Mit azt valószínűleg mindenki tudja, az Egyesült Államok képviselőháza tegnap nagy többséggel elfogadta azokat a vitatott törvényeket, amelyek ellen nagy erőkkel lobbizott a Republikánus Párt jobbszárnya, és amelyek most lehetővé teszik egyrészt Ukrajna, másrészt Izrael és Tajvan anyagi-katonai támogatását, valamint a zárolt orosz vagyon átutalását is Ukrajna számára.

(Képünk illusztráció)

Sőt, a TikTok betiltását is, amennyiben azt kínai tulajdonosai (a ByteDance cég) kilenc hónapon belül nem adják el egy amerikai cégnek, szóval elég nagy változások várhatóak a világban, ha nem is azonnal. A történet párt- és belpolitikai vonatkozásairól tegnap írtam, aztán később megírták még sokan mások is, nagyjából hasonlóképpen, ezt most nem részletezném – de mi lesz konkrétan Ukrajnában ennek a támogatásnak a katonai következménye? Ezzel foglalkozom ma, az ISW nyomán.

Ott tartunk tehát, hogy a képviselőház április 20-án elfogadta az Ukrajnának nyújtandó, körülbelül 61 milliárd dolláros támogatásról szóló kiegészítő előirányzati törvényt, amelyet a szenátusnak is el kell fogadnia, és az elnöknek alá kell írnia, mielőtt a támogatás folyósítása megkezdődhetne. Ezek a követelmények és az amerikai hadianyagok ukrajnai frontvonalra történő szállításának logisztikája valószínűleg azt jelenti, hogy ez az amerikai támogatás még hetekig nem fogja befolyásolni a frontvonalon kialakult helyzetet.

A frontvonal helyzete ezért valószínűleg tovább romlik majd ez idő alatt, különösen, ha az orosz erők fokozzák támadásaikat, hogy kihasználják az amerikai segítség megérkezése előtti korlátozott időt. Az ukrán erők további veszteségeket szenvedhetnek el az elkövetkező hetekben, amíg az amerikai segítségre várnak, amely lehetővé teszi Ukrajna számára a front stabilizálását, de valószínűleg képesek lesznek tompítani a jelenlegi orosz offenzívát, feltéve, hogy az újraindított amerikai segítség időben megérkezik. Az amerikai szenátus állítólag valamikor a jövő héten fog szavazni a törvényjavaslatról. Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője április 19-én kijelentette, hogy a Pentagon megbízható logisztikai rendszere lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy a biztonsági segítséget „napokon belül” elindítsa, és úgy véli, hogy az Egyesült Államok képes lesz „siettetni a biztonsági segítséget olyan mértékben”, amilyenre az Egyesült Államok szerint Ukrajnának szüksége lehet a sikerhez. Celeste Wallander nemzetközi biztonsági ügyekért felelős amerikai védelmi miniszterhelyettes állítólag azt mondta az amerikai törvényhozóknak, hogy a Pentagon gyorsan megkezdi a lőszerek, tüzérségi lövedékek és légvédelmi eszközök szállítását, amint a Kongresszus jóváhagyja a segélyt.

Az amerikai média arról számolt be, hogy a megfelelő illetékesek kijelentették: a védelmi minisztérium már az amerikai képviselőházi szavazás előtt összeállította az Ukrajnának nyújtandó, újraindított amerikai biztonsági támogatás első részletét, de megjegyezték, hogy a Biden-kormányzat még nem hozott végleges döntést arról, hogy mekkora lesz az első segélyrészlet, vagy hogy mit tartalmaz majd. Az Egyesült Államok „szinte azonnal” képes lesz bizonyos lőszereket küldeni Ukrajnának az Európában található amerikai raktárakból, különösen a kritikusan szükséges 155 mm-es tüzérségi lövedékeket és légvédelmi rakétákat. Megjegyezték, hogy valószínűleg hetekbe fog telni, mire a többi biztonsági segély megérkezik Ukrajnába, attól függően, hogy jelenleg hol tárolják. Ukrajna az elmúlt hónapokban szisztematikusan javította katonai-logisztikai képességeit, de ez az új rendszer még nem alkalmas hirtelen és nagy mennyiségben érkező hadianyag befogadására, és egyetlen rendszer sem lenne képes azonnal nagy mennyiségű lőszert szétosztani a frontvonalon.

Az ukrán erők ezért az elkövetkező hetekben valószínűleg továbbra is szembesülnek majd a tüzérségi lőszerek és légvédelmi elfogórakéták folyamatos hiányával, és azzal, hogy egy ideig még nem lesznek képesek hatékony védelmi műveleteket végrehajtani. Az tüzérségi lőszerhiány ennek megfelelően korlátozza Ukrajna képességét a hatékony védelmi műveletek végrehajtására. Az anyaghiány arra kényszeríti Ukrajnát, hogy spóroljon a lőszerrel, és a korlátozott erőforrásokat a front kritikus szektoraiba irányítsa, növelve az orosz áttörés kockázatát más, kevésbé jól ellátott szektorokban, és törékenyebbé téve a frontvonalat összességében, annál, amint azt az orosz előrenyomulás jelenlegi viszonylag lassú üteme sugallja. Az elkövetkező hetekben továbbra is fennáll a veszélye egy hadműveleti szempontból jelentős orosz előrenyomulásnak, bár az ukrán hadvezetésnek már nagyobb mozgástere lehet arra, hogy rövid távú kockázatot vállaljon a fogyatkozó készletekkel egy ilyen offenzíva megakadályozása érdekében, hiszen tudja, hogy hamarosan több hadianyag érkezik.

Az orosz erők valószínűleg fokozni fogják a folyamatban lévő támadó műveleteket, valamint a rakéta- és dróncsapásokat az elkövetkező hetekben, hogy kihasználják a rövid, még rendelkezésükre álló időt. Fenntartják és egyes területeken fokozzák a jelenlegi hadműveleteket, valószínűleg azért, hogy kihasználják a szokatlanul száraz tavaszi talajviszonyokat és az ukrán hadianyaghiányt, mielőtt a beígért nyugati biztonsági segítség megérkezik. Az orosz hadsereg arra is törekszik, hogy kihasználja Ukrajna leromlott légvédelmi képességeit, hogy lerombolja az ukrán energiahálózatot és hosszú távú károkat okozzon Ukrajna infrastruktúrájának és védelmi ipari kapacitásának.

Az amerikai biztonsági segítség rövidesen várható érkezése valószínűleg kihangsúlyozta ezeket a megfontolásokat az orosz erők számára, és az orosz katonai vezetés feltehetően fokozni fogja a támadó műveleteket, valamint a rakéta- és dróncsapásokat, hogy operatív jelentőségű hatásokat érjen el, amelyeket minden bizonnyal nehezebb lesz elérni a nemsokára már jól felszerelt ukrán erőkkel szemben. Az orosz erők csak taktikai előnyöket értek el az elmúlt hat hónap során az ukrán hadsereg helyzetének romlása miatt, és továbbra sem valószínű, hogy olyan áttörést érnek el, amely miatt összeomlana a frontvonal. Viszont még mindig képesek lehetnek hadműveleti szempontból jelentős előrenyomulásra az elkövetkező hetekben, és prioritásként kezelhetik a front azon szakaszait, ahol az ukrán védelem viszonylag instabilnak tűnik, különösen Avdiivkától nyugatra, vagy a front azon területeit, ahol egy hadműveleti szempontból jelentős cél elérésétől nem állnak messze, mint például Csasziv Jar közelében.

Talán abban is reménykedhetnek, hogy a folyamatos és esetleg fokozottabb rakéta- és dróncsapások képesek lesznek romba dönteni az ukrán energiahálózatot, és arra kényszerítik Ukrajnát, hogy a folyamatban lévő védelmi műveletek mellett humanitárius válsággal is megküzdjön. Célpontjaikat az ukrán közlekedési infrastruktúrára is átállíthatják, hogy korlátozzák Ukrajna logisztikai képességeit, így ne legyen képes arra, hogy megfelelő módon szétossza a személyi állományt és a hadianyagot a front kritikus szektoraiba. Erre mutat az is, hogy április 19-én erősen támadták az ukrán közlekedési infrastruktúrát Dnyipropetrovszk megyében, és várható, miszerint az elkövetkező hetekben valószínűleg ki kívánják terjeszteni ezeket a csapásokat, hogy megzavarják az ukrán földi kommunikációs vonalakat (GLOC). Úgy is dönthetnek majd, hogy kihasználják a front mentén lévő gyenge ukrán légvédelmi fedezetet, és az elkövetkező hetekben fokozzák a siklóbomba-csapásokat, remélve, hogy széles körű károkat okozhatnak az ukrán védelmi állásokban, mielőtt az orosz repülőgépek számára kockázatosabbá válna a csapások végrehajtása a javuló ukrán légvédelmi ernyő miatt.

Ukrajna 2024 júniusára valószínűleg jelentősen jobb hadműveleti helyzetben lesz, függetlenül attól, hogy az amerikai biztonsági segítségnek a frontvonalra érkezése mennyit késik, és az orosz katonai parancsnokság valószínűleg jelentős változtatásokat fog fontolóra venni a várhatóan júniusban indítandó nagyszabású támadó műveletben, bár kitarthatnak az eredeti tervek mellett is. Az ukrán hadsereg valószínűleg elegendő amerikai biztonsági támogatást fog felhasználni az orosz támadó műveletek 2024 júniusában történő tompításához, amelyet az ukrán katonai főhadiszállás (GUR) vezetője, Kijlo Budanov altábornagy nemrégiben kiemelt, mint azt a valószínű időszakot, amelyben az orosz erők várhatóan megindítják a nyári nagyszabású támadó hadműveletüket.

Az orosz hadsereg valószínűleg felmérte, hogy az ukrán erők nem lesznek képesek védekezni a jelenlegi és jövőbeli orosz támadó műveletek ellen az amerikai katonai támogatás késedelme vagy végleges megszűnése miatt. Ez a feltételezés szerves részét képezhette Oroszország idén nyári tervének. Ugyanis műveleti és stratégiai szintű tartalékokat hoztak létre a várható nyári offenzíva támogatására, de arra a feltételezésre alapozva, hogy még a rosszul kiképzett és rosszul felszerelt orosz csapatok is képesek előrenyomulni az ukrán egységekkel szemben, ha azoknak nincsenek alapvető tüzérségi és légvédelmi lőszereik. Ukrajna saját létszámproblémáival is kell foglalkozzon, és valószínűleg folytatja a rotációt a leépült egységek pihentetése és feltöltése érdekében, bár időbe telik, amíg ezek az erőfeszítések érezhető hatást váltanak ki.

Ukrán illetékesek már korábban is jelezték, hogy az orosz csapatok a nyáron valószínűleg folytatják a Donyeck és Luhanszk megmaradt területeinek elfoglalására összpontosító offenzív műveleteket, de támadást indíthatnak Harkiv városának elfoglalására is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mindenesetre április 19-én jelezte, hogy Oroszország szándékában áll Harkiv elfoglalása. Az orosz katonai vezetés úgy gondolhatja, hogy a Harkiv felé és a jelenlegi kelet-ukrajnai frontvonal mentén történő egyidejű támadások szétfeszítenék, túlterhelnék a rosszul felszerelt és alulfegyverzett ukrán erőket, és lehetővé tennék az oroszok számára, hogy jelentős áttörést érjenek el a frontvonal legalább egy szektorában.

A javuló anyagi és személyi ellátottságú ukrán erők, amelyek 2024 júniusában valószínűleg tartani fogják a frontvonalat, meg fogják hiúsítani ezt a szélesebb fronton végrehajtott egyidejű orosz támadó műveletekre alapozott tervet. Az orosz katonai vezetésnek mérlegelnie kell majd, hogy a nyári offenzív erőfeszítés céljai most megvalósíthatók-e, és hogy az általuk jelenleg koncentrált és előkészített eszközök elegendőek-e a tervezett offenzíva végrehajtásához, figyelembe véve az Ukrajnának nyújtott amerikai biztonsági támogatás várható újraindítását.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai biztonsági segítségnyújtás folytatása kritikus fordulópont az ukrajnai háborúban, de a Kremlnek, a Nyugatnak és Ukrajnának még további döntéseket kell hoznia, amelyek meghatározzák a harcok jellegét és kimenetelét. A Kremlnek még mindig megvan a lehetősége arra, hogy tovább mozgósítsa gazdaságát és lakosságát az ukrán államiság és identitás megsemmisítésére irányuló hadjárata támogatására, és dönthet úgy, hogy belpolitikai szempontból népszerűtlen döntéseket hoz, amennyiben szükségesnek tartja azokat. Ukrajna még jó ideig haderőfejlesztéssel, -fenntartással és védelmi ipari feladatokkal néz szembe, amelyek nagymértékben befolyásolják az általa bevethető képességeket. Az Egyesült Államoknak és nyugati szövetségeseinek állandó és következetes segítséget kell nyújtaniuk Ukrajnának, és időben, sőt, hatékonyan kell új kritikus rendszereket szállítaniuk az ukrán erőknek ahhoz, hogy a nyugati biztonsági támogatásnak operatív szempontból jelentős hatása legyen.

Akkor tehát mit látunk? Biztosítja ez a segítség azt, hogy Ukrajna egyhamar győzni fog?

Nem, nem biztosítja. Ellenben míg meg nem érkezik és ki nem ér a frontvonalra, újabb, a korábbinál is erősebb orosz támadások várhatóak.

Mi lesz, ha megérkezik?

Az orosz támadások ereje megtörik, de a háború ennyitől még nem ér véget. Legrosszabb esetben kialakulhat egy patthelyzet, körülbelül a mostani frontvonalak mentén, meghiúsulhat Harkiv elfoglalásának orosz terve, esetleg szó lehet ukrán területi nyereségekről is (az már a legjobb eset), de Ukrajna győzelmét csak a folyamatos, rendszeresen és megbízhatóan küldött segítség hozhatja el.

Ennek lehet akadálya?

Ennek egy akadálya lehet: Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson, ugyanis ő egészen biztosan megakadályozna mindenféle, Ukrajnának szóló támogatás folyósítását. Épp ezért a Kreml most minden erejét és eszközét be fogja vetni annak érdekében, hogy befolyásolja az elnökválasztást.

Körülbelül itt tartunk: ha Trumpot megválasztják, át fog alakulni a világ földrajza, és nem is kicsit.

Szele Tamás