- Jó reggelt, Hacsek, mit iszik ilyen korán reggel?

- Rumot. Nyolcvan százalékosat. Éhgyomorra.

- Ejnye, maga kávézni szokott ilyentájt. Nem árt meg?

- Azért iszom, hogy ártson. Minél jobban. Élni sincs kedvem.

- Szép kis kabaréjelenet lesz ez, már látom... és mondja, mi a baj?

- Miniszterjelölti meghallgatásokat olvastam.

- Az más, szegény barátom, azt megértem: itt van még egy féldeci. És mit olvasott?

- Nem akarja azt maga tudni.

- Fogadunk?

- Na jó. Szóval először a Trócsányit olvastam, attól csak szívrohamot kaptam.

- Mit mondott?

- Bevezeti a politikai különbíróságokat minden ötödik bírót nyugdíjba küldenek és megszüntetik a Kúriát.

- A Kúriát? Azzal eddig se volt sok dolgom.

- Magának, kérem, magának, nekem azért jól jött egy hely, ahova fellebbezhetek...

- És mondja, mik azok a politikai bíróságok? Ha mondok egy Semjén-viccet, azok ítélnek el?

- Nem. Azok ítélkeznek állami szervek, államtitkok és választási problémák ügyében.

- Értem. Tehát ha magának mondok egy Semjén-viccet, az a polgári bíróság elé kerül, mint személyiségi jogok sérelme, de ha a köztévében mondom el, akkor a politikai bíróság hatásköre.

- Pontosan. Izé. Mond maga viccet a köztévében, pláne Semjénről?

- Ez csak egy példa volt. Mindenképpen, megnyugtató tudni, hogy fiatal, sportos bíráink lesznek. Naponta edzenek majd?

- Kell majd az erőnlét annyi perhez, kérem. A tapasztalat felesleges. Az erőnlét a fontos.

- Na és aztán kit olvasott?

- Aztán jött Szijjártó. Attól röhögőgörcsöt és vitustáncot kaptam. Ahogy megszólal avval a csücsöri szájával, és aszongya: „globális válságok hatására soha nem volt még olyan intenzív műfaj a külpolitika, mint az elmúlt három és fél esztendőben.” Tiszta díszünnepély az óvodában!

- De ennek így sok értelme nincs.

- Az óvodai díszünnepélynek sincs. Hanem ez is egy sportos gyerek.

- Mit sportol? Látott nála medicinlabdát? Vagy pingpongütőt?

- Régebben teremfocizott, most birkózik, ahogy nézem. Kihívta a NATO-t.

- Szijjártó. A NATO-t. Magának megártott a rum.

- Nem, ő maga mondta: a NATO külügyminisztereinek csúcsán mintegy letolta kollégáit, hogy hol a szolidaritás akkor, amikor felrobbantják egy NATO-tagállam irodaházát. A fejmosásra többen percekig nem néztek fel az asztalról!

- Na, ezt így, ebben a formában már elhiszem.

- Elhiszi, hogy lesütötték a szemüket szégyenükben?

- Nem, azt hiszem el, hogy nem néztek fel. Keresték a gombot.

- Milyen gombot? A nagy pirosat, a halálfejjel vagy radioaktivitás-jellel?

- Nem, a kicsi feketét, amivel az ápolókat lehet hívni.

- De legalább bevallotta, hogy tud a kormány az orosz álhírekről.

- Tud? És mit szándékoznak tenni velük?

- El szándékoznak hinni. És terjesztik is.

- Akkor minden marad a régiben.

- Dehogy marad! Rogán is beszélt!

- El tudom képzelni, miket mondott.

- Azt maga nem tudja elképzelni sem. Azt mondta, hogy a 2016-ban tervezettnél lényegesen erősebb és szélesebb körű alaptörvény-módosítás várható még nyár előtt.

- Ami mit jelent?

- Ami a Stop Soros törvény szigorítását jelenti.

- Még be sem vezették!

- Azért szigorítják. Előre.

- De hát egy szavunk sem lehet az egészhez?

- Dehogynem. Rogán szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda elsődleges feladata, hogy egyetértési pontokat alakítson ki a választókkal.

- Kiváló! Akkor egyet értsen meg: pont rá semmi szükség.

- Dehogy nincs. Ő fog majd nemzetileg konzultálni.

- Már megint? Miről?

- A gyermekvállalásról.

- Konzultáljon a Ratkó Annával.

- Vele is fog. Mindenkivel fog.

- Basszus... van még?

- Már csak Nagy István, az agrárminiszter-jelölt.

- Az is beszélt?

- Az beszélt csak igazán. Megoldotta az afrikai sertéspestist. Rájött, hogyan terjed.

- Hogyan?

- Itt írja az Index: „Szerinte ugyanis a sertéspestis úgy kerülhetett be Heves megyébe, hogy egy migráns vagy vendégmunkás eldobott egy szendvicset, amit megtalált egy vaddisznó, amely így megbetegedett.”

- Szendvicset. Vaddisznó.

- Igen, szendvicset, vaddisznó.

- Akkor az makkos szendvics volt, ami nem terjeszti a sertéspestist.

- De nem, az sertéshúsos volt, épp ezért!

- És megeszi az a kannibál vaddisznó?

- Nagy szerint meg.

- De hogy kerül a migránshoz? Az nem eszik sertést.

- Nem is enni hozta a szendvicset, hanem elhajítani.

- Értem. Ali elindul Damaszkuszból, de előtte gondosan elcsomagolja a fertőzött sonkás szendvicset. Átverekszi magát Törökországon, a Balkánon, alagutat ás a magyar határ alatt, beszivárog Heves megyébe, közben senki sem veszi észre, ül hosszú, méla lesben, míg meg nem lát egy vaddisznót, kibiztosítja a szendvicset és elhajítja... azt nem mondta, hogy az amerikai gépek kolorádóbogarakkal bombázzák a magyar krumpliföldeket?

- Azt még nem.

- Majd, ha beiktatják.

- Akkor lássuk. A Párt kezébe veszi a bíróságokat, megfenyegettük a NATO-t, lehet, hogy betiltják az abortuszt és itt vannak az amerikai kolorádóbogarak is a migránsoknál. Rákosi elvtárs mit szólt az elvtársakhoz?

- Ő válogatta össze őket.

- Tudja mit, Hacsek? Én is kérek egy fél rumot.

- Fél decit?

- Fél litert. Hátha elég lesz.

Szele Tamás