Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy ameddig a Föld kerek, mindig lesznek rockerek, szóval laposföldesek itt hagyják abba az olvasást. Rockerek voltak, vannak, lesznek és legyenek is, de azért azt soha nem hittem volna, hogy a Mészáros Lőrinc is ezt a zenét kedveli, ráadásul a jobbfajtát. Mi több: úgy, hogy nem is érti a szöveget.

Persze, hogy nem érti, hiszen nem tud angolul. Én is csak a húszas éveim elején kezdtem érteni, addig kincs volt egy-egy szám írott szövege, nem is lehetett könnyen beszerezni, Földes László Rolling Stones Könyve már csak ezért is vált bestsellerré (más kérdés, hogy a Sympathy for the devil magyar szövegét úgy átalakította, hogy arra meg Jagger nem ismerne rá, ha tudna magyarul, de nem tud, és így a jó mindenkinek - viszont másképp nehezen lehetett volna énekelni mifelénk). Szóval, amikor én már értettem a Stones- és AC/DC-szövegeket, addigra már rockklubban voltam társelnök – és a szlengesebbeket még évekig félreértettem. No, de sebaj, attól, hogy nem érti az ember, szeretni még lehet a hangzását.

Csak ennek néha érdekes eredménye lesz.

A 444 osztott meg tegnap egy videót, melyen nemzetünk Mészáros Lőrince látható, egy esküvőn, kissé laza állapotban, amint kitör belőle a rocker, feltépi a mellén a fehér inget, nyakába kapja a gitárt (nem, szerencsére nem játszik rajta) és végigtátogja a Highway to Hellt, közben pedig a díszes ünneplő közönség tombol, ahogy kell. Valószínű, hogy nem az ausztrál rockerek zenéjének szólt a tombolás, hanem az ötvenhárom éves vállalkozónak, milliárdosnak és médiamogulnak, akit nyugodtan nevezhetünk a Puszták Maharadzsájának vagy akár Felcsút Krőzusának is, ki tudja, ha eléggé csápolnak, hátha leesik valami. Bár a gitártekerést imitáló gömböckirály állapotát figyelembe véve nem túl valószínű, hogy reggel neki eszébe jutott a jelenet. Vagy bármi más, ami ebéd után történt. De itt is látható a produkció, nem csalás, nem ámítás.

Hát, kérem, eddig ez az első emberi gesztusa, amióta a hírekben szerepel, én biza nem ítélkezem fölötte.

El nem ítélem, csak nagyon röhögök rajta.

Ugyanis a szám eredeti, angol szövege bizony mintha róla szólna!

 Akkor lássuk, hogy is van ez?

 A „Highway to Hell” szó szerint azt jelenti: „Országút a Pokolba”, bár értelem szerint úgy fordítanám, hogy „Úton a Pokolba”. De nézzük a szöveget, előbb angolul, aztán magyarul, hevenyészett fordításban!

 „Living easy, living free
Season ticket on a one-way ride
Asking nothing, leave me be
Taking everything in my stride
Don't need reason, don't need rhyme
Ain't nothing I would rather do
Going down, party time
My friends are gonna be there too
I'm on the highway to hell
On the highway to hell
Highway to hell
I'm on the highway to hell”

 Vagyis:

 „Könnyű élet, szabadon

Bérlettel az egyirányú úton

Csak ne kérdezz, hagyj békén

mindenen átléptem már

Nincsen rá okom, nincsen rím

nincs mit szívesebben tennék

Ha buli lesz, leugrok

ott lesz az összes haver

Úton vagyok a Pokolba

Országúton a Pokolba

Országút a Pokolba

Úton vagyunk a Pokolba!”

 Hm. Dicséretes, őszinte szembenézés a tényekkel és a körülményekkel. Van benne valami férfias: hősünk látja az elkerülhetetlen Végzetet, látja, mi vár rá, de kitart, megy, sőt, vonul, egyenesen a Pokolba. És ez még csak az első szakasz.

 Lássuk a másodikat.

 „No stop signs, speed limit
Nobody's gonna slow me down
Like a wheel, gonna spin it
Nobody's gonna mess me around
Hey Satan, paid my dues
Playing in a rocking band
Hey mama, look at me
I'm on my way to the promised land, whoo!”

 

 „Nincs stoptábla, sebességhatár

Semmi sem lassít le engem!

Mint a kerék, felpörögtem

Senki sem szórakozhat velem.

Hé, Sátán, adóm fizetve

Mert ebben a (rock)bandában játszom!

Hé, mama, nézz csak rám

Az Ígéret Földjére tartok!”

Aztán refrén.

Elég nyers fordítás, elnézést, nem is énekelhető, de nekünk úgyis az értelme a fontos. Hát bizony, bizony, Mészárost és a bandát semmi sem lassítja, állítja meg, felpörögtek kegyetlenül, a Sátán adóját is megfizették, és pont a Pokol földjére tartanak, azt is ígérik nekik egyre többen...

 Azért ekkora őszinteséget, önismeretet nem vártam volna Mészárostól (vagy ekkora cinizmust), hogy még ezt is vállalja, ezt is őszintén a közönség szemébe vágja.

 Persze, valószínűleg azt sem tudja, milyen szövegre vadult be, hiszen angol nyelvtudása minimum hiányos lehet (bár mondjuk a Highway to Hell sem épp egy Shakespeare-királydráma, elég könnyen érthető annak, aki legalább kicsit járatos a nyelvben).

 Különben az este folyamán, valószínűleg korábban megpróbálkozott Ike & Tine Turner „Rolling on the River” című számával, amit másként „Proud Mary”-nek ismerünk (és szerintem csak a King's Singers nem énekelte lemezre, mindenki más igen), abban sem épp könnyű sorsokról esik szó, kiváló fordítását találtam, a fordítónak viszont csak álnevét – köszönet érte Kepinek!

 „Tudod, időről-időre eszembe jut,

Hogy hallani szeretnél rólunk valami

Szépet és könnyedet

Csak egy probléma van ezzel

Mi soha semmit sem csinálunk

Szépen és könnyedén

Mi mindig szépen és keményen csináljuk

Szóval elkezdjük ezt a számot

fesztelen

Aztán befejezzük keményen

Mi így adjuk elő a „büszke Mary-t”

 

És mi sodródunk, sodródunk, sodródunk az árral

Hallgasd meg a történetem

 

Memphis-ben sok tányért elmostam

New Orleansban sok benzintankot feltöltöttem

De soha nem láttam a város jobbik arcát

míg nem blattoltam egy gőzösön

 

Forog a lapátkerék

Proud Mary lebeg a vízen

Sodródva az árral

Sodródva az árral

Az árral sodródva a folyón

 

Otthagytam a városi jó melóm

Hol éjt nappallá téve dolgoztam a főnöknek

De sosem voltam kialvatlan

rágódva azon hogy

„mi lett volna ha”

 

Miközben lecsorogsz a folyón

Lefogadom találkozol emberekkel kik ott élnek

Nem kell, hogy aggódj ha nincs pénzed

A folyami emberek szívesen adakoznak.

 

Forog a lapátkerék

Proud Mary lebeg a vízen

Sodródva az árral

Sodródva az árral

Az árral sodródva a folyón”

 (Kicsit rövidítettem, pár ismétlést kivettem.)

 Hát, kötve hiszem, hogy Mészárosnak lett volna fogalma arról, mire tátog, mire tombol, mit próbál vezényelni. Ő csak azt hallotta, hogy ez a zene kellemes, jó a hangzása: hiszen a világ többi részéről is csak ennyit tudhat. Ennyit fog fel. Amennyi kellemes neki. Hogy kemény dolgok vannak a tetszetős felszín alatt? Nem zavarja, míg beléjük nem üti a fejét.

 Azért majd eljön az a pillanat is.

 Különben mai hír, hogy a Huaweien és Mészáros Lőrincen kívül kizárólag Mészáros gyermekeinek és vejének érdekeltségei lettek az alvállalkozói a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztést megkapó CRE Konzorciumnak.

 Akkor mégis rocker ez az ember. Meg is van, hogy hívják.

 Az a neve, hogy Elvis.

 És minden tendert elvisz.

 Most már el kéne énekelje a „Love me tendert” is.

 És a koncert végén, ha kérhetném, a „Jailhouse Rockot” mindenképpen!

Szele Tamás