Szokásomtól eltérően sikamlós témát fogok ma feldolgozni, de időnként erről is beszélni kell, mert fontos része az életnek – szóval, hogyan is viszonyul a putyini Oroszország a nemiséghez? Röviden szólva: borzalmasan. Még a heteroszexuális párok is bajban vannak, minden állami támogatás dacára, az egyéb kapcsolatokat tiltják is, és a születési ráta meredeken zuhan – ezért minden áron növelni akarják.

(Képünk illusztráció)

Minden azzal kezdődött, hogy valamikor, pár éve Putyin belenézett a demográfiai adatokba és elborzadt: annyira fogy az orosz, amennyire évszázadok óta sem. Az első intézkedése méltó volt a cárok utódjához: adott Misusztyin miniszterelnöknek (mármint: egyik miniszterelnöknek, ugyanis az Oroszországi Föderációban egyszerre több kormányfőt is tartanak, valószínűleg azért, mert fogyóeszköznek minősülnek) egy hónapot, hogy oldja meg a problémát. Egymaga. Akkor jót mosolyogtam, amint elképzeltem, hogy Misusztyin miniszterelnök felkerekedik és becsenget minden magányos orosz hölgyhöz, egyik kezében virágcsokor, másikban bonbon, diszkréten mögéje van kötve egy vagon Viagra, majd hónap végén jelent a Kremlben.

A gond természetesen nem oldódott meg, talán Misusztyin volt kevés a herkulesi feladathoz, talán más volt a baj, de kétségtelen, hogy pár hónap múlva már egy csomó érdekes javaslat született az ügyben az Állami Duma szintjén. Vegyük sorra:

• Engedélyezni, sőt, támogatni kívánták a munkahelyi szexuális kapcsolatokat. Ez elbukott az ortodox egyház ellenállásán (és talán a megcsalt házastársak sem örültek volna az intézkedésnek).

• Be akarták tiltani az egyszemélyes garzonlakások építését, valamint meg kívánták adóztatni a gyermektelenséget, ekkor tiltották be az LMBTQ+ és a gyermekmentes életmód állítólagos „propagandáját” is. Ez a javaslat részben megvalósult: valóban bevezettek valamiféle adót, de részlegesen, aminek szintén vallási okai voltak: az ortodox papok ugyanis nősülhetnek és lehet családjuk is, de a szerzeteseknek tilos, így aztán ők felmentést kaptak. Más kérdés, hogy bárki mondhatja ezek után, miszerint azért nincs gyermeke, mert szerzetesnek készül. A lakásépítések „reformjára” nem került sor, főként, mert ez rontotta volna az építőipar csökkenő bevételeit.

• Tavaly novemberben robbant a bomba: az Oroszországi Föderáció szexügyi minisztérium felállítását (jó Ég, de furán hat itt ez a szó...) tervezi, az Állami Duma Család-, Nő- és Gyermekügyi Bizottságának jelenlegi elnöke, Nyina Osztanyina vezetésével. A honanya nem henyélt, tüsténtkedni kezdett, és napokon belül bemutatott egy akciótervet, melynek bevezetésétől a születési ráta megugrását várta volna. Lássuk ennek a főbb elemeit, melyeket a „Glavpiar” nevű ügynökség állított össze.

  - A javasolt intézkedések között szerepel, hogy az ország költségvetéséből olyan pénzeszközöket különítsenek el, amelyeket a polgárok első randevúikra költhetnének. Így az ügynökség úgy véli, hogy az orosz állampolgároknak fejenként és alkalmanként ötezer rubelt kellene adni, hogy új partnerükkel kávézókba, éttermekbe vagy különböző rendezvényekre látogassanak el. Az összeg persze viszonylag kevés, de a fiatal oroszok számára jó segítség lehet.

  - Ezenkívül az első nászéjszakára az ifjú házasok kapjanak 26 300 rubel összegű pénzügyi támogatást. Ebből a pénzből a pár szép szállodai szobát bérelhet, és így ünnepelheti meg a családi élet kezdetét. A kezdeményezők szerint egy ilyen lépés lehetővé teszi, hogy a fiatal család érezze az állam pénzügyi támogatását.

  - Szintén javasolták, hogy Oroszország-szerte naponta 22:00 és 02:00 óra között kapcsolják ki az internet-hozzáférést és az áramellátást. Egy ilyen javaslat könnyen magyarázható azzal a ténnyel, hogy az intimitásnak a legtöbb ember a világon a sötétben szeretne hódolni. Az ügynökség szerint egy ilyen intézkedés az ország demográfiai helyzetére is pozitív hatással lesz. A javaslatnak ökológiai és gazdasági szempontból is van értelme, de az nem világos, hogy hogyan kezeljék azokat, akik ilyenkor még dolgoznak.

  - Emellett az ügynökség azt javasolja, hogy a nők háztartási munkáját számolják be a munkaviszonyukba, és kapjanak állami fizetést ezen az alapon. Ennek a lépésnek az a célja, hogy elismerjék a nők szerepét a családi költségvetésben, és további jogokat biztosítsanak számukra. (Mondjuk ez az egyetlen ötlet, amit nem kéne elvetni, ugyanis meglepően igazságos és tisztességes – de nem tudni, hogyan birkózna meg a jelentkező pluszkiadásokkal az orosz államkincstár, mindenesetre nem rossz a gondolat.)

  - Egy másik érdekes kezdeményezés a vidékre költözés mellett döntő családok támogatására irányult volna. Különösen azt javasolták, hogy az állami költségvetésből különítsenek el pénzeszközöket a házaspárok lovaglás-oktatására. Egy ilyen intézkedés segíthetne a polgárokat a régiókba vonzani azáltal, hogy vonzóbb feltételeket teremt a nagyvárosoktól távoli élethez.

Nos, a minisztériumot még mindig szervezik, de valószínűleg létre fog jönni, hiszen az azóta zajló események is azt mutatják, miszerint központi kérdésről van szó, ha sajnos elméleti szinten is.

Idén március 16-án a taruszai városi duma képviselője, Rudenko Rugyenko egy bejegyzést tett közzé a honlapján, amelyben az önkormányzati képviselők nevében azt javasolta, hogy a város hölgynemű lakói a meleg évszakban gyakrabban viseljenek rövid szoknyát, és egy szoknyás nő fotóját, két emojit és három orosz zászlót csatolt a publikációhoz. „A taruszai képviselők arra kérik a taruszai nőket, hogy szép időben gyakrabban viseljenek miniszoknyát, és így növeljék Oroszország demográfiai mutatóit” – írta Rugyenko.

A hölgyek ezt nem tűrték szó nélkül: hozzászólásaikban a férfi képviselőknek azt javasolták, hogy közlekedjenek nadrág és alsónemű nélkül a nyílt utca során. Rugyenko válaszul azt mondta, hogy az 1970-es években sokan hordtak miniszoknyát „és ettől erős házasságok kötődtek”. Majd arra hivatkozott, miszerint korábban az oktatási minisztérium azt javasolta, hogy az iskolai diszkók visszaállításával növeljék a születési arányt.

Sőt, nyilatkozott a Gazeta.ru-nak is miniszoknya-szakértőként.

„Minden viccben van egy szemernyi igazság. Szerintem minden férfi szereti, ha a lányok miniszoknyát hordanak, kivéve néhányat, de ez legyen az ő bajuk. Hadd kritizáljanak, erről szól az élet, legyen szabad kritizálni, véleményt nyilvánítani. Jogom van kifejezni a véleményemet. Vannak kollégák, akik támogatják ötletemet, de nem akarják reklámozni nézeteiket. A miniszoknyás lányok növelik a demográfiai mutatókat, hiszen megismerkednek a fiúkkal, aztán a házasságot kötnek velük, majd jönnek a gyerekek. Ez egy folyamat. Én a fiúk és lányok közötti normális kapcsolatokról írtam, ami házasságokat, családokat és demográfiai növekedést eredményez”

Ezt viszont már a jövendő miniszterasszony, Osztanyina sem tűrhette, és pár szóval rendet tett Taruszában, mely egyébként kilencezer lakosú város a Kalugai Területen, tehát jelentősége vetekszik az Ilftől és Petrovtól ismert Petuskiéval:

„Azt tanácsolnám a kalugai régió képviselőjének, hogy ahelyett, hogy a lányok szoknyája alá kukucskálna és a szoknyák hosszát tanulmányozná, inkább a választók problémáival foglalkozzon. Bizottságunk terepszemlét tartott a régióban, és ott a legnagyobb problémát a gyermekeink oktatási intézményeiben az orosz nyelvtudással nem bíró migráns gyerekek nagy száma jelenti, ami drámaian lerontotta a kapott oktatás minőségét. A pedagógusok pedig arra kértek minket, képviselőket, hogy ezt a problémát a lehető leghatékonyabban oldjuk meg. Ezért arra fogom kérni a képviselő urat, hogy ne a szoknyák hosszát méricskélje, hanem az orosz nyelvtudást vizsgálja meg a migráns gyerekeknél, akik most a Kalugai Terület iskoláiban tanulnak.”

Amiből az a tanulság, hogy kell a gyerek, de csak ha orosz, és a városi képviselő meg csak ne szóljon bele a miniszter-aspiráns asszony hatáskörébe, mert az orrára koppintanak. És még örülhet, ha csak az orrára.

A legutóbbi eset pedig pár napja történt. Az orosz nemzet nagysága érdekében be kívánják tiltani – a török televíziós sorozatokat! De legalábbis erősen gondolkodnak a dolgon. Lássuk csak, miről van szó.

A török tévésorozatokat be kellene tiltani Oroszországban, mert azok a családok széthullásához és a születési ráta csökkenéséhez vezetnek – mondta Ildar Rezjapov, az „Oroszország veteránjai” ultrapatrióta mozgalom elnöke. Elmondása szerint az erre vonatkozó kezdeményezéssel a Roszkomnadzorhoz (ez az ottani Médiahatóság), az Állami Dumához és a kulturális minisztériumhoz fordult. „A hölgyek, miután ilyen szappanoperákat láttak, kezdik elveszíteni az érdeklődésüket a mi gavallérjaink iránt, és irreális viselkedést várnak el tőlük, olyant, amilyent a külföldi filmprodukciókban látnak” – mondta Rezjapov az Abzac című lapnak. Ugyanakkor elmondása szerint a hazai tévésorozatokban az orosz férfiakat gyakran alkoholistáknak, despotáknak és veszteseknek ábrázolják, a családokat összetartó, erős és független nőkkel szemben.

Rezjapov „kulturális intervenciónak” nevezte a gáláns külföldieket bemutató török tévésorozatok oroszországi megjelenését, amely hozzájárul a család intézményének lerombolásához”. Az aktivista emlékeztetett arra is, hogy Törökország nem ismerte el a Krím elcsatolását, és támogatja Ukrajna területi integritását. „Az ilyen politika a részükről azt bizonyítja, hogy Törökország a kultúrát a befolyásolás eszközeként használja. A török tévésorozatok az elmékért, köztük a mi asszonyainkért folytatott ideológiai háború részei. Érdekes lenne tudni, mit szólnának, ha orosz tévésorozatokat vetítenének Törökországban, ha filmcsillagaink eljárnának oda, és a török nők tömegesen rajonganának értük?” – vonta le a következtetést az Oroszországi Veteránok vezetője.

A török tévésorozatokat azután kezdték el vetíteni Oroszországban, hogy az összes nagy nyugati filmforgalmazó elhagyta az országot. A vetítési jogokat az online mozik vásárolták meg, amelyek elvesztették filmtáruk egy részét, és új tartalmak után kutattak. Például 2024 első félévében a Movix online moziszolgáltató felhasználói 1,026 millió órát töltöttek szappanoperák nézésével, ebből jcsak anuárban 211,9 ezer órát. Ez majdnem háromszor több, mint 2023 júliusában – jegyezték meg a mozi képviselői. A legkeresettebb a „Kopogj be hozzám” című sorozat volt, a második helyen a 132 epizódból álló „Áfonyasörbet” áll, a harmadik helyen pedig a „Véres virágok” című műsor áll.

Tény, hogy Oroszország a Szovjetunió összeomlása óta a legsúlyosabb demográfiai válságot éli át. A Roszsztat szerint 2024-ben az újszülöttek száma a kilencedik egymást követő esztendőben csökkent, most évi 1,222 milliónál tart – ez 1999 óta a legalacsonyabb adat. Ha figyelembe vesszük, hogy a kilencvenes években a statisztikában nem szerepelt Csecsenföld és a később annektált Krím, akkor a születési arányszám az összehasonlítható területen több mint 200 éve a legalacsonyabb szinten van – állapította meg Alekszej Raksha demográfus.

A török sorozatok ügye még függőben van, de nem kétlem, hogy Osztanyina asszony véget vet a vitának így vagy úgy – minden jel arra mutat, hogy nemi kérdésekben most az ő véleménye számít döntőnek a Szent Oroszországban. De persze a népességcsökkenés problémáját ő sem lesz képes megoldani, az ugyanis civilizációs jelenség – minél fejlettebb egy társadalom, minél inkább elérhető benne az orvosi ellátás és minél nagyobb a lakosság igénye a magasabb életszínvonalra, annál alacsonyabb a születési ráta. És ezen a Duma száz paragrafusa sem segít, mert ezt a törvényt a Természet hozta. Sőt: az állam, legyen az orosz vagy magyar, nem képes meghozni a polgárai kedvét a sokasodáshoz, de elvenni azt nagyon is képes. Így alakult ki az a szomorkás helyzet, amit egy kis négysorosban foglaltam össze, melyet tisztelettel ajánlok Löwy Árpád emlékének:

„Hogy szexelt az orosz régen?

Még tajgán is, jégbe’, hóba’!

S mostanában hogyan szexel?

Leginkább csak hébe-hóba.”

Szele Tamás