Azt hiszem, a világ vezetői alapos tévedésben élnek, ha azt hiszik, hogy az atomfegyverekkel fenyegetőző Észak-Koreát mindenféle kereskedelmi, gazdasági és politikai embargókkal elvághatják a bevételi forrásaitól – sőt, talán a nukleáris fegyverek nem is a legfontosabb elemei ennek a konfliktusnak. Ez a harc már a Mátrixban zajlik, és a csodafegyver Chiba Cityben lehet...

Ugyebár, a napokban szavazott meg újabb szankciókat az ENSZ Biztonsági Tanácsa (nem tudom enyhe gúny nélkül leírni ennek a valódi hatalom nélküli szervezetnek a nevét) Észak-Koreával szemben az ország rakétakísérletei miatt. A szankciók értelmében 90 százalékkal csökkenteni kell a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportját. Az előbbi mennyiségét az elfogadott határozat évi 4 millió hordóban, a finomított termékekét pedig évi 500 ezer hordóban határozza meg. A határozat felhívja az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 12 hónapon belül küldjék haza valamennyi vendégmunkást. A cél: ezzel is megfosztani a phenjani rezsimet a vendégmunkások által hazaküldött pénztől. A 15 tagú Biztonsági Tanács egyhangúlag, Kína egyetértésével szavazta meg a Washington által javasolt új büntető intézkedéseket. És bizony Oroszország sem tiltakozott, bár ebben lehet ám egy csavar...

Válaszul a phenjani külügyminisztérium vasárnapi közleményében azt írta, miszerint:

„Az Egyesült Államok retteg Észak-Korea nukleáris erejétől, és egyre eszeveszettebbül hozza meg egyre szigorúbb szankcióit az ország ellen, és gyakorol rá nyomást. Phenjan Észak-Korea szuverenitása súlyos megsértésének tartja a szankcióhatározatot, a Koreai-félsziget és a térség békéjét, stabilitását megsértő háborús cselekménynek, amelyet kategorikusan visszautasít. Észak-Korea nukleáris fegyverei védelmi jelegűek, az elrettentést szolgálják, és nem sértik a nemzetközi jogot. Tovább fogjuk erősíteni ezt a nukleáris elrettentő képességet, amellyel célunk az egyensúly megteremtése révén az amerikai nukleáris fenyegetések, zsarolások és ellenséges lépések kivédése. Az Egyesült Államoknak egy pillanatra sem szabad elfelejtenie, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, amely rövid idő alatt stratégiai állammá vált, atomfegyvereivel képes komolyan fenyegetni az amerikai kontinenst. Azok az országok, amely megszavazták ezt a szankcióhatározatot, teljes mértékben felelősek tettük minden következményéért. Gondoskodni fogunk arról, hogy nagy árat fizessenek azért, amit tettek.”

Eddig a szokásos kardcsörtetés, semmi több. De mintha Phenjan nem is lenne annyira ideges, mint szokott lenni. Hát persze, hogy nem az: igazából nem léptek a tyúkszemére, a legfőbb bevételi forrása úgyis megmaradt, és amíg nem változtatunk gyökeresen a dolgokon, meg is marad.

Phenjan rakétáit ugyanis a mi kapzsiságunk hajtja.

Utaltam már arra korábbi írásaimban, hogy a bitcoin ideális eszköz a Remetekirályság számára, és akár lopással, akár zsarolóvírussal, akár bányászattal szerzik meg, követhetetlen, dollárra váltva pedig szó szerint akármit megvehetnek vele. Igen, akár az Egyesült Államokból is. Na, de hát képesek megszerezni?

Képesek. Észak-Korea népe éhezik és nyomorog, de olyan informatikai elitet neveltek ki és olyan csúcstechnológiát fejlesztettek, ami bizony hatalmas dolgokra képes - főleg az e téren amúgy is igen tehetséges koreaiak kezében. Lássunk akkor párat az utóbbi idők digitális harci cselekményei közül.

Múlt hét közepén hackerek törtek be a dél-koreai Youbit nevű rendszerbe, ahonnan a Bitcoinok mintegy 17 százalékát sikerült megszerezniük.

Az amerikai kormány egyértelműen Észak-Koreát teszi felelőssé a WannaCry zsarolóvírusért. A május közepén lezajlott támadás során 150 országban mintegy 200 ezer szervezet körülbelül 300 ezer számítógépe esett el. A vírus titkosította a számítógépeken található adatokat, és csak 300 dollárnak megfelelő bitcoin ellenében volt hajlandó feloldani a számítógépek blokádját.

Igen valószínű, hogy fedett körülmények között akár magában Észak-Koreában, akár Malajziában vagy Thaiföldön működnek az északiak által üzemeltetett bitcoin-bányák is – arról lehet tudni, hogy a titkos műveletek is rendszerint vagy ezekből az országokból, vagy a kínai határhoz közeli Senjangból indulnak. De indulhatnának – megfelelő műszaki háttérrel és informatikai képzettséggel – akár Phenjan-alsóról is.

A HVG mai cikkében (http://hvg.hu/gazdasag/201743__eszakkoreai_hackerek__betores__elit_szakma__a_penzre_mennek) érdekes összefoglalót nyújt az észak-koreai hackerek képzéséről.

„A számítástechnikára fogékony gyerekeket már 7-8 éves korukban kiemelik, s a legjobb félszáz diák útja az elit Kumszong középiskolába vezet, ahol számukra a tananyag csaknem kétharmada informatika. Onnan az államalapítóról elnevezett Kim Ir Szen Egyetemre kerülnek, ahonnan a már katonai elemeket is tartalmazó tanulmányaik után a legjobbak az Általános Hírszerzési Iroda kiberhadviselési egységeinél landolnak, amelyek összlétszáma nyugati szakértők szerint a hatezret közelíti. A hackerek megkülönböztetett megbecsülésnek örvendenek az apja 2011-es halála után hatalomra került Kim Dzsong Un irányítása alatt. A phenjani elitnek járó ellátásban részesülnek, és a Time amerikai magazin egy Észak-Koreából elmenekült forrására hivatkozva azt írja, egyikük olyan sikeres volt, hogy még a vidékre száműzött családja rehabilitálását is megkapta jutalmul.

Észak-koreai hackereket sejtenek például a bangladesi jegybank megkopasztása mögött. A támadók tavaly megszerezték a központi bank SWIFT-kódját, és az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed New York-i tagintézményénél vezetett számlán lévő 1,4 milliárd dollárból egymilliárdot próbáltak hamis átutalási megbízások révén megszerezni.” (HVG)

De törtek már fel Észak-Koreából utcai ATM-eket is – igaz, Dél-Koreában.

Nocsak, mondaná az átlagember, ezek felkészültebbek, mint hinnénk, gyorsan vágjuk el a zsinórt, ami összeköti őket a világgal, míg nem késő.

Csak épp azt a zsinórt nem tudjuk elvágni. Az ugyanis a helyzet, hogy, mint az MTI október hetedikén jelentette, Észak-Korea második internetkapcsolathoz jutott egy orosz állami távközlési vállalat segítségével. Korábban kizárólag a China Unicom révén volt kapcsolata a világhálóval, de mostantól a TransTelekom orosz társaság új kapcsolódási lehetőséget teremtett számukra. Míg Kínának egyre kényelmetlenebb a fenyegetőző, állandó válsággócot jelentő szomszéd, és valószínűleg bármikor hajlandó lenne a China Unicomos kapcsolatot elvágni, Oroszország érdekes módon pont a legkritikusabb napokban engedélyezte a TransTelekom-szerződést, nehogy Phenjan világháló nélkül maradjon valamiképpen.

Tehát a Remetekirályság hackerserege be van biztosítva. Ugyan hivatalosan Oroszhon is elítéli Phenjan viselkedését, de a gyakorlat azt mutatja, hogy van ebben a magatartásban egy cinkos összekacsintás is.

Összefoglalva: Phenjannak addig lesz pénze, éspedig elég tisztességes vagyona, amíg nekünk, vagyis a világ többi részének is lesz. A gazdasági blokád nem sokat segít. A valóban hatásos ellenlépések azok volnának, ha

1. Azonnal szabályoznák a bitcoin forgalmát, ami azonban így éppen az értelmét vesztené el – ennek a kriptovalutának a vonzereje a hatalmas hozamon kívül épp az ellenőrizhetetlenség és követhetetlenség. A népszerűségét is a mi kapzsiságunknak köszönheti, hiszen ki szeret banki költségeket vagy adót fizetni? De amíg követhetetlen, addig Észak-Korea sosem fog kifogyni – a mi pénzünkből.

2. Azonnal el kéne szigetelni az országot minden internetes kapcsolattól, a kínaitól, az orosztól, és attól a tartaléktól is, amit még nem ismerünk, de kell lennie.

3. Le kell leplezni és fel kell számolni minden külföldön működő észak-koreai cyberháborús támaszpontot, rezidentúrát.

Ez így gyönyörűen hangzik, de csak az összes érdekelt fél – tehát a nagyhatalmak és a környező országok – teljes egyetértése és közreműködése mellett lehetne megvalósítani. Arra meg, mint a mellékelt ábra mutatja, nem számíthatunk.

Tehát: a nukleáris fegyverek csak a fizikai fenyegetést szolgálják. Addig hasznosak, míg el nem kell őket sütni.

Amíg ugyanis az életünkért rettegünk, nem figyelünk arra, hgy a zsebünkben kotorásznak.

Fog enyhülni a helyzet?

Dehogy fog. Míg nem teszünk ellene valóban hatásos lépéseket, Kim Dzsongunnak semmi érdeke felhagyni ezzel a jövedelmező módszerrel.

Ideje volna most már körülnézni Chiba Cityben pár alkalmas hacker után.

Kellenének a Mátrix-hadművelethez.

Szele Tamás