Most, amikor – nem kis részben Donald Trump áldatlan működésének köszönhetően – az ember nem is tudja, hogy melyik globális válsággócra figyeljen, mi fontosabb: Ukrajna, Irán, Grönland Tajvan vagy legújabban Minnesota állam, elsikkadni látszik az a tény, hogy az amerikai elnök egy pár héttel ezelőtti döntésével nagyon veszélyes nemzetközi jogi, vagy inkább a nemzetközi jogot felrúgó precedenst teremtett.

(Képünk illusztráció)

Kérem, én megfejtettem a trumpi logika egyik alaptételét, azt, amit elfogadva érthetővé válik az amerikai elnök néhány, nyilvánvalóan őrült lépése – nem az összes, de a bevándorlókkal kapcsolatosak igen. Tulajdonképpen inkább beszélhetnénk téveszméről, mint tételről, ugyanis arról van szó, hogy Donald Trump szerint az ő nagyapja, Friedrich Trump (korábban Trumpf) fedezte fel Amerikát, bevándorlás útján.

(Képünk illusztráció)

Mint tudjuk – idézzük pontosan a klasszikust – „Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat.”

(Képünk illusztráció)

Azért azt kevesen gondolták volna, hogy a Hezbollah legkomolyabb előretolt helyőrsége éppen Venezuelában van, és lehet, hogy ott is marad. Különös kapcsolatok fűzik össze Teheránt, Caracast, a terrorszervezeteket és a drog-kartelleket – erre világít rá a The Insider legfrissebb elemzése – az ember tényleg meglepődik az összefüggéseken, pedig nincs bennük semmi váratlan: „összenőtt, ami összetartozott”, mondaná egy magyar politikus, ha egyáltalán érdekelné, mi történik a világban, de nem érdekli.

Képünk illusztráció)

Grönland esete megmutatta, hogy az Európai Unió szövetségesként már nem nagyon számíthat az Amerikai Egyesült Államokra. Ez a mérhetetlenül kártékony trumpi külpolitikának köszönhető, és Moszkvában igen örvendezne a dolgok ilyetén alakulásának – de hogyan tovább? És hogyan jutottunk el eddig? Ezzel foglalkozik a The Insider elemzése, melyet az alábbiakban mutatok be. Megjegyzéseimet szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszem meg.

(Képünk illusztráció)

Ma is Irán fekete krónikáját folytatom. Vérrel írják azt Teheránban, amit én Budapesten betűvel, nem is kevés vérrel... ma érkeztek meg az első megbízható, ellenőrzött információk a hatósági erőszak áldozatainak számáról. Rengeteg halottról van szó, legalább tizenkétezer (12 000) fő vesztette életét a Forradalmi Gárda és a Baszidzs terrorja miatt.

(Képünk illusztráció)

Mivel Iránban egy pillanatra sem javul a helyzet, ma is az ottani eseményekkel kell foglalkoznunk, mai nem könnyű feladat, mert az ország területén még most is alig van internet. Csak azt tehetem, amit tegnap is, tehát a hírösszefoglalóban a CTP-ISW és az Iran International jelentéseire támaszkodom, mivel ezek a lehetőségekhez (és a többi forráshoz) képest még ellenőrzöttek. Akkor lássuk a tegnapi eseményeket.

(Képünk illusztráció)

Mai összefoglalónk újból az iráni eseményekről szól: egyszerűen megkerülhetetlenek. Minden jel arra mutat, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság politikai rendszerének vége, a tiltakozások elsöprik az ajatollahok rezsimjét és csak egy nagyon, nagyon rossz emléket hagynak belőle, amit azonban az irániak soha nem fognak tudni elfelejteni.

(Képünk illusztráció)

Európa nem tudja hová tenni Donald Trump amerikai elnök egyre agresszívebb nyilatkozatait Grönland szigetével kapcsolatban. Hiába mérlegeljük a kérdést stratégiai, katonai, gazdasági szempontból, mindenképpen arra jutunk, hogy a követelés gyakorlatilag értelmetlen: semmi sincs Grönlandon, amit ne kaphatna meg szép szóra is, az annexió felesleges volna. Trump viszont engesztelhetetlenül ragaszkodik hozzá.

(Képünk illusztráció)

A külpolitikával foglalkozó sajtómunkás mostanság úgy pörög, mint az ördögmotolla. Hol Venezuelára kell figyeljen, hogy Minneapolisra, hogy Kubára, hogy Grönlandra, hol meg – mint ma – Iránra. Hol vannak már a régi, pár hónappal ezelőtti szép idők, mikor néha egy egész nappal is előre lehetett látni a fejleményeket! Ahol a hawaii tó vagy a tavalyi hó.

(Képünk illusztráció)