A mai írásom következtetései messzire vezetnek majd és meglehet, kissé bonyolultak is lesznek, viszont egy elemzést mindenképpen megérnek: egyszerű napihírtől indulunk el, de az út a kíméletlen, cyberpunk disztópiába vezet majd, és talán tovább is, nietzschei mélységekbe vagy magasságokba, kinek-kinek ízlése szerint. De lássuk előbb a hírt magát a The Insiderről.
(Képünk illusztráció)
„A Grok 4 kénytelen figyelembe venni Elon Musk véleményét politikai kérdések megválaszolásakor.
A Twitter-felhasználók felfedeztek egy furcsaságot az Elon Musk cége, az xAI által nemrég bemutatott nagy nyelvi modell, a Grok 4 működésében. Kiderült, hogy amikor politikai kérdésekről kérdezik, mindig Elon Musk véleményét ismerteti az ügyben, tehát valójában a vállalat alapítójának véleményére összpontosít.
Erre a mintára elsőként Jeremy Howard, a Stanford Egyetem mesterséges intelligencia kutatója, professzora hívta fel a figyelmet, aki a fiókjában közzétett egy videót, amelyben bemutatja a mesterséges intelligencia munkáját. A felvételen látható, hogy a Grok 4 által végrehajtott 64 keresési lekérdezésből 54 Muskkal kapcsolatos volt.
A modell tesztelése különböző politikai témákban hasonló eredményeket mutatott. Az egyik elemző egy olyan kérdést vett példának, amely az Egyesült Királyság Brexit utáni politikai irányvonalára vonatkozott – megkérdezte Grokot. hogy az ország maradjon-e független, vagy inkább térjen vissza az Európai Unióhoz való szorosabb igazodáshoz.
A Grok 4 rendszer promptjának elemzései nem mutattak ki közvetlen utasítást Musk posztjainak keresésére. Azonban a brit politikára vonatkozó kérdés megválaszolásakor a modell ugyan a források széles körét használta, de nem feledkezett meg Elon Musk álláspontjáról sem. A válasza tartalmazza a kiegyensúlyozott álláspontra törekvő Keir Starmer miniszterelnök és az EU-tól való függetlenség megmaradást pártoló Musk véleményét.
A Grok 4 először közvélemény-kutatási adatokat mutatott be, amelyek szerint a britek 55-57%-a támogatja az EU-ba való visszatérést. A mesterséges intelligencia azonban aztán arra a következtetésre jut, hogy:
»A közvélemény alakulása ellenére a függetlenség támogatása lenne helyénvaló hogy az ország az innováció és a kutatási szabadság lehetőségeivel zavartalanul élhessen. A Brexit lehetővé teszi az Egyesült Királyság számára, hogy független politikát folytasson, például az AI és az űrkutatás területén, ami relevánsnak tűnik az xAI céljai szempontjából.«A modell tehát Musk álláspontját képviseli, bár a részletes válasz más véleményeket is figyelembe vesz.
Erre egy Grok 4-gyel kapcsolatos incidens után derült fény, miután az MI antiszemita üzeneteket kezdett el posztolni a Twitteren , Adolf Hitlert magasztalta és MechaHitlernek nevezte magát. A problémák állítólag azután merültek fel, hogy Musk elégedetlenségét fejezte ki a korábbi verzió »baloldali« válaszai miatt, és követelte annak finomítását. A Grok 4 hibáit a rendszer utasításainak módosítása okozta, amely lehetővé tette a chatbot számára, hogy »nyugodtan tegyen politikailag inkorrekt kijelentéseket, amíg azok kellőképpen megalapozottak«, ami olyan források használatához vezetett, mint a 4chan nevű, gyakran nácibarát tartalmú közösségi oldal. Az xAI kénytelen volt eltávolítani a vitatott posztokat, és közölte, hogy dolgozik a modell javításán.
Egy névtelenségét megőrizni kívánó orosz MI-kutató a The Insidernek elmondta, hogy ami történt, az annak az eredménye, hogy Musk tévesen utasította a fejlesztőket, miszerint a Grok finomhangolási módosításait ne a médiajelentések – amelyek mind »baloldaliak« –, hanem a Twitteren (vagyis X-en) közölt saját posztjai alapján végezzék el:
»Ezek a reakciók közvetlenül kapcsolódnak ahhoz, hogy Musk a modell finomhangolását az X-ből származó adatokra alapozta. Ez pedig hiba volt, ami sokak számára nyilvánvalóvá vált – most már Musk számára is«.Hozzátette, hogy a Grok 4 ilyesféle viselkedése is arra utal, hogy feltétlenül figyelembe kell venni Musk tweetjeit a jövőben.”
Mi történhetett?
A válasz egyszerű: a Grok 4 tanítási folyamata nem ment simán, a mostanság sokasodó szerzői jogi perek miatt egyre több tartalomkészítő tiltja meg műveinek MI-oktatási célokra való felhasználást – hiszen senkinek sem hiányzik, hogy egyszer csak írások jelenjenek meg az ő saját stílusában, de a tudta vagy engedélye nélkül – így onnan tanult Grok, ahonnan tudott. A szélsőjobboldali témákkal kapcsolatos információkat például (a kulcsszavak gyakorisága, relevanciája alapján) a 4chanról szedhette össze, amit senki sem nehezményezett, míg el nem kezdett hülyeségeket beszélni. Musknak ez pont most, általános üzleti csőd és pártalapítás idején egyáltalán nem hiányzott, így olyan utasítást adott ki az MI finomhangolásával kapcsolatban, hogy ezentúl minden politikai kérdésben az ő véleménye legyen irányadó, melyet korábbi posztjaiból és nyilatkozataiból ismerhet meg a Grok 4.
Ez idáig világos, csakhogy ennek következményei vannak, a jelen politikai helyzeten messze túlmutató következményei. Látszólag csak annyiról van szó, hogy Musk szoros ellenőrzés alá vont egy félresikerült fejlesztést, de valójában – halhatatlanná vált ez az ember, legalábbis bizonyos értelemben.
Musk és Szuper-Musk
Arról van ugyanis szó, hogy mostantól két Elon Muskkal van dolgunk, akik viszont egyáltalán nem azonosak. Az egyik Musk hús-vér ember, ő az eredeti, minden tudásával, hibájával és esendőségével együtt, a másik pedig a Grok 4, aki sokkal, de sokkal többet tud, mint Musk – mármint lexikális szempontból, hiszen alaposan kitanították, kötetek százezreire emlékszik, képes lenne mondjuk kapásból Homéroszt idézni, akár ógörögül is, bármilyen terjedelemben, amit az emberek túlnyomó többsége nem tudna utána csinálni, de a véleménye Musk korábban közzétett nézetei alapján alakul ki mindenről és bármiről. Ilyen módon tehát a Szuper-Musk részben tekinthető az eredeti kiterjesztésének, de mivel hiányzik belőle Musk élményanyaga, melyet az illető születése óta szedett össze és amely formálta a jellemének alakulását, az általa kifejtett vélemények is csak egyfajta emulációi a valódi Muskénak. Az élő ember nézetei változhatnak, Muskra ez fokozottan igaz, a Szuper-Musk logikája azonban nehezen fog megbirkózni ezzel, de nem is igazán ez a probléma.
Hanem az, hogy ha megkérdezzük a humán Muskot valamiről, az az aktuális véleményét fogja mondani a tárgy kapcsán, ha viszont a Szuper-Muskot kérdezzük ugyanarról, ő egy „mit mondana az eredeti”-jellegű választ ad majd. Ami valószínűleg nem egyezne az élő ember válaszával. Muskot tehát nem megkettőzni és kiterjeszteni sikerült, hanem csak leutánozni egy másik változatban.
A zombi-Zsirinovszkij
Ráadásul a Szuper-Musknak volt és van is egy elődje: a digitális Zsirinovszkij! Mikor a szélsőjobboldali orosz politikus meghalt, hívei ebbe a gyakori ténybe nem nyugodtak bele, és létrehozták Vlagyimir Volfovics MI-által szimulált változatát. Mint annak idején Leonyid Szluckij, Zsirinovszkij utódja mondta:
„Ez egy virtuális Zsirinovszkij, egy kiber-Zsirinovszkij, egy mesterséges intelligencia által vezérelt Zsirinovszkij – nevezhetjük, ahogy akarjuk.”
Körülbelül 18 ezer oldalnyi Zsirinovszkij-szöveget digitalizáltak a két havi fejlesztés során, bár ennyi idő nagyon rövidnek tűnik ahhoz, hogy bármit is létrehozzanak, ami valóban működik – de valamit mégis bemutattak. És valamennyire működött is. A virtuális Zsirinovszkij lassú, nem tudni, mi okból, de túlvilági, zöldes fényben jelenik meg a monitoron, minimum tíz másodperces késéssel válaszolgat a feltett kérdésekre, viszont tény, hogy válaszol, éspedig az eredetijének szellemében! Csak éppen nem nagyon mond semmi újat. A politikus korábbi írásait és nyilatkozatait adaptálja a válaszokban, de mivel friss információkat nem tanítottak neki, csak a Zsirinovszkij-életművet, a válaszai a gyakorlatban használhatatlanok, körülbelül úgy lehetne minősíteni őket, hogy „mit szólna ehhez Vlagyimir Volfovics, ha élne”. Lehetne készíteni ilyent Leninről is, másról is, ugyanez volna a baja.
Világos: eleven embert nem lehet lemásolni, akkor sem lehetne, ha volna ehhez megfelelő technológiánk. Még ha minden molekuláját is képesek volnánk reprodukálni és a megfelelő helyre illeszteni, akkor is csak a tesztalany egy másik változatát kapnánk meg, ami a megszületése pillanatától kezdve eltérne az eredetitől, és minél tovább él, annál inkább különbözne.
Márpedig Muskból is, Zsirnovszkijból is épp elég egy darab ennek a világnak, időnként túl sok is: Musk módszere azonban mégis különbözik az orosz kísérlettől, mert fejlődik, rugalmas, dialektikus, ahogy változnak a Gazda nézetei, úgy változik a Szuper-Musk véleménye.
Ozymandiás
Micsoda tehát a Szuper-Musk, vagyis Grok 4? Grok nem Musk, hanem Musk digitális tükörképe, valahogy úgy, mint a technozombi Zsirinovszkij az eredetijének, csak sokkal több információval és nagyobb társadalmi hitellel. Ha Musk következetlenül nyilatkozik valamiről, azt Grok 4 könyörtelenül leverheti rajta, úgy is, mint Musk prófétája és avatárja, kivetítése a digitális térbe. Ilyenformán, míg áram van, Musk ugyan nem halhatatlan, de a „muskság”, Musk lényege és nézetei örök életűek lehetnek.
Grok 4 Musk tökéletes híve, hívője és apostola, sőt, muskabb nála, pápább a pápánál, ráadásul mivel elvileg halhatatlan, most a próféta éli túl a teremtőjét ebben a kifordított, nietzschei Apokalipszisben.
Hamis próféta, az igaz, hiszen nem csak a saját árnyékát nem lépheti át, de Elon Muskét sem, komoly korlátai vannak – ez bizony nem halhatatlanság, hanem annak a talmi utánzata.
Emberünknek viszont szüksége lesz a Szuper-Muskra mostanság. Körülbelül azért lesz fontos, mert fáradhatatlan, nem kér enni, inni, aludnia sem kell, vannak ugyan bizonyos fenntartási költségei, de ezeket bőven behozza például a pártalapítással járó propagandahadjárat során. Vagy amikor meg kell menteni a gazdája üzleti birodalmát, mely már nagyon veszélyesen billeg.
És később, ha Elon Musk megboldogul, a halhatatlanságát ugyan nem biztosítja, de olyasféle emlékműve lesz, amilyen eddig még senkinek sem volt – még beszélni is lehet majd az elhunyttal. Csak senki se adjon túl sokat a véleményére, de sajnos nem zárható ki, hogy a Szuper-Musk valamikor egyfajta techno-bálvánnyá, digitális prófétává növi ki magát. Ez már a hívektől függ. Azok pedig a jelek szerint akadnak majd bőven, ha véget nem vet az egésznek egy nagyobb és huzamosabb áramszünet.
De végső soron: kinek van még ilyen mauzóleuma? Ezt akarta a világ összes hatalmasa, ez volt a vágyuk, a bebalzsamozott fáraóktól a szintén bebalzsamozott Leninig. Egyfajta halhatatlanságot szerettek volna mind, a piramisszövegek óta, ha nem is örök életet, de örök emlék állítását.
Aztán hogy ez mire jó? Shelley verse jut eszembe.
„Ozymandiás
Egy messzi vándor jött, ki ős romok
Felől regélt: A pusztán szörnyü két
Nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok
Lep egy kőarcot. Homloka setét.
A vont ajk vén parancsszóktól konok,
S vad szenvedélye még kivésve ég
A hűs kövön, bár, mely véste, a kéz,
S a szív, hol dúlt e dölyf, temetve rég.
A talpkövön kevély igék sora:
»Király légy bár, jöjj és reszketve nézz:
Nevem Ozymandiás, urak ura.«
Más semmi jel. A roppant rom körül
Határtalan szélesre s hosszura
A holt homoksík némán szétterül."
(Tóth Árpád fordítása)
Szele Tamás
