Pavel Durov augusztus 24-i letartóztatása meglehetős közfigyelmet váltott ki, ugyanis komoly etikai kérdéseket vet fel – rögtön a legfontosabb, hogy az általa üzemeltetett Telegram üzenetküldő egyáltalán lehet-e teljesen és tökéletesen semleges? Durov mindez idáig ragaszkodott ahhoz, hogy egyetlen felhasználójának adatait sem adja ki semmiféle hatóságnak.
(Képünk illusztráció)
Amivel védelmet nyer az orosz ellenzék (sőt, más országok demokratikus ellenzéke úgyszintén), de védelmet nyer az orosz propaganda, a terrorizmus és a bűnözés is. Szóval, nem is olyan nagyon egyszerű probléma ez. Mostanra eltelt pár hét, Durov egyelőre nem hagyhatja el Párizst, viszont a városon belül szabadon mozoghat. A The Insider az ügy eddigi fejleményeit gyűjtötte össze.
A világsajtó nagy figyelemmel követi Pavel Durov mozgását Párizsban, mivel bírósági végzés alapján nem hagyhatja el a várost. Eközben maguk a franciák nem nagyon érdeklődnek a Telegram alapítójának ügye iránt. Durovot elsősorban oroszországi származásúnak tekintik, és az ellene felhozott vádakat, bár példátlannak tartják, a Telegramnak a hatóságokkal való egyedülálló kapcsolata összefüggésében látják. A fő ok, amiért ügye egyáltalán a média címlapjára került, nem csak a technológiai és a külpolitikai rovatokban, az Durov francia állampolgársága és Macron elnökkel való kapcsolata. Nem meglepő módon Durov fő védelmezői a francia interneten az összeesküvés-elméletek és az oroszbarát propagandisták.
Hogyan reagálnak a vádakra Franciaországban?
Pavel Durov, akit a bíróság óvadék ellenében szabadon engedett, elismerte, hogy a francia hatóságok vádjai „több okból is meglepték”: szerinte a Telegramnak van hivatalos képviselője az EU-ban, aki válaszol a megkeresésekre, és ha vannak is igények a céggel szemben, akkor inkább beperelni kéne a vállalkozást, mint a vezetőjét felelősségre vonni. Korábban Durov ügyvédje, Olivier-David Kaminski azt mondta, hogy a Telegram megfelel az európai jog minden követelményének, és „abszurdum azt gondolni, hogy a közösségi hálózat vezetője olyan bűncselekményekben lehet érintett, amelyek sem közvetlenül, sem közvetve nem érintik őt”.
Ezek a kijelentések azonban csak a külföldi médiát érdeklik. Magát Franciaországot Durov helyzete a politikai válság és a paralimpiai játékok, valamint magának az őrizetbe vételének tükrében kevéssé foglalkoztatja. A legtöbb helyi polgár sőt, az újságírók szemében is úgy fest, hogy egy orosz származású vállalkozó ellen folyik az eljárás. A médiumok beszélnek Durov múltjáról, az orosz hatóságokkal való kapcsolatáról, és idézik az orosz közszereplők nyilatkozatait Georgij Alburovtól Dmitrij Medvegyevig.
A francia kontextusban sokkal fontosabbak a Durov elleni vádak. Ez egy példátlan eljárás a közösségi hálózat alapítója ellen. A bűnpártolással kapcsolatos vádak különösen ellentmondásosak – a Mediapart című oknyomozó kiadvány egyik cikkében például Ioan Noba ügyvéd hangsúlyozza, hogy „a büntetőjogban létezik a személyes felelősség elve”, és „a bűnpártolás szándékosságot feltételez”. Ezeket a kérdéseket azonban a francia kommentátoroknak csak egy nyilvánvaló kisebbsége veti fel.
A kiadványok, szerzőik és szakértőik többsége a Telegram és a többi nagy platform közötti alapvető különbségre összpontosít: a bűnüldöző szervekkel való együttműködés megtagadásáról van szó. „Nem válaszolnak a levelekre, nem válaszolnak az idézésekre, még jogi képviselőjük sincs. Ezzel szemben a Facebooknak, a Twitternek (X), stb. jól ismert ügyvédek állnak a rendelkezésére Párizsban” – magyarázza Alexandre Lazareg, a digitális jogra szakosodott ügyvéd. Michel Séjean kiberbiztonsági kutató szerint a bűnüldöző szervekkel való együttműködés megtagadása azt jelenti, hogy a Telegram beleegyezett abba, hogy „a szervezett bűnözés platformjává váljon”.
Milyen kapcsolatban áll Durov Macronnal?
A francia ügyészség számára viszonylag könnyű feladat volt Pavel Durov felelősségre vonása, mivel 2021 óta francia állampolgár. Erre véletlenül, egy saját bejegyzéséből derült fény. Hogy pontosan hogyan jutott francia útlevélhez, még mindig nem teljesen ismert.
Durov „megbecsült külföldiként” lett francia állampolgár – ez egy kivételes eljárás, hangsúlyozza a Le Monde, amely utánajárt az állampolgárságának történetének. Az állampolgárság ilyen eljárás útján történő megadásáról többnyire politikai döntés születik, és a potenciális állampolgár feltételezhetően személyes kérelmet nyújt be a köztársasági elnökhöz. Úgy tűnik, hogy itt is ez a helyzet.
Elméletileg egy ilyen kérvényezőnek teljesítenie kell legalább néhány kritériumot – például a francia nyelv ismeretét. A TF1 forrása szerint Durov nem felelt meg ezeknek a kritériumoknak. 2023-ban egy, a Le Monde-ban erről megjelent cikket követően a Telegram átadott a lapnak egy igazolást arról, hogy Durov sikeres nyelvvizsgát tett (B1 szint, 100-ból 92,5 pont).
A Telegram képviselője azonban hangsúlyozta, hogy Durov úgy szerezte meg az állampolgárságot, hogy semmilyen kiváltságot nem élvez. Emmanuel Macron francia elnök augusztus 29-én, szerbiai látogatásakor ugyanezt mondta. Szerinte indokolt volt a döntés, hogy Durovnak megadják az állampolgárságot, ő ugyanis erőfeszítéseket tett, hogy megtanuljon franciául. De nem bizonyított tény, hogy ez sikerült neki. A TV5 tévécsatorna a nyomozáshoz közel álló forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Pavel Durov a kihallgatása során angolul kommunikált.
Az is ismert, hogy Pavel Durov és Emmanuel Macron legalább 2018 óta személyesen is ismerik egymást. Ekkor került sor egy vacsorára, ahol Durov állítólag kérte a francia állampolgárságot. Valószínűleg ugyanezen a találkozón került szóba az is, hogy a Telegram székhelyét Franciaországba költöztessék, amibe az alapító nem egyezett bele. 2018 és az állampolgárság 2021-es megadása között Durov és Macron a Le Monde szerint még több alkalommal tárgyaltak, Macron környezete azonban ragaszkodik ahhoz, hogy összesen egy-két találkozóról volt szó.
Elvileg semmi meglepő nincs abban, hogy Macron nagy technológiai cégek vezetőivel találkozik, hiszen ismert arról, hogy érdeklődik a techóriások iránt. Többször találkozott már Mark Zuckerberggel, Elon Muskkal, Jeff Bezosszal és másokkal. A különbség az, hogy ezekkel a találkozókkal ellentétben, amelyek hivatalosan is szerepeltek az elnök napirendjén, a Durovval tartott megbeszélések titokban zajlottak.
A Le Canard Enchainé arról számolt be, hogy Pavel Durov augusztus 24-én, az őrizetbe vételének napján ugyanerre az elnökkel tartott titkos vacsorára repülhetett Párizsba. A lap nemcsak humoros cikkekre, hanem kiszivárogtatásokra és botrányos ügyek kinyomozására is szakosodott. Bár a jelentésük tréfának tűnt, lehet, hogy volt benne némi igazság. Mindenesetre Durov bírósági felügyelet mellett történő szabadulása után arról számoltak be, hogy őrizetbe vétele során kérte, hogy tájékoztassák ügyéről Xavier Niel francia milliárdost, aki a francia elnökhöz közel álló nagyvállalkozók köréhez tartozik.
Mit tudnak a franciák a Telegramról?
Nem tudni pontosan, hogy hány francia telepítette már a Telegramot. Különböző jelentések szerint az üzenőszolgáltatást az országban legkevesebb 1 millió és maximum 7,5 millió lakos használja.
2015-ben, a franciaországi terrortámadások után Pavel Durov személyesen hívta fel magára a figyelmet azzal a kijelentésével, hogy a francia kormány ugyanolyan felelős a támadásokért, mint az „Iszlám Állam”, mert értelmetlen háborúkat finanszíroz és „parazita szociális paradicsomot teremtett az észak-afrikai bevándorlóknak”. A francia média ekkor már az ISIS által használt üzenőszolgáltatás megalkotójának nevezte őt, és bírálta, amiért nem blokkolta időben a terrorista csatornákat. Akkoriban a Telegram, amely Franciaországban még alig terjedt el, a dzsihadisták kedvenceként volt ismert.
Nem sokkal a francia történelem legnagyobb terrortámadásait követően, már 2016-ban Bernard Cazneuve belügyminiszter megtette az első kísérleteket arra, hogy a Telegramot rávegye a terrorizmus elleni harcban való közreműködésre. A cég vezetőségével szemben akkor gyakorlatilag ugyanazok a vádak hangzottak el, mint amivel most vádolják: illegális tartalmakat terjesztenek a platformon, és a platform képviselői semmilyen módon nem kommunikálnak a nyomozó hatóságokkal.
Durov letartóztatása után jelentették, hogy 2017 óta megfigyelték a francia titkosszolgálatok: a WSJ arról számolt be, hogy 2017-ben a francia és az Egyesült Arab Emírségek hírszerző szolgálatai közösen hackelték meg a Telegram-alapító iPhone-ját, mert a szolgáltatást az Iszlám Állam terroristái használták. Később azonban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a bíróságon azt mondta: együttműködik a francia hírszerzéssel.
A 2010-es évek végére a terrorfenyegetettséget már nem érzékelték olyan akutnak, és a Telegramhoz való hozzáállás is megváltozott. A francia politikai osztály körében kezdett népszerűvé válni. Még az ország elnöke és annak kísérete is használta az eszközt. A sokat dicsért névtelenség azonban idővel egyre több problémát okozott. A kormánypárton belüli kommunikációról információk szivárogtak ki a médiához, vagy hamis párt-fiókok jelentek meg, amelyek ellen sikertelenül próbáltak fellépni.
Végül a Telegramot (csakúgy, mint más, a nagyközönség számára elérhető üzenetküldő szolgáltatásokat) már nem tartották megbízhatónak. Éppen 2023 végén kötelezték a francia minisztereket, hogy minden kommunikációt a francia fejlesztésű Olvid nevű hírvivőre helyezzenek át.
Macronisztán és Pedoland. Az összeesküvés-elméleteket vallók Durov védelmére keltek
Emmanuel Macron Pavel Durov őrizetbe vételével kapcsolatos első kommentárjában azt írta, hogy a letartóztatásáról szóló döntés nem politikai jellegű volt, és hogy Franciaország „mindenkinél jobban elkötelezett a szólás- és kommunikációs szabadság mellett”. Magában Franciaországban azonban nem mindenki ért egyet vele. Őszintén szólva a platform sok aktív felhasználója, akik számára a Telegram szinte az egyetlen elérhető platform maradt, nem így gondolja – ők az összeesküvés-elméletek hívei, oroszbarát propagandisták és szélsőjobboldali radikálisok.
„Az úgynevezett emberi jogok országában ez az akció kétségbeesett gesztusnak tűnik, amelynek célja megfélemlíteni azokat, akik nem hajlandók alávetni magukat a NATO diktátumainak”.
Így ír Leonard Szozsli az ADNM csatornán (amelynek 47 ezer feliratkozója van). Szozsli a QAnon mozgalom egykori tagja, aki saját konteó-közösséget, saját médiát alapított, és a „mélyállam”-elmélet híve. A világjárványt „plandémiának”, Franciaországot pedig „pedofilországnak”, pontosabban Pedolandnek nevezte.
Pavel Durov őrizetbe vétele „politikai lépésnek tűnik, hogy nyomást gyakoroljanak a hatóságokra a titkosítás és az adatcsere titkossága ellen (persze a saját érdekükben)” – írja a szélsőbaloldalinak és szélsőjobboldalinak egyaránt számító Alexis Poulin (26 ezer követője van a Telegramon) médiaprovokátor és politikai kommentátor. A France Soir (28 000 feliratkozó), amely nemrég álhírek terjesztése miatt elvesztette online médiaszereplői státuszát, azt írja, hogy a Telegram vezetőjét „elsősorban a felhasználók magánéletével kapcsolatos kérdésekben tanúsított hajthatatlansága és a nyomozószolgálatokkal való együttműködés elutasítása miatt kritizálják”.
A Franciaországban blokkolt és felszámolt Sputnik France sem maradt ki a sorból. Telegram-csatornáján (10 ezer előfizető) nemcsak Szergej Lavrovot és Marija Zaharovát idézi, hanem egy bizonyos Abdoula Dialo mali elemzőt is, aki figyelmezteti Durovot:
„Bármilyen nyomás alatt is áll az országában, fogja vissza magát, és ne bízzon azokban az emberekben, akiket emberi jogi aktivistáknak tart. Az emberi jogok nem léteznek, ez kettős mérce”.
Florian Philippot szélsőjobboldali politikus pedig felszólította Durovot, hogy meneküljön el a bírósági felügyelet elől, és mondja el a teljes igazságot Macronról: „Pavel Durov adjon egy nagyinterjút, hogy megszégyenítse Macront, hogy lejárassa, hogy megfutamítsa! Franciaország elhagyása a szárazföldi határokon keresztül könnyű lesz. Hagyja el Macronisztánt, és védje meg a szólásszabadságot Franciaországon kívül!” De Pavel Durov valamiért nem siet követni ezt a tanácsot.
Egy biztos: nincs könnyű helyzetben, hiszen egyfelől most már muszáj lesz feloldania a teljes semlegesség és abszolút szólásszabadság erkölcsi dilemmáját, másfelől meg – látjuk, kik keltek a védelmére. Ez talán még rosszabb, mint a hatósági vegzálás.
Ha Pavel Durovnak ilyen barátai vannak, semmi szüksége ellenségekre.
Szele Tamás
