Hogy a végén kezdjem, a tegnapi balsejtelmeim nem igazolódtak be. Bár volt esély rá, hogy Trump elnök egy hisztérikus gesztussal, vélt vagy valós sérelem miatt kiálljon Ukrajna mögül, erre nem került sor. Azt azért nem mondhatjuk, hogy Trump napsütése rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át – már csak azért sem, mert egyébként is nyár van – de azt igen, hogy a legrosszabb fordulatok eddig elmaradtak.

(Képünk illusztráció)

Viszont egyelőre ünnepelni sincs mit, ugyanis a tárgyalásoknak nincs vége abból a szempontból, hogy az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kérdése még távolról sem tisztázott. Trump ugyan kilátásba helyezte akár még amerikai csapatok bevetését is békefenntartóként, de valószínű, hogy ezt még ő sem gondolta komolyan – elképzelhetőbb, hogy erre a feladatra egyes uniós hadseregek fognak vállalkozni, ha egyáltalán szükségessé válik majd, ami távolról sem biztos. De lássuk, mi történt tegnap.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij és Donald Trump, az Egyesült Államok vezetője találkozott a washingtoni Fehér Házban. A megbeszélés eredetileg csak az Egyesült Államok és Ukrajna között zajlott, de később csatlakoztak hozzá azok európai vezetők is, akik az Egyesült Államokba utaztak, hogy kifejezzék szolidaritásukat Ukrajnával.

Zelenszkij és Trump tárgyalásai három nappal azután zajlottak, hogy az amerikai elnök találkozott Vlagyimir Putyinnal Alaszkában. A találkozó eredményeként, az amerikai média szerint Putyin „maximalista” követeléseket támasztott az öt ukrán régió, köztük a Donyecki Terület jövőjéről szóló tárgyalások során.

Zelenszkij „nagyon jónak” nevezte a Trump-tal folytatott tárgyalást, és leszögezte, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákat kell kapnia. A területi kérdéseket „háromoldalú találkozón fogjuk megvitatni” – tette hozzá. Fontos biztosítani a NATO-szerződés 5. cikkéhez hasonló garanciákat – tette hozzá Ursula von der Leyen. Macron és Merz hangsúlyozta a fegyverszünet szükségességét. Trump pedig azonnali „tartós békét” szeretne elérni.

Zelenszkij és Trump a Fehér Házban találkozott. A tárgyalások budapesti idő szerint 19:15-kor (washingtoni idő szerint 13:15-kor) kezdődtek. Amerikai oldalról részt vett a találkozón Jay D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, valamint Steve Witkoff és Keith Kellogg különmegbízottak. Az ukrán delegáció tagjai: Andrej Jermak, az elnöki hivatal vezetője, Rusztem Umerov, az NSDB titkára, Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete, Szerhij Kislica, külügyminiszter-helyettes, és Pavlo Palisza, az elnöki hivatal helyettes vezetője.

Előtte Zelenszkij tartott előkészítő találkozót Kellogg-gal, akit a Trump-adminisztrációban Ukrajnához leginkább pozitívan álló személynek tartanak. Kellogg nem vett részt az alaszkai orosz–amerikai csúcstalálkozón. A beszélgetés után Zelenszkij azt írta: „Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni, és Trump elnök rendelkezik az ehhez szükséges erővel”.

A Fehér Ház felkérte Zelenszkijt, hogy öltönyben és nyakkendőben jöjjön a Trumppal tartott találkozóra, írja a The Wall Street Journal egy névtelen európai illetékesre és az esemény egyik szervezőjére hivatkozva. A kérést a Fehér Ház protokollszolgálata továbbította az ukrán félnek. Végül Zelenszkij kompromisszumos megoldást választott: sötét zakót vett fel fekete inggel. Az amerikai elnök megjegyezte, hogy Zelenszkij „remekül” néz ki öltönyben.

Az Ovális Irodában az amerikai és az ukrán vezető először sajtótájékoztatót tartott (amikor Trump Putyinnal találkozott, nem tartottak sajtótájékoztatót, és nem válaszoltak az újságírók egyetlen kérdésére sem). Trump kijelentette, hogy ha ma nem jön létre megállapodás Ukrajnával, Washington megszünteti Kijev támogatását. Ugyanakkor megígérte, hogy Ukrajna „bizonyos biztonsági garanciákat” kap, de egyértelművé tette, hogy ez nem jelent NATO-tagságot.

Trump hozzátette, hogy már nem követel fegyverszünetet és tűzszünetet Ukrajnában, ezzel szemben tartós békét kialakító tárgyalásokra törekszik. Trump és Zelenszkij lényegében egyetlen kérdésre sem válaszoltak a lehetséges békeszerződés feltételeiről vagy Ukrajna biztonsági garanciáiról.

Végül az amerikai elnök kijelentette, hogy közvetlenül a Zelenszkijjel tartott találkozó után felhívja Putyint.

19:50-kor a találkozó nyilvános része véget ért, a felek zárt ajtók mögött folytatták a tárgyalásokat. Az Ovális Irodában a zárt tárgyalások megkezdése előtt egy nagy Ukrajna-térképet helyeztek el, tudósított a BBC riportere, Anthony Zurcher. Elmondása szerint azt Trump és Zelenszkij asztala elé helyezték, miután megkérték az újságírókat, hogy hagyják el a szobát.

Ezt követően, budapesti idő szerint 20:45-kor Zelenszkij és Trump befejezték a tárgyalásokat és kiléptek az Ovális Irodából. Egy közös fotó erejéig európai kollégáik is csatlakoztak hozzájuk. Jelen volt Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Alexander Stubb finn elnök, Mark Rutte NATO-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Ezt követően mindenki átvonult a kibővített tárgyalásokra. Ezek nyilvános részében Trump beszédet mondott, és kijelentette, hogy az EU vezetőivel és Zelenszkijjel a találkozón tárgyalni fognak a „lehetséges területcseréről”. Zelenszkij is szót kapott: „nagyon jónak” nevezte a tárgyalást, és megjegyezte, hogy többek között Ukrajna biztonságának garantálásáról is értekeztek, és hogy „mindannyian meg akarjuk állítani Oroszországot”. „Az olyan érzékeny kérdéseket, mint a területcsere, a háromoldalú találkozón fogjuk megvitatni” – tette hozzá Zelenszkij. Fontos biztosítani a NATO-szerződés 5. cikkéhez hasonló garanciákat – jegyezte meg Ursula von der Leyen. Friedrich Merz német kancellár kijelentette: „El sem tudom képzelni, hogy a következő találkozó tűzszüneti megállapodás nélkül érjen véget”. Macron is támogatta a tűzszünet bejelentésének ötletét a háromoldalú találkozóig. Elmondta, hogy Ukrajnának biztonsági garanciaként erős hadsereggel kell rendelkeznie. „Egy-két hét múlva meg fogjuk érteni, van-e kiút ebből a háborúból” – összegezte Trump. 22:15-kor mindenki elvonult a zárt ajtók mögötti tárgyalásokra.

Ezek a tárgyalások azonban nem értek véget. Folytatódnak ma 12:15-kor a Hajlandóak Koalíciójának videokonferenciájával, melyet Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök fog vezetni, melyet 13:00-kor az Európai Tanács videokonferenciája követ 13:00-kor Antonio Costa vezetésével (ez utóbbin részt vehetne vagy részt kéne vegyen Orbán Viktor is, hiszen tagja a szervezetnek, de valamiért úgy érzem, távollétével fog tüntetni).

Egyelőre tehát végeredményről nem lehet beszámolni, ilyesmi még nincs, legfeljebb óvatos optimizmusról Európa-szerte és kissé pikírt hangulatról Putyin elnök várható magatartását illetően. Ez ügyben néhány európai vezető nyilatkozott is.

„A legkomolyabb kétségeim vannak az orosz elnök békevágyának valódiságát illetően, mert amíg úgy gondolja, hogy háborúban győzhet, addig harcolni fog” – nyilatkozta Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak.

„Végső célja pedig az, hogy minél több területet szerezzen, gyengítse Ukrajnát, és olyan államott hozzon létre a helyén, amely önmagában nem életképes, vagy Oroszország ellenőrzése alatt áll. Ez mindenki számára nyilvánvaló.”

Alekszander Stubb finn elnök dicsérte Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit, és kijelentette, hogy szerinte Trump „őszintén próbál véget vetni ennek a háborúnak”.

„De természetesen tudjuk, hogy Putyinnal van dolgunk, és meg kell értenünk, hogy alapvető stratégiai céljai nem változtak” – mondta a CNN riporterének, Erin Burnettnek.

Putyin legfontosabb céljait a következőképpen fogalmazta meg: Oroszországot újból szuperhatalommá kívánja tenni, el szertné érni a Nyugat szétesését és meg akarja semmisíteni Ukrajna szuverenitását.

„Ez a valóság, amivel szembesülünk. Az is realitás, hogy naponta legalább 1000 ember hal meg vagy sebesül meg. Ezért diplomáciai eszközökkel igyekszünk a legjobb megoldást találni erre a konfliktusra, mely nem egyéb, mint Oroszország agresszív háborúja” – mondta Stubb.

Friedrich Merz német kancellár szerint Putyin beleegyezett, hogy a következő két héten belül találkozik Zelenszkijjel, Trump pedig azt mondta, hogy tárgyalásokat szervez ukrán és orosz kollégái között, akik mindketten nyitottságot mutattak a találkozó iránt.

Merz azonban azt is elmondta a sajtónak, hogy nem tudja, Putyin „elég bátor-e” ahhoz, hogy részt vegyen egy ilyen csúcstalálkozón.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben nyilatkozatot tett közzé az X-en.

A hétfői fehér házi tárgyalásokat „a háború befejezése és Ukrajna biztonságának garantálása felé tett jelentős lépésnek” nevezte, hozzátéve, hogy a vezetők „már dolgoznak a biztonsági garanciák konkrét tartalmán”.

„Ma folytatjuk a vezetői szintű koordinációt” – mondta Zelenszkij. „Holnap is dolgozni fogunk. A nemzetbiztonsági tanácsadók folyamatos kapcsolatban állnak egymással. Lesznek biztonsági garanciák.”

Zelenszkij ismét köszönetet mondott Ukrajna partnereinek, hozzátéve, hogy országa „érzi az erejüket”.

„Mindent meg fogunk tenni, hogy a béke útja valósággá váljon – partnerség, biztonsági garanciák és az ukrán nép bátorsága révén” – tette hozzá Zelenszkij.

Itt kell hozzátennünk, hogy a magyar kormánymédia egy névtelen forrásra hivatkozó Reuters-jelentés és egyes magyar politikusok nyilatkozatai alapján szentül állítja, hogy az esetleges Putyin-Zelenszkij tárgyalásnak Budapest adhat majd otthont. Nos, sok minden lehetséges ezen a világon, földön és egen, mintsem bölcselmünk elgondolni képes, de ezt a lehetőséget én személy szerint valószínűtlennek találom: már csak azért is, mert Macron elnök viszont egy genfi helyszínt javasolt, és ha elfogadjuk, hogy az Európai Uniónak van köze ehhez a találkozóhoz – márpedig van – akkor szava is legyen abban, hol tartják. Másfelől meg ilyen rövid idő alatt (maximum két hét, de valószínűleg kevesebb) nem nagyon lehetne megszervezni a két vezető politikus biztosítását sem.

Akkor lássuk, mi várható?

Azt, hogy az uniós tagállamok miféle biztonsági garanciákban egyeznek meg, előre nem lehet megmondani. Jóllehet az első videokonferencia már tart, de nincs még vége, a második el sem kezdődött. Az viszont megjósolható, hogy Putyinnak mi lesz az álláspontja.

Mindenképpen szembe fog szegülni a tárgyalások előtti tűzszünet megkötésével és teljes erejével egyfajta végleges, ám Ukrajna számára előnytelen békeszerződésre törekszik majd. Ezen az úton ugyanis olyan területeket kíván megszerezni, amelyeket soha nem foglalt el, míg egy tűzszünet esetében – ha betartják azt – kézenfekvőbb lenne a befagyasztott, aktuális frontvonalak mentén kijelölni a jövőbeli határt. A fegyverszüneti tárgyalások egyébként is rövid ideig tartanának, az orosz erők nem valószínű, hogy komoly áttörést érnének el, míg zajlanak, a béketárgyalások viszont hónapokig is elhúzódhatnak, ami a közben zavartalanul folyó ádáz harcok miatt állandóan új és új helyzettel szembesítené a feleket, és területi előnyökhöz juttathatná Oroszországot (vagy ellenkezőleg: de ezt Putyin el sem hajlandó képzelni). Bár a legvalószínűbb mégis az lenne, ha a bárakárhol tartott „béketárgyalásokon” nagy csinnadrattával előhúzná a 2022 óta változatlan feltételeit, mint „új, kompromisszumos ajánlatot” és azokhoz ragaszkodna, míg csak lehet. Így időt is nyerne és engedményeket sem tenne. Természetesen nem állítom, hogy így lesz: azt állítom, hogy ez eléggé elképzelhető.

Egyszóval: rosszkedvünk tele idén nyáron még nem múlt el, Trump napsütése ide vagy oda.

Szele Tamás