető. Ezt használta tegnap este óta mindenki, én ma reggel visszahallgattam az interjút, és igen, a lényege benne van. Pontos.

 Akkor lássuk.

„Magyarország jövője azon múlik, hogy ki nyer 2022-ben az országgyűlési választásokon – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken az Inforádió Aréna című műsorában.”

 Ezért a gondolatért jelölni fogják valami rangosabb nemzetközi díjra, sajnos a társadalomtudományokban nincs Nobel, de komoly éleslátásra és vaslogikára utal, hogy eszébe jutott. Az ötlet jelentőségében vetekszik a meleg víz és a spanyolviasz feltalálásával, ugyanis ki hitte volna, de mélyen igaz: az ország jövője nagyban függ attól, ki fogja vezetni. Kolumbusz tojása.

„Kövér László szólt arról is: kínai kollégájával, Li Csan-suval folytatott pénteki online megbeszélésükön érintették a koronavírus-járványt is, amelynek kezelésében Magyarország az EU átlagánál sikeresebbnek mondhatja magát.
Hozzátette, a Kínából beszerzett ötmillió adag vakcina 2,5 millió magyar ember beoltására lesz elegendő, és áttörést jelenthet a járvány elleni küzdelemben.”

 Örvendetes, mármint örvendetes lesz, ha megjön a teljes szállítmány, a magam részéről hű maradnék elveimhez, és nem játszanám el a mindenkinél okosabb virológust, ha egyszer nem vagyok az – hogy mi mennyire hatásos, az majd eldől a gyakorlatban, ártani nem árthat, és ez a lényeg. Lám, a kormány foglalkozik a lakosság egészségével, ami igazán szép tőle, de leborulni akkor sem kell előttük, ugyanis ez a dolguk. Többek között.

„A törvényalkotási munkáról szólva a házelnök hangsúlyozta: a parlament ülésezik, a tavaszi ülésszak végéig szeretnék elkészíteni a jövő évi költségvetést. Közölte: meglehetősen visszafogott a törvényalkotási program, mindössze 27 törvényjavaslatcím szerepel az Országgyűlés előtt, ezek nagyrészt módosítások, új törvény csak egy-kettő van közöttük.
Kövér László azt is elmondta: a választási törvény módosítását már nem tervezik a 2022-es országgyűlési választásokig.”

Igen, csak aközött az egy-két törvény között ott vigyorog a lex Facebook is, amit persze Kövér nagyon jól tud, mint később azt még látni fogjuk. A választási törvényt még tovább módosítani már nem is érdemes, pont jó nekik így, ahogy van, ezen már többet rontani csak akkor lehetne, ha meghempergetnénk kátrányban és tollban is. De hol van az indulatoktól feszülő Kövér, a konteókirály, aki minden bokorban kommunista partizánokat lát és harcol is velük, tekintet nélkül arra, hogy nincsenek ott? Nyugalom, megvan. Csak később jön. Előtte még kicsit tömjénezi magát. 

„A politikus, a Fidesz választmányi elnöke úgy fogalmazott: szívesen folytatna eredménykampányt a választások előtt, mert „se szeri, se száma” azoknak az eredményeknek, amelyekre büszke lehet a kormány, akár a gazdaságpolitika, a foglalkoztatottság, a családpolitika vagy a gyermekszületések száma terén. (…) Egy Eurostat-felmérésre hivatkozva hangsúlyozta: többségben lehetnek azok, akik azt a választ adják, hogy az elmúlt négy vagy tizenkét évben életkörülményeik jelentős mértékben pozitívan változtak meg. Az Eurostat friss adatai szerint ugyanis a tíz évvel ezelőttihez képest harmadára – 24 százalék felettiről 9 százalékra – csökkent a szegénységben élők aránya Magyarországon, így a legalsó hat országból a kilencedik helyre léptek elő a magyarok – ismertette.”

Lehetne olyan felmérést is készíteni, ami ennek az ellenkezőjét mutatja, még úgy is, hogy mindkettő igaz legyen, mert a mérés lehet pontos, de mindig attól függ, honnan mérünk, miből indulunk ki. Hanem közeledik már a dühöngés!

„Hozzátette, a sikereket be kell mutatni, el kell magyarázni, milyen döntést miért hozott meg a kormány, azonban az ellenzék részéről minden eddiginél „piszkosabb, aljasabb kampányra” számít. Kiemelte: eddig egy választáson sem volt olyan jelentősége a közösségi médiának, mint 2022-ben lesz.
Azt mondta: a kormányoldalnak elsősorban védekeznie kell a támadások ellen, de az ellenzéki jelölteket szembesíteni fogják tetteikkel, korábban elhangzott mondataikkal. A kormánypárti jelöltállításról megjegyezte: nem szeretnének párton belüli „erkölcsrendőrséget” felállítani, nyomozni képviselőjelöltjeik múltjában, mindenkinek felnőtt emberként el kell döntenie, hogy a magánéletében van-e kockázati tényező.”

Ez bizony semmi jót nem ígér. Első sorban azt mutatja, hogy Facebook-kampányra készül a kormány, ami minden felhasználó idegeit meg fogja viselni – a magyar belpolitika a közösségi oldalon nem tűri még a semlegességet sem, bármely politikai formációt tekintjük, csak a feltétlen rajongást, vakhitet várják, sőt, fogadják el, aki néma netán s csak lelkesedni rest, azt is gyűlölik, mint a pestisest. Szóval, számíthatok rá, hogy ha mondjuk a Facebook-törvény tervezete nem fog nekem tetszeni – és nem fog – akkor, amennyiben ennek a nézetemnek hangot adok, negyvenezren esnek majd nekem.  

Ami az erkölcsrendőrséget illeti, Kövér azt mondta, hogy párton belül nem állítják fel – jól is teszik, hogy úgy mondjam, a tagság többségével gondok lennének ezért vagy azért. Ilyen hosszú kormányzás könnyen korrumpálna akárkit is, bölcsebb nem bolygatni azokat a polgárerényeket. Azonban az ellenük indulókat szembesíteni fogják tetteikkel, korábban elhangzott mondataikkal, ami azt jelenti, hogy ha valakit meg akarnak semmisíteni, átkutatják a teljes digitális lábnyomát, mindent, amit maga után hagyott a világhálón – pokoli munka, de van rá elég emberük – és ha tíz évvel ezelőtt egy baráti beszélgetésben azt mondta, hogy nem szereti a spenótot, előveszik a mondatot, aztán rábizonyítják ennek alapján, hogy az illető a magyar mezőgazdaság esküdt, halálos ellensége.

A párton belüli erkölcsvizsgálatok elmaradása pedig csak részben utal arra, hogy maguk is tudják: sok vaj van sok fejen, részben azt is jelenti, hogy nehezen bár, de levonták a tanulságot a Borkai- és Szájer-ügyekből. Amelyeket kipattanásuk idején próbáltak úgy kezelni, mintha magánügyek volnának, melyekhez senkinek semmi köze – ó, hogyne, tényleg magánügyek voltak, csak annyi volt bennük a közügy, hogy az említett politikusok pártja a konzervatív erkölcsiség bástyájának kiáltja ki magát. Ez a szempont tette mindkét esetet ellenállhatatlanul nevetségessé. És mutatta be a Fidesz álszent mivoltát: mérhető lesz a hatásuk még jövőre is. Persze, addig még jöhet pár hasonló botrány. Azt viszont egy szóval sem említette Kövér, hogy ellenfeleiket nem fogják hamisan mindenféle szexuális jellegű rágalommal illetni, amint azt tették korábban is, és aminek okából a kormánymédia jogi képviselőinek már előre köszön a portás a Markó utcában, mert törzsvendégek.

„Úgy fogalmazott: az a kérdés, mi lenne akkor, ha az egymást is „keresztbe-kasba gyalázó”, közös program nélküli ellenzéki koalíciónak kellene az országot vezetnie. Ha egy felelős magyar választópolgár ezen elgondolkodik, akkor nem kell feltétlenül rajongania a Fideszért ahhoz, hogy rájuk szavazzon – mondta.
A házelnök szerint nem feltétlenül az ellenzéki pártok döntenek majd a saját miniszerelnök-jelöltjükről. „Majd a gazdáik megmondják nekik, hogy kit látnak legerősebb jelöltnek, a legesélyesebbnek Orbán Viktor ellen” – vélekedett.
Szerinte egyre nyilvánvalóbb a szakadék a nemzeti érdeket középpontba állító és a globális új világrendet összetákolni kívánó politikai erők között. Az EU-ban utóbbit a föderalisták képviselik, és a magyar baloldali EP-képviselők is egyre vehemensebben próbálják nyomás alá helyeztetni a kormányt az uniós intézményekkel.”

Helyben vagyunk, ez a mi Kövérünk, ilyennek ismerjük. Csak nem bírta megtagadni önmagát. Kell ahhoz némi bátorság, hogy a minden program nélküli Fidesszel szemben állókat azzal vádolja: nincs programjuk és nem elég összetartóak. Ha úgy vesszük, az összetartás nem okvetlenül erény – a negyven rabló például az Ezeregyéjszakában ékes példáját adta az összetartásnak, a barlangban felhalmozott kincseik alapján azt is elmondhatjuk, hogy kiválóan működő szövetkezetet alkottak, és máig prosperálnának, ha nem jön az az izgága Ali baba. Hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt, azt jelenleg még az sem tudja, aki az lesz, így tehát – jó előre – bárki is kerül elő, rá lehet fogni, hogy a titokzatos Gazdák nevezték ki. Bár mondjuk ha az egyesült ellenzéknek volna egy kis humora, akarata ellenére Kövér Lászlót jelölnék, ez volna ugyanis az egyetlen módja annak, hogy levegyék, illetve levétessék a sakktábláról. A „globális új világrend” emlegetése és szembeállítása a „nemzeti” oldallal pedig iskolakör, minimális elvárás a magyar kormánypárt konteókirályának megszólalása esetén, az a csoda, hogy várt vele az interjú végéig, máskor ezzel szokta kezdeni.

Még kicsit odaszólt Amerikának:

„Kövér László közölte, bízik abban, hogy pragmatikus és tiszteleten alapuló politikát folytatnak majd, mert Magyarországon a választók szabadon választhatják meg kormányukat, és úgy kell ezzel a kormánnyal tárgyalni, mint ha a magyar néppel tárgyalnának.”

ami a magyar féltől is elvárható lenne, csakhogy az a rakoncátlan amerikai nép figyelmen kívül hagyta Orbán Viktor egyértelmű, sőt világos utasításait, és Bident választotta meg elnökének Trump helyett, tehát magára vessen. 

És tulajdonképpen ennyit mondott a házelnök. Mi ebből a tanulság?

Úgy lehetne összefoglalni, hogy:

„Kampány lesz, éspedig minden eddiginél durvább, azt csinálunk, amit akarunk, és ha nem tetszik valakinek, szétrúgjuk a valagát. Előre szólunk, hogy nálunk senki sem lehet hibás semmiért, ezt nem is vizsgáljuk. Belemászunk a kampány alatt a magánéletedtől a telefonodig mindenedbe, a csapból is mi jövünk majd, és ha nem mondod, hogy „köszönöm”, hát lebunkózunk a küszöbön.”

Tegnap még csak feltételeztem, hogy randa kampány előtt állunk.

Ma már tudom is.

Szele Tamás