Nagy nap a mai, Orbán Viktor sokadik moszkvai zarándoklatának napja. Illenék ilyenkor elérzékenyülni, csak mód nincs rá, mert én már tudom, igazából miért megy oda, sőt, azt is, mi az, amiben nem is nagyon reménykedhet, és nemsokára az olvasó is tudni fogja. Nem mondom, hogy nagy lesz a meglepetés, de csúnya ügyre derül fény, annyi biztos. Ráadásul nyilvános forrásokból.
(Képünk illusztráció)
De mielőtt belevágnánk a dolgok közepébe, lássuk, mit mond a kormánymédia, mit keres ma Orbán Moszkvában? A Pesti Srácok szerint:
„Ma dőlhet el, hogy mikor kerül sor a Budapesti Békecsúcsra. Orbán Viktor ma hajnalban indult Moszkvába, hogy az orosz elnökkel találkozzon. (…) Hangsúlyozta, azért megy oda, hogy télre és a jövő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása megfizethető áron.”
Mindkét állítás hamis. Értem én, hogy a budapesti békecsúcs a kormánypárt mitológiájának szegletköve, annak megrendezésében kételkedni akkora eretnekség, mintha csak azt tagadná valaki, hogy a magyar ember turulban született, de nem tehetek mást: jeleznem kell, hogy az esemény megrendezése a dolgok jelen állása szerint egészen pontosan holnapután, kiskedden várható. Ha az orbánumok szerzői olvasnának orosz nyelvű sajtót is, meg ha szabad volna nekik felhasználni annak információit, tudnák azt, amit a Meduza már tegnap délután megírt:
„Mint Vlagyimir Putyin bejelentette, az amerikai delegáció jövő héten érkezik Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson Donald Trump béketervéről.
„A jövő hét első felében várjuk őket” – mondta az orosz elnök.
Trump tervéről beszélve Putyin hangsúlyozta, hogy egyelőre még nem készült el a békeegyezmény tervezete. „Volt egy sor kérdés, amelyet vitára javasoltak” – mondta.
Ugyanakkor, Putyin szerint, az amerikai és ukrán delegációk genfi tárgyalásait követően Trump 28 pontos béketervét négy részre osztották.
Oroszország összességében egyetért azzal, hogy a terv pontjainak listája alapul szolgálhat a jövőbeli megállapodásokhoz az orosz–ukrán háború befejezéséről. „Mindent diplomáciai nyelven kell megfogalmazni” – jegyezte meg Putyin.
Az orosz fél részéről a tárgyalási folyamatban részt vesz a külügyminisztérium, valamint Vlagyimir Medinszkij és Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója és helyettese – mondta Putyin. Hogy amerikai részről ki vesz részt a tárgyalásokon, azt Donald Trump dönti el – tette hozzá az orosz elnök.
Korábban Donald Trump kijelentette, hogy követeit elküldi az orosz és az ukrán elnökhöz, hogy egyeztessenek az orosz–ukrán háború békés rendezésének tervéről. Trump szerint a találkozóra Putyinhoz különmegbízottja, Steve Witkoff, Zelenszkijhez pedig Dan Driscoll hadügyi államtitkár utazik.”
Hova érkezik tehát az amerikai delegáció? Moszkvába, nem Budapestre. Mikor érkezik? A jövő hét első felében. Még ha lesz is valami, amit aztán a magyar és orosz kormánymédia „békecsúcsnak” nevezhet, azt is Moszkvában fogják tartani, nem minálunk, bár mivel a „trumpi béketervet”, ami valójában usakovi, dimitrijevi vagy witkoffi, négy részre osztották, inkább hinném, hogy négy különböző tárgyalási szakasz várható, egymástól térben és időben tisztes távolságra, aztán majd egy csúcstalálkozón (ami lehet akár még Budapesten is, bár a csoda tudja) bejelentik a vezetők megbízottai azt, hogy semmiben sem sikerült megegyezni. Ha sikerülne, azt meg a vezetők jelentenék be, de ne reménykedjünk, erre nem kerülhet sor, ha csak csoda nem történik. Úgy számítom, ez olyan négy-öt hónapba telik majd. Tehát a közeljövőben szó sem lehet budapesti csúcsról, illetve azt, amit Orbán annak nevezne, jövő hét elején tartják – Moszkvában.
Ezen már csak úgy lehetne segíteni, ha vagy Budapest költözik az orosz fővárosba, vagy az mihozzánk, de üstöllést, mert alig pár napunk van rá. De a megszállást csak későbbre tervezik, szóval ez a szép terv füstbe megy.
Akkor ez világos, de mégis, mi viszi Orbánt Moszkvába, ha nem a világbéke (és az esőerdők) iránt érzett terhes, ám önként vállalt felelősség?
Nos, erre a Moscow Times adta meg a választ, tegnap este.
Arról van szó, hogy a lap szerint a Gazprom és a Lukoil tulajdonában lévő kelet-európai olajfinomítók Vlagyimir Putin fő európai uniós szövetségesének ellenőrzése alá kerülhetnek, és ennek érdekében Orbán Viktor „energetikai diplomáciába” kezdett. Ő és külügyminisztere villámlátogatásokra indultak Szerbiába, Bulgáriába és Romániába, hogy „energetikai együttműködésről” tárgyaljanak. Ez minden valószínűség szerint az orosz vállalatok helyi olajfinomítókban birtokolt részesedéseinek kivásárlását jelenti.
Orbán csütörtökön találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel, akinek országában az egyetlen olajfinomító leállt a héten az amerikai szankciók miatt, amelyek megkövetelik a Gazprom-vállalatok kivonulását a részvényesek közül. Magyarország „örömmel” vásárolna részesedést a finomítóban, mondta Orbán újságíróknak, hozzátéve, hogy a döntés „kizárólag” Szerbián múlik – közli a Bloomberg.
A magyar Mol olaj- és gázipari vállalat tárgyalásokat folytat Szerbiával a Gazprom kivonásáról és a NIS-nek történő üzemanyag-ellátás újraindításáról – erősítette meg a budapesti újságíróknak Gulyás Gergely, Orbán miniszterelnöki hivatalának miniszteri rangú vezetője. „Ezek a tárgyalások jelenleg is folynak” – mondta. – A szerbiai vállalat érdekelt az orosz tulajdonrész megszüntetésében, mivel ez a szankciók miatt gazdasági nehézségeket okoz.” Most kedvező lehetőség nyílik a Mol előtt – tette hozzá Gulyás.
Orbán azt is elmondta, hogy pénteken tárgyalásokat kíván folytatni az orosz olaj- és gázellátásról anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. A Bloomberg szerint előző nap arról számoltak be, hogy Orbán Moszkvába utazik, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal. Gulyás nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni ezeket a híreket.
Orbán jó kapcsolatot ápol mind Putyinnal, aki biztosan jóvá kell, hogy hagyja az orosz vállalatok részesedéseinek eladását, mind Donald Trumppal. Az amerikai elnök október 22-én szankciókat vezetett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, majd Orbánnal való találkozója után engedélyezte Magyarországnak, hogy továbbra is orosz csővezetéken keresztül szerezzen be olajat. Ugyanakkor az amerikai pénzügyminisztérium nem engedélyezte a Lukoil külföldi eszközeinek megvásárlását a Gunvor olajkereskedő cégnek, amelyet „Oroszország bábjának” nevezett.
Vucic november 25-én a nemzeti televízióban felszólalva 50 napot adott a Gazprom két vállalatának, amelyek együttesen a finomító részvényeinek 56,15%-át birtokolják, hogy megállapodást kössenek a vevőkkel. Elmondása szerint az Egyesült Arab Emírségekből származó vállalatok érdeklődnek a finomítóban lévő részesedés iránt, amely a szankciók miatt elvesztette a nyersanyagok beszerzésének és a pénzügyi műveletek végrehajtásának lehetőségét, és tárgyalásokat folytatnak Oroszországgal.
Bár a bolgár hatóságok például törvényt fogadtak el a Lukoil helyi olajfinomítójának kisajátításáról és külső irányítást vezettek be, Vučić nem akarja államosítani a finomítót, nyilván attól tartva, hogy ezzel felbosszantja Putyint. Szerinte a szerb kormány sem akarja kivásárolni a Gazprom részesedését, de végső esetben „a lehető legmagasabb árat fogja fizetni orosz barátainknak”.
Csütörtökön, az Orbánnal folytatott tárgyalások után Vučić kijelentette:
„Mi nem vagyunk kommunisták, nem veszünk el senkitől semmit. Oroszország maga dönti el, kinek akar eladni. A Mol, Magyarország, arab barátaink – mindig örülünk nekik, mint beruházóknak”.
A Mol tulajdonában van Szlovákia egyetlen olajfinomítója is, amely Magyarország mellett az egyetlen olyan ország az EU-ban, amelyik továbbra is vásárolhat orosz olajat.
Ami a Lukoil részesedését illeti a bolgár olajfinomítóban, az amerikai szankciók bevezetése előtt a preferált vevőnek az azerbajdzsáni állami vállalat SOCAR és a török magánvállalat Cengiz Holding alkotta konzorcium számított, jegyzi meg a Bloomberg. Orbán korábban arról számolt be, hogy a Mol is érdeklődik a gyár iránt.
A Lukoil Romániában is rendelkezik olajfinomítóval és több mint 300 benzinkútból álló hálózattal. Bukarest a bolgárhoz hasonló törvényjavaslatot készített elő.
Orbán külügyminiszterét, Szijjártó Pétert küldte tárgyalni az energetikai együttműködésről ezekkel az országokkal. Szijjártó először Bulgáriába, majd Romániába látogatott, szerdán, Orbán látogatása előtti napon pedig Szerbiában járt. Belgrádban Szijjártó bejelentette, hogy a Mol növelni fogja az orosz olajszállítások volumenét.
Nos tehát, akkor miért is ment Orbán Viktor ma Moszkvába?
Abban nem hazudott, hogy olajügyben jár. Csak éppen nem nekünk vásárol, hanem pont a Kremlnek, Moszkvának, az Oroszországi Föderációnak.
És nem olajat, hanem finomítót.
Strómannak áll, illetve a MOL-t teszi azzá, de a vállalat üzletpolitikája amúgy is elválaszthatatlan a magyar kormány ügyleteitől.
Ugyebár, az uniós országokban álló finomítókat sem a Gazprom, sem a Lukoil nem veheti a hátára és viheti haza, mondjuk Nyizsnyij Tagil vagy Novoszibirszk mellé a nyírfásba, ez fizikai képtelenség volna. Le kéne őket állítani, csak az igen nagy veszteséget jelentene ezeknek a vállalatoknak is, az orosz államnak is. Azonban ha egy kedves, jószándékú, oroszbarát vállalat, amely európai uniós tulajdonban áll, megveszi az üzemegységeket, azok dolgozhatnak tovább, és a finomított nafta már nem orosz olaj lesz, hanem európai. Csak az érte kapott pénz kerül mégis Moszkóviába. Ezzel próbálkozott a Gunvor is, csak leleplezték, most jön a MOL, annak talán sikerülhet.
Tehát lesz ugyan orosz olaj, jóval több is, mint amennyire nekünk szükségünk lenne, csak épp nem lesz az a miénk. Illetve: vásárolhatunk belőle, akár némi kedvezménnyel, akár – ez a valószínűbb – világpiaci áron, és ezzel az orosz államot gazdagítjuk, annak háborúját támogatjuk. Ugyan az az állítólagos kedvezmény sem olyan mértékű, mint azt a magyar kormány állítja, bár ebben tilos kételkedni, mert ez is vallási dogma, és ha tagadom, negyvenezer hitvalló esküszik meg az ellenkezőjére, élükön Éhező Szent Nyikiforral, de gondolkodjunk már egy kicsit a Gazprom vagy a Lukoil fejével. Ha nekik vannak az Unióban finomítóik (papíron magyar tulajdonban, de neki dolgoznak), melyeket Magyarország segítségével bőven képesek ellátni finomítani való olajjal, és amennyiben a finomított olajtermékek végül magyar árunak minősülnek (csak az ára kerül hozzájuk), tehát szabadon lehet vele kereskedni, miért adnák el a világpiaci ár alatt?
Nyilván ők sem a saját zsebük ellenségei.
Igazából tehát ezért ment ma Orbán Viktor Moszkvába, ezt az üzletet ütik nyélbe. Orosz cégek strómanjai leszünk, nem mintha eddig nem lettünk volna időnként azok, de ez mégis egy magasabb szint, állandóbb állapot, stabilabb üzleti viszony. Ha meg Brüsszel tiltakozik, az belföldön, választási kampányban csak hasznos, be lehet vetni a nehézsúlyú demagógiát, jól jön az, külföldön pedig... csak meg lehet egyezni velük valahogy.
Javasolnám, hogy a MOL hozzon létre egy külön vállalatot ezeknek az ügyleteknek a lebonyolítására. Csak még azt nem tudom, mi legyen a neve.
Viktorprom, Orbánoil vagy Alcsútnyeftyegaz?
Szele Tamás
