Kevesen gondolják át a tényt, pedig logikus: a drónok, robotrepülőgépek irányítószerkezete nem csak chipekből áll, legalább annyi passzív alkatrészük is van, melyek szintén kulcsfontosságúak. Ha nincsen chip, nem lehet teszem azt Kalibr vagy Kindzsal rakétát építeni, de ha nincs tantálkondenzátor, akkor sem. Csakhogy Oroszország minden szankció ellenére mégis hozzájut ezekhez az alkatrészekhez. Hogy hogyan? Ezt járta körül a The Insider írása.
(Képünk illusztráció)
A tantálkondenzátorok az elektronika nélkülözhetetlen elemei. Oroszországban gyakorlatilag nem gyártják őket, de a szankciók ellenére egyetlen iparág, még a hadsereg sem szenved hiányt belőlük: kondenzátorokat használnak többek között a Corsair és a Shahed drónokban. Ezeket a kondenzátorokat különösen Izraelben és El Salvadorban gyártják. El Salvador egy kis dél-amerikai ország, ahol egy nagy japán–amerikai gyártóüzem található. A szállítások pedig számos országon keresztül történnek, köztük Ukrajna szövetséges államain keresztül. A The Insidernek nemcsak Kínán és Hongkongon, hanem Cipruson, Magyarországon, sőt Litvánián keresztül is sikerült nyomon követnie az import útvonalakat.
„Konfliktusos ásvány”
A tantál a Mengyelejev-táblázat 73. eleme, amely a 2000-es évek elején, és még inkább a 2020-as években vált rendkívül keresetté. A kondenzátorok, amelyekben használják, nélkülözhetetlenek a távközlésben és az elektromos autókban, valamint az orvosi, katonai és űrkutatási iparban.
A tantálkondenzátorok kiemelkedő mutatókkal rendelkeznek: magas hőmérsékleti stabilitással, ami nélkülözhetetlenné teszi őket a rádióelektronikában, valamint azonos méret mellett nagyobb kapacitást biztosítanak más anyagokból készült kondenzátorokhoz képest. A tantál iránti keresletet legjobban az mutatja, hogy minden okostelefonban megtalálhatóak. Ennek ellenére a világon csak néhány ország rendelkezik készletekkel ebből az elemből. Még kevesebb az olyan ország, amelyik tudja, hogyan kell feldolgozni.
Oroszország 2021-ben a világ összes tantálércének mintegy 2%-át termelte ki, ami Ausztráliához, Burundihoz, Etiópiához és Mozambikhoz hasonlítható. Az orosz vállalatok azonban nem tudják, hogyan kell feldolgozni – az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium csak 2023 végén kezdett foglalkozni azzal, hogy Oroszországban meg kell teremteni a tantálpor-gyártást, és 270 millió rubelt különített el kutatásra. Oleg Izumrudov, az orosz adattároló rendszerfejlesztők konzorciumának igazgatója a Kommerszantnak elmondta, hogy a fő ok az importált por árának emelkedése, miután Oroszország megkezdte az Ukrajna elleni teljes körű inváziót.
Ugyanakkor az Oroszországból származó érc iránti kereslet a világon már 2022-ben a felére esett vissza – a külföldi technológiai cégek, mint például az Apple, az Intel, a Samsung, a szankciók miatt nem voltak hajlandóak felhasználni. A tantál politikai bojkottja nem újkeletű – az érc az úgynevezett „konfliktusásványok” közé tartozik. Ez a fogalom eredetileg az afrikai országokban – elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) – található bizonyos ásványok vásárlásához kapcsolódott, mivel az eladásukból származó bevételt az ottani fegyveres konfliktusok finanszírozására fordították. A tantált történelmileg „konfliktusos” ásványnak tekintik. A KDK-ban még mindig a világ összes tantálércének több mint 40%-át termelik ki, és az ásványt veszélyes körülmények között bányásszák, többek között gyerekek is.
Az emberi jogi szervezetek világszerte ellenzik, hogy az első világbeli országok vállalatai megvásárolják a véres koltánt és a belőle nyert tantált. Az aktivisták több évig tartó erőfeszítései arra vezettek, hogy a magukat tisztességesnek tartó vállalatok felhagynak az olyan tantál vásárlásával, amelynek eredetét konfliktusokkal, a lakosság kizsákmányolásával és a KDK természetének károsításával tartják összefüggésbe hozhatónak. Világszerte több száz vállalat csatlakozott az ásvány „felelős felhasználását” célzó kezdeményezéshez.
Kettős célú kondenzátor
A tantálról azonban kiderül, hogy nemcsak „a bemenetnél” – ahol az ércet bányásszák –, hanem „a kimenetnél” is véres, amikor katonai felszerelésekben használják. A tantálkondenzátorok egyedülálló tulajdonságai nélkülözhetetlenné teszik őket a fegyverek és a repüléstechnikai berendezések gyártásában.
Bár Oroszország saját tantálkondenzátorokat gyárt, az orosz hadiipari komplexum, az atomenergia-ipar és a repülőgépipar vállalatai hagyományosan a világ legnagyobb gyártóitól importált alkatrészeket használnak.
Például, mint a The Insider kiderítette, a japán–amerikai Kyocera AVX cég 2024-ben és korábban gyártott kondenzátorait vásárolta a JSC NIKIRET (a Roszatom egyik részlege), a Roszkhimzaszita Állami Kémiai és Analitikai Kutatóintézet, az Állami Repülésügyi Rendszerek Kutatóintézete és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat 45187-es katonai egysége.
Ez annak ellenére így van, hogy 2023 elejétől az amerikai vállalatoknak külön engedélyt kell beszerezniük a tantálkondenzátorok Oroszországba történő exportjához. Oroszországból és Kirgizisztánból már több vállalatot is szankcionáltak tantálkondenzátorok Oroszországba történő illegális importja miatt.
Bár az ilyen kondenzátorok szinte bármilyen elektronikai eszközben felhasználhatók, ismert, hogy az importált alkatrészeket olyan fegyverekben használják, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen használ, például a Shahed kamikaze drónokban, Corsair felderítő drónokban és H–101 rakétákban. Ez az Ukrajnában lelőtt orosz eszközök elemzésének köszönhetően vált ismertté. A tantálból készült külföldi alkatrészek bekerültek az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség „Háborús szankciók” adatbázisába.
A rakéták és drónok alkatrészei között azonosították a Kyocera AVX, a Vishay (a vállalat katonai célokra gyárt alkatrészeket) és a KEMET Corporation által gyártott kondenzátorokat. Mindegyik vállalat székhelye az Egyesült Államokban van, de alkatrészeik valahogy Oroszországba kerülnek, és az ukrán városokra kilőtt rakétákba építik be őket. A The Insider nyomon követte ezeknek a kondenzátoroknak az útját, amelyek értékesítésének és logisztikájának nemzetközi ellenőrzés alatt kellene állnia.
Pótalkatrészek El Salvadorból
El Salvador, a kis közép-amerikai ország, az ipari fejlődésnek és a külföldi befektetéseknek köszönhetően a világ egyik vezető kondenzátorexportőre. Ezeket a kondenzátorokat a japán–amerikai Kyocera AVX vállalat gyártja - az üzem El Salvador fővárosának közelében található. A vállalat vezetője, Alfredo Tovar büszke arra, hogy termékeik szinte minden elektronikus eszközben megtalálhatók.
Mint az Insider kiderítette, az El Salvadorban gyártott AVX kondenzátorokkal vannak ellátva az orosz rakéták. 2021-ben még a szállítások negyede közvetlenül El Salvadorból érkezett az országba – erről maga Oroszország számolt be nemzetközi szervezeteknek. A jelentéstétel sajátosságai miatt nehéz megmondani, hogy 2022 után milyen az import helyzete, de Oroszország kereskedelmi partnerországai szerint most már szinte minden tantálkondenzátor Kínából érkezik.
A 2023-ban Kínából Oroszországba érkező kondenzátorok jelentős részének vámadatai szerint a „származási ország” oszlopban „El Salvador” megjelölés szerepel. Vagyis az áru ott készült, nem pedig Kínában, amely az exportőr. Az El Salvadorból származó Kyocera AVX kondenzátorokat továbbra is Oroszországba szállítják, majd a szórakoztató elektronikában, valamint rakétákban és drónokban használják fel. A The Insider több megkeresést is küldött a Kyocera AVX amerikai központjába és az el salvadori gyártóüzembe, de nem kapott választ arra vonatkozóan, hogy az Oroszországba irányuló szállítások hogyan illeszkednek az Egyesült Államok által bevezetett szankciókhoz.
Megbízható alkatrészek Izraelből
Egy másik vállalat, amelynek kondenzátorait orosz fegyverekben használják, az amerikai székhelyű Vishay. Ez katonai minőségű alkatrészeket gyárt. Ahogy a The Insider kiszámolta, 2023-ban Oroszország mintegy 1,3 millió dollár értékben kapott a Vishay izraeli üzemében gyártott tantálkondenzátorokat. Azonban, ahogy a Kyocera AVX esetében is, a szállítmányok nem közvetlenül Izraelből érkeztek. A kondenzátorok Ciprusról, Magyarországról, illetve többnyire Kínából és Hongkongból érkeztek az orosz vámhatóságokhoz.
A Vishay nagyon etikus vállalatként pozícionálja magát. A hivatalos weboldalon mindenféle témában találhatóak nyilatkozatok: korrupcióellenes politika, etikai politika, a Felelős Üzleti Szövetség nyilatkozata, politikai adományokra vonatkozó irányelvek, emberi jogi politika, megkülönböztetésellenes politika, munkahelyi erőszakra vonatkozó politika.
A The Insider kérdésére válaszolva arról, hogy a Vishay kondenzátorokat különösen a Corsair felderítő drónokban használják fel, a vállalat azt mondta, hogy nem sokkal a 2022-es teljes körű invázió után blokkolta az Oroszországba irányuló szállításokat:
„A Vishay a közelmúltban értesítést küldött termékeink minden forgalmazójának, amelyben figyelmeztette őket az exportmegfelelőség megsértésének folyamatos kockázatára, amely azzal kapcsolatos, hogy a termékeket harmadik országokon keresztül Oroszországba irányítják, megsértve az amerikai és/vagy más alkalmazandó exporttörvényeket és -szabályokat. Ezen túlmenően a Vishay régóta közvetlenül együttműködik az amerikai kormányzati szervekkel a kereskedelmi megfelelés és a nemzetbiztonság kérdéseiben.”
A Vishay kondenzátorok fő beszállítója Oroszországba a szentpétervári székhelyű RIC Logistics vállalat, de ez nem forgalmazó és nem is alkatrészértékesítő, csak közvetítő. Ezt – mint valószínűleg sok más, „külgazdasági tevékenység kiszervezésével” foglalkozó oroszországi céget – a szankciók megkerülésében nyújtott segítség segítette ki a válságból: a számviteli kimutatások szerint 2023-ban rekordnyereséget, több mint 180 millió rubelt kapott.
Mexikóból az orosz hadiipari komplexumnak
Egy másik amerikai gyártó, a Kemet (a tajvani Yageo Corporation része) az Oroszországba irányuló tantálkondenzátor-import tekintetében az első három között van. Ez a vállalat speciális katonai pótalkatrészeket is gyárt. A The Insider szerint 2023-ban legalább 6 millió dollár értékben importáltak Kemet tantálkondenzátorokat Oroszországba.
Az alkatrészeket Mexikóban gyártották, de hosszú utat kellett megtenniük – kontinensen és papíron is –, hogy Oroszországba jussanak. A kondenzátorok Hongkongból jutottak el Magyarországra, majd a magyar Matrix Metal Group Kft. kereskedelmi cég segítségével csempészték be őket Oroszországba. A The Insider megkeresést küldött a Kemetnek. Az anyag megjelenésének időpontjáig nem érkezett válasz.
Litván brókerek segítsége
Földrajzilag a legrövidebb útvonal El Salvadorból, Izraelből vagy Kínából Oroszországba nem Vilniuson keresztül vezet. Papíron azonban a kettős felhasználású áruk számára az Európai Unión keresztül vezető út bizonyul a legkényelmesebbnek, minden szankció ellenére. A litván vámügyi brókerek segítenek a tantálkondenzátorok – valamint néhány más, szankciók alatt álló áru – Oroszországba történő behozatalában.
A Vinges Terminalas és az Autoverslo Logistika például részt vett a kondenzátorok szállításában. Nemcsak a vámügyek papírmunkáját végezték el, hanem a The Insider rendelkezésére álló nyilatkozatok szerint az alkatrészeket Litvániába importálták, hogy onnan Oroszországba szállítsák. Az Insider megkeresést küldött ezeknek a cégeknek. Válasz természetesen nem érkezett.
Eddig a The Insider írása, de engem nem hagyott nyugodni a magyar szál. Ugyanis mostanáig csak sejteni lehetett, hogy Magyarország valami módon részt vesz az Oroszországi Föderáció elleni szankciók kijátszásában, de ez az első bizonyíték, az első konkrétum. Akkor lássuk, miféle cég ez a Matrix Metal Group Kft.?
A céginformációs adatbázis szerint 2021. január 20-án alapították, hárommillió forint alaptőkével, főtevékenysége nagykereskedelem, pontosabb körülhatárolás nélkül, volt egy részvényese és egy ügyvezetője, felteszem, ugyanaz a személy, és – jelenleg kényszertörlés alatt áll.
Még egy nyomot találtam azonban a cégről egy szingapúri üzleti adatbázisban, eszerint 2023. május 29-én még szállított RAM-memóriákat a városállamból – Oroszországba. Ugyan elég elavult holmik szerepelnek az iratban, de ki mondta azt, hogy annak kell lennie a rakományban, ami a fuvarlevélen szerepel? Mindenesetre ezt sem lett volna szabad Oroszországnak viszonteladni, ez is szankciósértés.
Szóval, itt tartunk. Magyarország is részt vesz a szankciósértésekben, és mikor kezd kiderülni a dolog, a tulajdonos gyorsan felszámolja az érdekelt céget.
Nem meglepő, sajnos.
Szele Tamás
