Ma nem érkeztek különösebben jó hírek Ukrajnából, illetve kifejezetten rosszak érkeztek: az orosz hadsereg tovább folytatta az ukrán energetikai és egyéb kritikus infrastruktúra rombolását, egyre nagyobb erőket vet be, hiszen a szankciók megsértése révén képes rakétáit – ha lassan is – de újratermelni. Ez semmi jót nem jelent, ahogyan az ukrán hadsereg krónikus létszámhiánya is aggodalomra ad okot – de lássuk, mit mond erről az ISW napi jelentése.
(Képünk illusztráció)
Az orosz erők április 10-ről 11-re virradó éjszaka újabb nagyszabású rakéta- és dróncsapás-sorozatot hajtottak végre Ukrajna ellen, amely jelentős és valószínűleg tartós károkat okozott Ukrajna energetikai infrastruktúrájában. Az ukrán légierő jelentése szerint az orosz erők április 10-ről 11-re virradó éjszaka 82 légi támadást indítottak Ukrajna ellen, köztük 20 H–101/555 típusú cirkálórakétát Szaratov területéről; hat Kindzsal légiballisztikus rakétát Tambov területéről; 12 Sz–300 légvédelmi rakétát Belgorod területéről; négy H–59 típusú cirkálórakétát a megszállt Zaporizzsjai területről; és 40 Shahed–136/131 típusú drónt Primorszk-Ahtarszkból, a Krasznodari Területről és a Krímben megszállt Csauda-fokról. Az ukrán erők a jelentések szerint 57 légi célpontot lőttek le, köztük 16 H–101/555 rakétát, két H–59 rakétát és 39 Shahed drónt. Az Ukrenergo ukrán állami áramszolgáltató közölte, hogy ez a csapássorozat volt a harmadik nagyszabású orosz támadás az ukrán villamosenergia-termelés ellen 2024-ben, valószínűleg a március 22-i és 28-i csapásokra utalva, amelyek megrongálták az ukrán hő- és vízerőműveket (TPP-k/HPP-k). A Centrenergo ukrán energetikai vállalat arról számolt be, hogy egy nem részletezett orosz csapás tönkretette a Trypilska hőerőművet a Kijevi Területen – Kijev, Cserkaszi és Zsitomir területek legnagyobb áramszolgáltatóját. Az ukrán Harkivi Terület katonai közigazgatásának vezetője, Oleh Szinegubov kijelentette, hogy az orosz erők legalább 10 csapást mértek a kritikus infrastruktúrára Harkiv városban és a területen. A Lembergi Terület katonai közigazgatásának vezetője, Makszim Kozickij arról számolt be, hogy az orosz erők drónokkal és közelebbről meg nem határozott rakétákkal csapást mértek egy gázelosztó létesítményre és egy elektromos alállomásra Lembergben. Ukrajna Déli Operatív Parancsnoksága jelentette, hogy az orosz erők meghatározatlan rakétákkal megrongáltak egy energetikai létesítményt a Zaporizzsjai Területen, hogy egy lezuhant drón törmelékei tüzet okoztak egy energetikai létesítményben az Odesszai Területen, és hogy az orosz erők egy H–31-es radarelhárító rakétával célba vették Odessza városát, de a rakéta a Fekete-tenger felett meghibásodott. Ukrán tisztviselők arról is beszámoltak, hogy meg nem határozott számú orosz ballisztikus rakéta csapódott be Mikolajiv városába, és hogy orosz irányított siklóbombák találtak el egy erőművet Szumi városában április 11-én napközben. A Wall Street Journal (WSJ) április 11-én arról számolt be, hogy az orosz csapások – az április 10-11-i támadássorozatot nem számítva – a DTEK, Ukrajna legnagyobb magánkézben lévő energetikai vállalatának termelőkapacitásának 80 százalékát állították le, amely Ukrajna áramtermelésének mintegy 20 százalékát biztosítja. A WSJ beszámolt arról, hogy a DTEK vezérigazgatója, Makszim Tyimcsenko kijelentette, hogy a DTEK 110 millió dollárt költött a háború első évében keletkezett károk helyreállítására, és több mint kétszer ennyibe fog kerülni az orosz csapások okozta legutóbbi pusztítás helyreállítása.
Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának több Patriot légvédelmi ütegre van szüksége, hogy megvédje mind Ukrajna településközpontjait, mind a frontterületeket. A The Washington Post április 10-én arról számolt be, miszerint Kuleba jelenleg arra összpontosít, hogy minél gyorsabban hét Patriot-üteget szerezzen be más országoktól Ukrajna legnagyobb városainak védelmére. Kuleba állítólag kijelentette, hogy Ukrajna legalább egyet ezek közül az ütegek közül a frontvonalhoz közelebb helyezne el. Kuleba nemrég hangsúlyozta, hogy Ukrajnának különösen nagy szüksége van a Patriot rendszerekre az orosz ballisztikus rakéták, például a Kindzsal rakéták elleni védelemhez, mivel szovjet korabeli légvédelmi rendszerei nem képesek ezeket a rakétákat elfogni. Az orosz csapások arra kényszerítették Ukrajnát, hogy nehéz döntéseket hozzon a hátországi nagy településközpontok és a frontvonalon fekvő aktív területek légvédelmi lefedettsége között, és úgy tűnik, Oroszország kihasználja Ukrajna légvédelmi ernyőjének leromlott állapotát, hogy megpróbálja összeroppantani Ukrajna energiahálózatát és korlátozni védelmi ipari kapacitását, miközben az orosz szárazföldi erők kihasználják azt a képességüket, hogy az ukrán frontállások elleni légicsapásokkal lassú, de folyamatos előnyökre tesznek szert. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a front mentén tapasztalható gyér és következetlen légvédelmi lefedettség valószínűleg megkönnyítette Oroszország számára az irányított és nem irányított siklóbomba-csapások fokozását, amelyeket az orosz erők taktikai céllal használtak Avdiivka 2024. február közepén történt elfoglalásakor, és amelyeket az orosz erők a jelek szerint ismét alkalmaznak a jelenlegi, Csasziv Jar melletti offenzív műveleteik során.
Az ukrán Verhovna Rada április 11-én új mozgósítási törvényt fogadott el, ami jelentős lépés Ukrajna létszámproblémáinak kezelésében a frontvonalon védekező ukrán egységek növekvő létszámhiánya miatt. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az új mozgósítási törvény azt követően lép hatályba, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök májusban aláírja a törvényt. Jurij Szodol altábornagy, az Ukrán Egyesített Erők és a „Horticia” haderőcsoport parancsnoka a szavazás előtt felszólalt a Verhovna Rada előtt, és megismételte, hogy Ukrajna egyik fő problémája a hadsereg állományának elégtelen létszáma. Szodol kijelentette, hogy egyes ukrán egységek súlyosan létszámhiányosak, és felvetette, hogy egyes ukrán különítményeket olyan mértékben ellátatlanok, hogy a különítmény jelenleg csak nagyjából 20 métert tud védeni abból a 100 méterből, amit egy ilyen alakulat teljes erejével általában képes védeni. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy Ukrajna képessége az orosz támadó műveletekkel szembeni védekezésre és végül az egész hadszíntérre kiterjedő kezdeményezés kihívására nagymértékben függ az amerikai katonai segítségnyújtástól és a nem amerikai katonai támogatás folytatásától, valamint Ukrajna törekvéseitől a meglévő egységek helyreállítására és újjáalakítására, illetve új egységek létrehozására.
Az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának (EUCOM) parancsnoka és a NATO európai szövetséges főparancsnoka (SACEUR), Christopher Cavoli tábornok arról számolt be, hogy az EUCOM és a NATO megerősíti az Oroszország által a globális stabilitásra és az európai biztonságra jelentett „krónikus fenyegetésre” való reagálási kapacitását annak reményében, hogy a jövőben elrettentik a NATO elleni orosz agressziót. Cavoli az amerikai képviselőház fegyveres szolgálati bizottsága előtt április 10-én tartott tájékoztatóján kijelentette, hogy Oroszország „krónikus fenyegetést” jelent a világra nézve, és figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem szándékozik korlátozni vagy leállítani agresszióját Ukrajna határainál. Cavoli arról számolt be, hogy az EUCOM az orosz fenyegetésre az elrettentési pozíció Európa-szerte történő megerősítésével reagál, beleértve az EUCOM keleti szárnyának megerősítését rotációs erők telepítésével, az előre elhelyezett készleteinek bővítését és infrastruktúrájának modernizálását, hogy lehetővé tegye a megerősítő erők gyors fogadását. Cavoli kijelentette, hogy az EUCOM és a NATO kiterjedt gyakorlatokat tart, hogy bizonyítsák, képesek a jövőbeni orosz agresszióval szembeni védekezésre és a NATO elleni elrettentésre. Cavoli megjegyezte, hogy Kína, Irán, Észak-Korea és Oroszország „egymásra épülő, stratégiai partnerségeket” alakítanak ki, amelyek ellentétesek az USA nemzetbiztonsági érdekeivel, és amelyek célja a meglévő globális biztonsági keretrendszer megkérdőjelezése. A Kreml vezetői, különösen Putyin, az ukrajnai háborút egyre inkább az Oroszország és a Nyugat közötti hosszú távú geopolitikai konfrontáció részeként értelmezik, hogy igazolják Oroszország hosszú távú háborús erőfeszítéseit Ukrajnában és a jövőbeni orosz agressziót más európai országok ellen.
Ukrajna és Lettország április 11-én kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá, amely hosszú távú lett segítségnyújtást és biztonsági kötelezettségvállalásokat ír elő. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a megállapodás éves szinten a lett GDP 0,25 százalékának megfelelő értékű támogatást biztosít Ukrajnának és megerősíti Lettország 10 éves kötelezettségvállalását, hogy segítséget nyújt Ukrajnának az újjáépítés, a kritikus infrastruktúrák védelme, az aknamentesítés, a pilóta nélküli technológia és a kiberbiztonság terén. 2024-ben Lettország mintegy 112 millió euró (kb. 120 millió dollár) értékű katonai támogatást is nyújt Ukrajnának.
Az orosz hatóságok április 11-én terrorellenes műveletet hajtottak végre, és állítólag megöltek két feltételezett terroristát a Kabard-Balkár Köztársaságban. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság (NAK) közölte, hogy az orosz hatóságok terrorizmusellenes hadműveletet hirdettek a kabard-balkáriai Nalcsik és Cserekszkij körzetben, és megöltek két fegyverest, akik állítólag szabotázs- és terrortámadásokat terveztek Kabard-Balkáriában. A NAK március 31-én szintén terrorellenes műveletet hajtott végre, és állítólag három fegyverest vett őrizetbe a Dagesztáni Köztársaságban. Az orosz biztonsági erők valószínűleg fokozzák a terrorizmus elleni műveleteket az Oroszországi Föderációban – különösen az Észak-Kaukázusban, ahol az évek során az Iszlám Állam-Kaukázusi Tartomány (Wilayat al Qawqaz) és más dzsihadisták tevékenysége volt tapasztalható –, mivel a március 22-i Crocus City Hall elleni támadást követően Oroszországban felerősödött a terrorcselekményektől való félelem. A folyamatos orosz terrorellenes műveletek az Észak-Kaukázusban és az Oroszországban tartózkodó közép-ázsiai bevándorlókat célzó intenzívebb intézkedések további bizonyítékai annak, hogy az orosz hatóságok valójában úgy értékelik, hogy a fenyegetések nem Ukrajnából, hanem Oroszország közép-ázsiai és muszlim közösségeiből erednek,
annak ellenére, hogy megpróbálják alaptalanul Ukrajnát a Crocus City Hall-támadással kapcsolatba hozni. Az ISW továbbra is biztos abban, hogy az Iszlám Állam (IS) hajtotta végre a Crocus City Hall támadást, és még nem tapasztalt olyan független jelentéseket vagy bizonyítékokat, amelyek arra utalnak, hogy az IS-en kívül más szereplő volt felelős a támadásért vagy segítette azt.
A legfontosabb hírek röviden:
- Az orosz erők április 10-ről 11-re virradó éjszaka újabb nagyszabású rakéta- és dróncsapás-sorozatot hajtottak végre Ukrajna ellen, amely jelentős és valószínűleg tartós károkat okozott Ukrajna energetikai infrastruktúrájában.
- Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának több Patriot légvédelmi ütegre van szüksége, hogy megvédje mind Ukrajna lakossági központjait, mind a frontterületeket.
- Az ukrán Verhovna Rada április 11-én új mozgósítási törvényt fogadott el, ami jelentős lépés Ukrajna létszámproblémáinak kezelésében, miközben a frontvonalon védekező ukrán egységek létszámhiánya egyre növekszik.
- Az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának (EUCOM) parancsnoka és a NATO európai szövetséges főparancsnoka (SACEUR), Christopher Cavoli tábornok arról számolt be, hogy az EUCOM és a NATO megerősíti az Oroszország által a globális stabilitásra és az európai biztonságra jelentett „krónikus fenyegetésre” való reagálási képességét, annak reményében, hogy a Krelmt elrettentheti a NATO elleni jövőbeli orosz agressziótól.
- Ukrajna és Lettország április 11-én kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá, amely hosszú távú lett segítségnyújtást és biztonsági kötelezettségvállalásokat ír elő Ukrajnának.
- Az orosz hatóságok április 11-én terrorellenes műveletet hajtottak végre, és a jelentések szerint megöltek két feltételezett terroristát a Kabard-Balkár Köztársaságban.
- Az orosz erők a közelmúltban megerősített előrenyomulást hajtottak végre Kreminna közelében, a Bahmutól nyugatra fekvő Csasziv Jar irányában, valamint a Donyeck-Zaporizzsja terület határvidékén április 11-én.
- A Novaja Gazeta Europa orosz ellenzéki hírügynökség április 11-én arról számolt be, hogy az orosz bíróságok az ukrajnai katonai szolgálatból visszatérő orosz veteránok és aktív katonák ellen indított büntetőügyek több mint felében enyhítették az ítéleteket.
Nos, csak reménykedhetünk a helyzet jobbra fordulásában: a civil és energetikai célpontok támadása mindenképpen rossz jel. Nagyon rossz.
Szele Tamás
