Tekintetünket újból Izrael és Gáza felé kell fordítanunk, lévén hogy a helyzet egyre forrósodik és olyan volumenű események zajlanak, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. A mai összefoglaló terjedelmi okokból nem foglalkozik az ukrajnai és oroszországi eseményekkel, ugyanitt kell jeleznem, hogy a hírek a tegnap esti állapotot tükrözik – a frissebbek feldolgozása még tart. Ma is a CTP-ISW jelentését használjuk fel, mint olyan forrást, amely a legtárgyilagosabb és legpártatlanabb.
– A palesztin milíciák folytatták a Gázai Övezetből Izraelre irányuló közvetett tüzet. Palesztin milíciák 21 IDF katonai állást céloztak aknavetőkkel és rakétákkal Dél-Izraelben.
– Ciszjordániában 470 százalékkal nőtt a palesztin fegyveresek és az izraeli erők közötti összecsapások száma.
– A CTP-ISW 20 támadást regisztrált Libanonból izraeli területre, ami kétszerese az október 17-én regisztrált támadások számának.
– Két Irán által támogatott iraki milícia önálló támadásokat hajtott végre az Irakban az al-Harir légibázison és az Ain al-Aszad légibázison állomásozó amerikai erők ellen.
– Az iraki Iszlám Ellenállás létrehozta az al-Aksza Közös Műveleti Központot a Hamász al-Aksza Áradat hadműveletének támogatására.
– Iráni tisztviselők és a média az Egyesült Államokat és Izraelt okolják a Gázai Övezetben lévő al Ahli kórházban történt robbanásért, és figyelmeztetnek a konfliktus ennek következtében történő lehetséges kiterjedésére.
Gázai Övezet
A palesztin milíciák október 18-án folytatták a Gázai övezetből Izraelre irányuló közvetett tüzet. Az al-Kasszem Brigádok – a Hamász militáns szárnya – kilenc aknavető- és rakétatámadásért vállalta a felelősséget. Az al-Kasszem Brigádok négy rakétahullámot is kilőttek Tel-Avivra, válaszul a civilek elleni izraeli „mészárlásokra”. A Saraya al Quds – a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) militáns szárnya – további 16 rakétatámadásért vállalta a felelősséget. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai – a Fatah militáns szárnya – két rakétatámadást jelentett be Izrael ellen a Gázai Övezetből. A támadásoknak ez az aránya megegyezik a CTP-ISW által az elmúlt napokban megfigyelt ütemmel.
Palesztin milíciák 21 IDF katonai állást támadtak aknavetőkkel és rakétákkal Izrael déli részén. Az IDF október 11-én kiürítette és katonai zónává nyilvánította a Gázai Övezet peremvidékét. Az ISW korábban arról számolt be, hogy az IDF az elmúlt napokban egységeket telepített erre a területre, ami arra utal, hogy a milíciák a civil területek, például Tel-Aviv mellett az IDF katonai eszközeit is célba kívánják venni.
Az IDF légicsapásai a Gázai Övezetben további magas rangú Hamász-tisztviselőket öltek meg. Az IDF jelentette, hogy megölte a Hamász Gázavárosi Brigád páncéltörő egységének parancsnokát, aki a fegyverkereskedők egyik prominens képviselője és a támadások koordinátora volt. Az IDF megölte a Hamász haditengerészeti erőinek parancsnokát is.
Ciszjordánia
A palesztin fegyveresek és az izraeli erők közötti összecsapások aránya Ciszjordániában október 18-án 470 százalékkal növekedett. 40 különböző összecsapást regisztrált a CTP-ISW Ciszjordániában. Az összecsapások földrajzilag is 37 városra és településre terjedtek ki. Az Izrael-ellenes tüntetések Ciszjordánián belül megháromszorozódtak október 18-án az előző két naphoz képest. A tüntetők az október 17-i gázai kórházrobbanás után gyorsan mozgósítottak. Ez összhangban van a CTP-ISW értékelésével, miszerint a robbantás után az összecsapások aránya növekedni fog. Közvetlenül a robbanás után a Hamász összecsapásokra szólított fel Izrael-szerte és a palesztin területeken. A libanoni Hezbollah (LH) hasonlóan „a példátlan harag napját” hirdette meg a kórházi robbanásra és Biden izraeli látogatására válaszul. A ciszjordániai tüntetők valószínűleg az LH és a Hamász felhívására is reagáltak.
Dél-Libanon és a Golán-fennsík
A CTP-ISW október 18-án 20 támadást regisztrált Libanonból izraeli területre, ami kétszerese az október 17-én regisztrált támadások számának. A támadások célpontjai az izraeli-libanoni határ teljes hosszában fekvő helyszínek voltak. A támadások közül tizenöt katonai állásokat célzott. Az LH vállalta a felelősséget 15 katonai és polgári célpontok elleni támadásért az izraeli-libanoni határ mentén. Az LH fegyveresei kilenc rakétával célba vették Kiryat Shmonát. Az LH a negyedik egymást követő napon irányított páncéltörő irányított rakétákat (ATGM) is bevetett Metulla ellen. Az izraeli kormány október 18-án bejelentette, hogy kiüríti az Izrael-Libanon határtól öt kilométeren belül álló északi településeket, amelyek közé Kiryat Shmona és Metulla is tartozik.
Az LH forrásai október 16-án azt nyilatkozták egy Libanonra összpontosító elemzőnek, hogy a Hezbollah visszahívta tagjait külföldről. Ez összhangban van a szíriai ellenzéki média legalább október 10-e óta tartó beszámolóival, amelyek azt állították, hogy az LH átcsoportosította erőit Szíriából Libanonba.
A palesztin milíciák továbbra is aktívak Dél-Libanonban, valószínűleg az LH jóváhagyásával. Az al-Kasszem Brigádok október 18-án közölték, hogy három harcosuk meghalt egy október 14-i Margoliot melletti művelet során. A CTP-ISW korábban úgy értékelte, hogy LH valószínűleg jóváhagyja a Dél-Libanonból Izraelbe irányuló támadásokat, tekintve, hogy LH milyen mértékben ellenőrzi Dél-Libanont.
Bassár al-Aszad szíriai elnök az Egyesült Államot és Izraelt tette felelőssé az október 17-i gázai kórházi bombázásért, és háromnapos gyászra szólított fel. A CTP-ISW azonban október 18-án nem jegyzett fel az Izrael és a Hamász közötti háborúval kapcsolatos, Szíriába irányuló vagy onnan kiinduló támadásokat. A helyi ellenzéki média szerint az elmúlt napokban több mint 1000 iraki népfelkelő (népi mozgósítású gyalogság) települt Irakból Homsz tartományba. Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) október 16-án és 17-én Kelet-Szíriából szintén Irán által támogatott milíciákat telepített át Dél-Szíriába, a Golán-fennsíkra és Libanonba.
Irán és az ellenállás tengelye
Két Irán által támogatott iraki milícia önálló támadásokat hajtott végre az Irakban az al-Harir légibázison és az Ain al-Aszad légibázison állomásozó amerikai erők ellen október 18-án. A CTP-ISW korábban arról számolt be, hogy az iráni Ellenállás Tengelyének elemei, köztük az Irán által támogatott iraki milíciák azzal fenyegetőztek, hogy megtámadják az amerikai erőket, ha az Egyesült Államok beavatkozik az Izrael-Hamász háborúba. Nem világos, hogy a két támadás összehangolt volt-e, vagy az IRGC Quds Erői rendelték el a támadásokat.
Az Iraki Iszlám Ellenállás – az Irán által támogatott iraki milíciák ernyőszervezete – vállalta a felelősséget az Ain al-Aszad légibázison állomásozó amerikai erők elleni támadásért. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) jelentette, hogy az amerikai erők két drónt támadtak meg, az egyiket megsemmisítve, a másikat megrongálva. Két azonosítatlan amerikai tisztviselő arról számolt be, hogy a két drón egyirányú támadó drón volt, amelyek a bázist vették célba. Az Irán által támogatott iraki milíciák legutóbb 2022 májusában vették célba a bázist.
A Tashkil al Waritheen – egy Irán által támogatott milícia – vállalta a felelősséget az iraki Kurdisztánban található al-Harir légibázison állomásozó amerikai erők ellen irányuló dróntámadás végrehajtásáért, amelyet az al-Aksza Közös Műveleti Központ nevében Waritheen vállalt magára. Az iraki kurdisztáni székhelyű Shafaq News egy azonosítatlan iraki forrást idézett, amely azt állította, hogy nem világos, hogy a drón milyen kárt okozott a bázison, ha okozott egyáltalán kárt. A Tashkil al Waritheen egyes információk szerint közvetlenül az iráni IRGC Quds Erőihez tartozik. A CENTCOM arról számolt be, hogy az al Harir légibázison állomásozó amerikai erők megsemmisítették a légibázist célba vevő drónt.
Az Iraki Iszlám Ellenállás október 18-án létrehozta az al-Aksza Közös Műveleti Központot a Hamász al-Aksza Áradat műveletének támogatására. Az Iraki Iszlám Ellenállás közzétette nyilatkozatát, miután azzal vádolták, hogy Izrael és az Egyesült Államok felelős a Gázai övezetben lévő al-Ahli kórházban október 17-én történt robbanásért. Az Iraki Iszlám Ellenállás olyan Irán által támogatott milíciákból áll, mint az Asaib Ahl al Haq, Kataib Hezbollah, Badr Szervezet, Harakat Hezbollah al Nujaba, Kataib Seyyed al Shohada, Ashab al Kahf és Kataib Imam Ali. Az Associated Press által idézett, Irán által támogatott iraki milíciák két azonosítatlan tagja arról számolt be, hogy Irán nem adott parancsot arra, hogy „csatlakozzanak a szélesebb körű harchoz Izrael ellen.” Az Irán által támogatott prominens milíciák nyilatkozatokat adtak ki, amelyekben elítélték Izraelt az al Ahli kórház állítólagos támadása miatt, de nem szólítottak fel támadásokra, ahogy korábban fenyegetőztek.
Iráni tisztviselők és a média az Egyesült Államokat és Izraelt hibáztatják a Gázai övezetben lévő al Ahli kórházban október 17-én történt robbanásért, és figyelmeztetnek a konfliktus ennek következtében történő lehetséges kiterjedésére. Ebrahim Raisi elnök október 18-án a közösségi médiában azt állította, hogy „amerikai-izraeli bombákat” dobtak le a kórházra, megismételve az iráni tisztviselők és a média október 13. óta hangoztatott állításait, miszerint az Egyesült Államok közvetlen szerepet játszik a Hamász és Izrael közötti háborúban. Hossein Amir Abdollahian külügyminiszter azt állította, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelen volt az izraeli műveleti központban katari kollégájával, Szultán bin Szaad al Muraikhivel folytatott október 18-i dzsiddai találkozóján. Az IRGC-hez kötődő Tasnim hírügynökség azt állította, hogy az Egyesült Államok tervelte ki az izraeli támadást. Több, az iráni rezsimhez tartozó hírügynökség azt állította, hogy vagy amerikai lőszert használtak, vagy az Egyesült Államok engedélyezte a kórház elleni csapást. Ugyanezek a hírügynökségek azt állították, hogy az iráni tüntetők az Egyesült Államokat teszik felelőssé a konkrét támadásért és a nagyobb izraeli „bűncselekményekért” Gázában október 18-án.
Ebrahim Raisi elnök október 17-én Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökkel folytatott találkozóján kijelentette, hogy Izrael „bűnöző, őrült és törvénytelen akciói” a háborút a régióra is kiterjesztik. Október 18-án a Raisi-kormányzat hasonlóan nyilatkozatot adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a kórház elleni bombázás „nem marad válasz nélkül.” Az Artesh – Irán hagyományos hadserege – szintén október 18-án közleményt adott ki, amelyben elítélte Izraelt az al Ahli kórház állítólagos megtámadásáért, és figyelmeztetett, hogy az Artesh „erőteljes” választ kíván adni a támadásra, és bíróság elé kívánja állítani a „bűnözőket”.
Az Intézkedési Tanács tagja és az IRGC volt parancsnoka, Mohsen Rezaei vezérőrnagy október 18-án arra figyelmeztetett, hogy „nagy vihar” közeleg, és rámutatott az Izraellel való konfliktusba belépni kívánó új iszlám militáns csoportok megalakulásának lehetőségére. A parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf hasonlóan figyelmeztetett, hogy Izrael „saját kezével nyitja meg a pokol kapuit, és minden muszlimot haraggal tölt el”, továbbá azzal érvelt, hogy a muszlimok készek áldozatokat hozni az Izraellel való szembenállásért.
A fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri vezérőrnagy egy nyilatkozatban, amelyben elítélte az al Ahli kórház elleni állítólagos támadást október 18-án, megismételte Ali Khamenei legfelsőbb vezető október 17-i megjegyzéseit, miszerint „az ellenállás” elveszíti a türelmét, ha Izrael folytatja „háborús bűntetteit”. Az IRGC-hez kötődő Fars hírügynökség közzétett egy cikket, amelyben arra figyelmeztetett, hogy „az ellenállás” „még keményebb pofont” fog adni az izraeli rezsimnek, miközben rámutatott az LH „aktivizálására” az északi fronton. Az „ellenállás” az a kifejezés, amelyet az iráni tisztviselők és a média az Irán által az egész Közel-Keleten támogatott proxy és partner milíciák leírására használ.
Irán és az Ellenállás Tengelyének elemei október 13. óta üzengetnek arról, hogy a Hamász-Izrael háború földrajzilag többfrontos konfliktussá bővülhet. A CTP-ISW szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, hogy előrejelezze, hogy egy ilyen forgatókönyv valószínűsége növekszik-e vagy csökken. A CTP-ISW azonban korábban úgy értékelte, hogy Irán igyekszik elkerülni a közvetlen konfliktusba kerülést Izraellel. Iráni tisztviselők például október 18-án a konfliktus kiterjesztésének kockázatára vonatkozó figyelmeztetéseiket összekapcsolták a nemzetközi közösséghez intézett felhívásokkal, mely azt követtelte, hogy a világ segítsen a tűzszünet elérésében, és szabjon ki büntető intézkedéseket Izraelre a „háborús bűnök” miatt, beleértve a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, olajembargót és szélesebb körű gazdasági szankciók bevezetését. A CTP-ISW korábban úgy értékelte, hogy Irán valószínűleg anyagi és pénzügyi támogatást nyújtana a proxy erőknek az Izrael elleni harcban ahelyett, hogy közvetlenül részt venne az Izrael-Hamász háborúban, ha ez a háború regionális konfliktussá bővülne.
A palesztin milíciák a Gázai övezetben lévő al Ahli kórházban október 17-én történt robbanást arra használják fel, hogy az Egyesült Államokat az Izrael-Hamász háborúban harcoló félnek állítsák be. Az IDF szerint a PIJ rakétatámadást hajtott végre, amely kudarcot vallott, és a kórházat találta el. Az IDF szóvivője megjegyezte, hogy október 7-e óta 450 rakétatámadás, mely a Gázai Övezetből indult, sikertelen volt és az övezeten belül robbant. A Hamász vezette egészségügyi minisztérium ezzel szemben hamisan azt állította, hogy izraeli légicsapás érte a kórházat, és több száz ember halt meg. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik vezető tanácsadója azzal vádolta a Hamászt, hogy felnagyította a civil áldozatok számát.
Az IDF nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen két Hamász-militáns arról beszélget, hogyan lőtte ki a PIJ a rakétát, és megjegyezte, hogy a becsapódó rakéta helyi gyártmányú volt. Független elemzők a Twitteren és a Bellingcat-en megjegyezték, hogy a támadás utóéletéről készült képek nem egyeznek a rakétákról vagy közös közvetlen támadó lőszerekről (JDAM) szóló jelentésekkel.
Egy Twitter-felhasználó október 17-én azt írta, hogy „The Wall Street Journal: A kórházra ledobott bomba egy amerikai MK–84-es volt”, és hogy „ez a bomba precíziós irányítású, a legnagyobb az MK családban, és körülbelül 950 kg súlyú.” A Newsweek megerősítette, hogy az állítás hamis. Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a védelmi minisztérium által neki bemutatott adatok szerint Izrael nem felelős a támadásért.
A PIJ szóvivője követte az iráni retorikát, miszerint a gázai kórházra mért csapást amerikai bombák okozták. A Hamász közleményt adott ki, miszerint a PIJ rakétát félrelövő izraeli narratívájának amerikai elfogadása a támadásban való részvételnek minősül. A Hamász azt is kijelentette, hogy nagyra értékeli az október 18-ra tervezett amerikai-jordániai-palesztin hatóság-egyiptomi csúcstalálkozó lemondását.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a gázai Al Ahli kórházban történt robbanást követően lemondta részvételét a közös amerikai-egyiptomi-jordániai csúcstalálkozón. Abbász, Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnök, Abdullah II. jordániai király és Joe Biden amerikai elnök a tervek szerint a folyamatban lévő Izrael-Hamász háborúról tárgyalt volna. A jordániai külügyminiszter, Ayman Safadi azt is kijelentette, hogy Jordánia csak akkor lenne a jövőben a csúcstalálkozó házigazdája, ha Izrael beleegyezik, hogy abbahagyja a támadásokat és segélyeket szállít a Gázai Övezetbe.
A kataib Hezbollahhoz kötődő Tura News felhívást terjesztett a palesztinokkal való szolidaritási tüntetésre a bagdadi amerikai nagykövetségnél október 18-án. Az Ashab al Kahf felszólította az irakiakat, „a népi mozgósítás ifjúságát” és más támogatókat, hogy október 17-én az al Ahli kórházban történt robbanást követően tüntessenek a bagdadi Tahrir téren. A tüntetők a Tahrir téren gyűltek össze, és megpróbálták megközelíteni az amerikai nagykövetséget, de az iraki biztonsági erők megakadályozták őket ebben.
Az iráni rezsim csatornái és tisztviselői megpróbálnak további lendületet adni a jelenlegi Izrael-Hamász háborúnak. Az iráni média október 18-án súlyosan sebesült vagy megölt palesztin gyerekekről terjesztett nyugtalanító képeket. Az IRGC-hez kötődő média egy sor választ tett közzé Izrael gázai „gyermekgyilkosságaira”, és újraközölte a ciszjordániai „anticionista” tüntetések kiterjesztésére vonatkozó felhívásokat. Több iráni tisztviselő és hírügynökség azt állította, hogy az egyszerű irániak milliói készek önkéntesként részt venni az Izrael elleni harcban.
Erőszakos tüntetések zajlottak az Egyesült Államok közel-keleti állomáshelyein, miután az LH a Gázai övezet iránti szolidaritásból „a harag napjára” szólított fel. Tüntetők százai tüntettek a bejrúti amerikai nagykövetség előtt, és megpróbálták eltávolítani a szögesdrótot és a barikádokat. Néhányan felgyújtottak egy épületet a nagykövetség közelében. A nagykövetség utazási tanácsot adott ki, hogy ne utazzanak Libanonba, és azt ajánlotta az amerikai állampolgároknak, hogy hagyják el az országot. Tüntetők megpróbáltak megrohamozni egy törökországi amerikai bázist is az Ellenállás Tengelye egyik támogatójának távirata szerint.
Egyre világosabban látható tehát Teherán felelőssége nem csak az Izraelt ért támadásért, de a harcok irányításáért is, azonban Khamenei ezt a felelősséget nem vállalja. Gyáván elutasítja, és úgy tesz, mint akinek semmi köze az eseményekhez, csak az öklét rázza a biztos fedezékből, és uszít, szervez, támogat.
Hosszú és nagyon véres háború várható.
Szele Tamás
