Most nem az a kérdés, hogy mi történik, ha a medve kijön a barlangból és meglátja az árnyékát, hanem az, hogy mi történik, ha Afrikából jön ki? Egészen pontosan Burkina Fasoból, ahol ugyan nem őshonos állat, de ettől még százával fordult elő mostanáig. Nem beszélek tovább rébuszokban: arról van szó, hogy az orosz zsoldosokból álló „Medve Brigád” kivonult Burkina Fasoból.
(Képünk illusztráció)
Ami – abszurd módon – nem a legjobb hír, bár elvileg örülni kéne annak, hogy az országban állomásozó 300 orosz fegyveresből 100 eltávozott. Csakhogy most Burkina Fasoban polgárháború dúl, nem is akármekkora, és félő, hogy az iszlamista-szalafita JNIM kihasználja a Traore-junta viszonylagos meggyengülését. Ép ezért lássuk először is a burkinai helyzetet – a legfrissebb híreink onnan sajnos két-három naposak, míg az orosz zsoldosok kivonulása tegnap történt, de tekintsük, hogy mit hagytak maguk után az ISW szerint.
A JNIM augusztus 28-án tömeges áldozatokkal járó támadást hajtott végre, növelve a nyomást a stratégiai fontosságú észak-középső fővárosra, Kayára és Burkina Faso harcban álló juntájára. A Jama'at Nusrat al Islam wa al Muslimeen (JNIM) fegyveresei augusztus 24-én megtámadták Barsalogho falut, közel 25 mérföldre a régió közép-északi fővárosától, Kayától. Nyugati médiaforrások szerint a támadásban legalább 100 falusi lakos és katona halt meg. Helyi médiaforrások szerint a támadásban több mint 208 ember vesztette életét. Többségük civil volt, akiket a hadsereg állítólag bevont a város körüli árkok ásására a várható támadásra való felkészüléshez. A JNIM közzétett egy videót, amelyen több tucat holttest látható, de nem közölt pontos részleteket a támadás összes áldozatáról vagy indítékáról. Mahamoudou Sana burkinai biztonsági miniszter elismerte a veszteségek jelentős számát, és megígérte, hogy a biztonsági erők „határozott választ fognak adni”.
A JNIM valószínűleg arra törekszik, hogy Kaya körül teljes támogatást szerezzen azáltal, hogy leveri az Önkéntesek a Haza Védelméért csoport ellenállását, és csökkentse a biztonsági erők képességét és akaratát, hogy a bázisaikon kívül járőrözést és műveleteket folytassanak.
Kaya egy stratégiai fontosságú pont Burkina Faso északi-centrális részén, ahol a JNIM által megtámadott terület és a főváros, Ouagadougou közötti régió fő katonai támaszpontja található. A JNIM májusban és júniusban már fokozta támadásainak intenzitását a Kaya-tól keletre lévő N3-as út mentén. A Kaya elleni támadással a JNIM támadásaiban május óta a Kaya környéki Namentenga és Sanmatenga tartományokban megölt emberek száma legalább 420-ra emelkedett, míg 2024 első négy hónapjában mindössze 199-en haltak meg. A Kaya körüli egyre hevesebb tevékenység a JNIM azon mintáját követi, hogy Burkina Faso-szerte megostromolja a városokat – beleértve a tartományi fővárosokat is. A csoport ezt a stratégiát arra használja, hogy megszilárdítsa a vidéki területek feletti ellenőrzést, legyengült és elszigetelt városokat foglaljon el, és a környező területek gazdasági tevékenységének ellenőrzésével befolyást szerezzen az ostromlott központok felett. (Magyarul: amit nem tudnak elfoglalni, azt kiéheztetik).
A támadás növeli a burkinai junta megdöntésére irányuló növekvő belső nyomást. Mindkét sikeres burkinai puccsot sok halálos áldozatot követelő militáns támadás előzte meg 2022 januárjában és októberében. A junta június elején túlélt egy potenciális államcsínyt, miután a JNIM több mint 100 burkinai katonát ölt meg a burkinai erők elleni legvéresebb támadásban. Ekkor a JNIM fegyveresei augusztus 9-én rajtaütöttek egy katonai konvojon, több mint 140 burkinai katonát és közel 50 civilt megölve.
Mint látható, az al-Kaidához kötődő JNIM offenzívában van, és ha nem is arat elsöprő sikereket, de lassan és biztosan nyomul előre a főváros, Ouagadougou felé. Nem sietnek, nincs miért siessenek: a kiéheztető harcmodor pont megfelel nekik, lépésről lépésre haladnak. Ilyen helyzetben a Medve Brigád kivonása mind katonai, mind diplomáciai szempontból hatalmas hiba lenne Oroszország részéről – ha nem volna égető szüksége a Kremlnek minden egyes katonára a Kurszki Területen. Ez viszont jelen helyzetben súlyos orosz veszteségekre és a moszkvai védelmi- valamint külügyminisztérium közötti koordináció, sőt talán kommunikáció hiányára utal. Külpolitikai szempontból veszélyes precedenst teremt, ugyanis a Száhel-övezetben az elmúlt év folyamán több kormány is orosz zsoldosokra bízta a rendszere biztonságát, így a korábbi sokszorosára nőtt az orosz befolyás a térségben – de ha ezeket így, egy nap alatt ki is lehet vonni, most sok állami vezető esik gondolkodóba a megbízhatóságukkal kapcsolatban. De lássuk, mit tudunk a Medve Brigádról és a kivonulásról a Moscow Times írása alapján!
Ukrajna határon átnyúló oroszországi betörése megzavarta az orosz zsoldosok terveit a junta vezette Burkina Fasóban, és sokan most kivonultak, hogy segítsenek Moszkva védelmének megerősítésében odahaza – mondta egy paramilitáris parancsnok pénteken.
Az AFP-nek adott interjújában Viktor Jermolajev, az Oroszországban „Medvegyi” (Medvék), nyugaton pedig „Medve Brigád” néven ismert félkatonai egység vezetője elmondta, hogy harcosai közül sokan elhagyták a nyugat-afrikai országot, néhányan azonban ott maradtak. Ukrajna a hónap elején indított példátlan támadást Oroszország nyugati, kurszki régiója ellen, új tényezővel bővítve a több mint két éve tartó háborút, amely 2022 februárjában kezdődött azzal, hogy Moszkva lerohanta szomszédját.
A Medve Brigád egyike annak a számos zsoldoscsapatnak, amely az elmúlt években alakult a néhai Jevgenyij Prigozsin mára már megszűnt Wagner-csoportja mellett, és nyugati elemzők szerint szoros kapcsolatban áll az orosz állammal.
„Azt hittük, hogy az ukránok véget akarnak vetni ennek a háborúnak, és tárgyalóasztalhoz akarnak ülni, de a kurszki térségbe való bevonulásuk után azt látjuk, hogy a háború útját választották, és a háború a mi dolgunk” – mondta Jermolaev, akinek a hívójelét is ismerik: „Jedi”.
„Egy orosz harcos számára nincs nagyobb megtiszteltetés, mint megvédeni a hazáját. Ez a mi utunk és feladatunk” – tette hozzá Jermolajev, aki elmondása szerint 15 évig szolgált az orosz légideszant csapatoknál. Elmondta, hogy most Oroszországban tartózkodik, de nem volt hajlandó további részleteket közölni, és azt sem volt hajlandó megmondani, hogy hány fegyverest vontak ki.
Az egység Telegram-csatornáján a hét elején azt közölték, hogy „a közelmúlt eseményei miatt” az egység visszatér a Krímbe, az Oroszország által 2014-ben annektált ukrajnai Fekete-tengeri félszigetre, ahol a bázisa van. Egy nyugati biztonsági forrás az AFP-nek azt mondta, hogy a félkatonai egység mintegy 100 harcosa hagyta el Burkina Fasót. A nyugati hírszerzés úgy véli, hogy a harcosok feladata különösen az volt, hogy az ország 2022-ben hatalomra került junta-vezetőjének, Ibrahim Traorénak a biztonságát garantálják.
A frankofón Nyugat-Afrikában egymást követő puccsok – Maliban 2021-ben, Burkina Fasóban 2022-ben és Nigerben 2023-ban – Oroszország befolyásának drasztikus növekedéséhez vezettek, mivel orosz zsoldosokat vezényeltek ki az új rezsimek támogatására. Burkina Fasóban a puccsista vezetők kiutasították a korábbi gyarmattartó Franciaország csapatait és diplomatáit, és Oroszországhoz fordultak katonai segítségért.
Jermolajev nem volt hajlandó beszélni a Burkina Fasóban folytatott tevékenységükről, de elmondta, hogy a kurszki behatolás előtt a Medve Brigád mintegy 300 fegyverese tartózkodott az afrikai országban.
„Néhányan természetesen itt maradnak, itt vannak a támaszpontjaink és az ingatlanaink, a felszerelésünk és a lőszerünk, mindezt nem visszük magunkkal Oroszországba”.
Az egyik képen, amely a közösségi médiában kering, az őszülő szakállú, borotvált fejű Jermolajev mosolyogva szorongatja Traore kezét. Jermolaev az AFP-nek elmondta, hogy a kép nemrég készült, és azt állította, hogy „beugrott elköszönni” Traore-tól.
Júniusban egy afrikai diplomáciai forrás azt mondta az AFP-nek, hogy „két turnusban orosz oktatókat szállító repülőgépek” érkeztek az országba a szomszédos Maliból. Ezt a kifejezést általában az Afrikában tevékenykedő orosz zsoldosokra használják.
Jermolajev azt állította, hogy csoportja független az orosz védelmi minisztériumtól. „De mindig segítünk nekik, ha hozzánk fordulnak” - tette hozzá. Vannak azonban olyan adatok, amelyek szerint az orosz védelmi minisztérium egyes vezetői kapcsolatban álltak a zsoldosokkal. Így 2023. április 5-én az orosz védelmi miniszterhelyettes, Junusz-Bek Jevkurov, aki a lap szerint a Kreml teljes katonai jelenlétét felügyeli Afrikában, személyesen látogatta meg a „Perevalne” bázistáborukat, hogy támogatásáról biztosítsa az alakulatot. Jack Margolin, a katonai magáncégek független szakértője szerint a csoport kivonulása valószínűleg nem lesz hatással az afrikai országban zajló harcokra.
„A Medvéknek korlátozott hatása volt a terepen Burkina Fasóban, főként a kiképzésre és a politikai vezetés biztonságára koncentráltak. Nem vállaltak olyan szintű kockázatot, mint a Wagner-egységek olyan helyeken, mint például Mali” – mondta a washingtoni illetőségű Margolin pénteken az AFP-nek.
„A Medvék csak egy részét képezik az orosz hadsereg Burkina Fasóba települt csapatainak, és valószínű, hogy Oroszország más egységeken keresztül – akár formálisabb, akár más, a Medvékhez hasonló alakulatok segítségével – fenntartja jelenlétét” – tette hozzá.
Lou Osborn, az All Eyes on Wagner megfigyelője az egységet „önkéntesek csoportjaként” jellemezte, amelynek tagjai szerződést kötöttek az orosz GRU katonai hírszerző szolgálattal.
A Wagnert, Oroszország leghírhedtebb zsoldoscsoportját feloszlatták és újjászervezték, miután vezetője, Prigozsin tavaly egy rejtélyes repülőgép-szerencsétlenségben meghalt egy meghiúsult lázadást követően. Az Afrikában folytatott orosz biztonsági műveleteket most az Afrika Hadtest nevű ernyőcsoporton keresztül koordinálják.
Nos, akkor most lépjünk egyet hátra, és tekintsük a kialakuló nagy képet. Száz orosz zsoldost kivontak Burkina Fasoból, ami – közvetetten bár – de könnyen elősegítheti a Traore-féle kormányerők vereségét a jövőben. Csakhogy ha a burkinai kormány megbukik, ráadásul pont a JNIM buktatja meg, ami lényegében véve az afrikai al-Kaida egyik ága, akkor meginog a Száhel-övezet kormányai között az utóbbi időben általánossá váló bizalom az Oroszországi Föderációban, mint szövetségesben. Márpedig a bizalom kényes portéka: megszerezni nehéz, elveszíteni viszont egy pillanat alatt is lehetséges. Ha a Kreml eldobja magától Burkina Fasot egy Afrikából nézve nehezen érthető európai, ráadásul védekező hadjárat miatt, akkor ez két dolgot jelent a helyi politikusok számára: először is azt, hogy bármikor eldobják akármelyik újsütetű szövetségesüket, ha pillanatnyi érdekük úgy kívánja – másodszor meg azt, hogy ha száz ember is ennyire fontos abban a távoli csatában, száz embert is érdemes átdobni oda kontinenseken keresztül, akkor Moszkva nem is lehet olyan nagyon erős, mint amilyennek mutatja magát.
Elképzelhető, hogy ez a csapatkivonás tehát az Afrikában szerzett orosz befolyás végének az első jele. És ha nem csak a jele, akkor az oka is lehet még.
Szele Tamás
