Forgókínpad

Jó, hát akkor itt fogunk élni

2020. március 21. - Szele Tamás

Akkor, ugye, hétfőn felgyújtják a Reichstagot, ez már benne van a programban, aztán jönnek a szokásos folyományok. Diktatúra, rendeleti kormányzás és valószínűleg sürgősen nyitunk pár uránbányát kényszermunka céljából.

reichstag.jpg

Hát nem mondom, kicsit meglep, hogy egy ilyen kis fickóra hivatkozva ütik agyon azt, ami a magyar szabadságból még megmaradt, mint a koronavírus, de hát nem jut mindenhova egy-egy Marinus van der Lubbe.

Akkor tehát nézzük a hírt. Az MTI prezentációjában meglehetősen ártatlanul néz ki, mint minden napalmbomba, míg nem élesítik:

A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot - tájékoztatta az Igazságügyi Minisztérium péntek este az MTI-t.

Mint kiemelték: a kormány arra kéri minden parlamenti párt frakcióját, hogy támogassa a javaslatot.
Közleményük szerint a javaslat benyújtásával a kabinet célja, hogy a kormány által eddig meghozott intézkedéseket az Országgyűlés megerősítse, továbbá felhatalmazást adjon a kabinetnek további, a koronavírus elleni küzdelemhez szükséges intézkedések megtételére. A járvány alatt – mint írták – biztosítani kell minden szükséges eszközt a lehető leghatékonyabb cselekvéshez, arra az esetre is, ha az Országgyűlés nem tudna a szokásos menetrendben ülésezni.
„A járvány terjedésének lassítása és negatív hatásainak enyhítése érdekében a kormánynak továbbra is felelős döntéseket, adott esetben szokatlan és idegen korlátozásokat kell hoznia, amelyek betartása, az összefogás és a fegyelmezettség a legfontosabb feladatunk” – tették hozzá.” (MTI)

Én meg azt teszem hozzá, hogy ez egy négyötödös törvény lenne, szóval ha nem veszi észre magát és a várható következményeket a parlamenti ellenzék, akkor bizony épp oly vétkes lesz a meghozatalában, mint maga a kormány. Ez ellen lehet szavazni, ez még kétharmaddal sem lehetséges. De hát miért gondolom én, hogy ellene kéne szavazni, hiszen elvileg csak járványügyi védekezésről van szó benne, nem?

Nem.

Nagyon nem.

Ha megtekintjük a törvényjavaslat szövegét, ebben sokkal többről van szó. Ebben diktatúráról van szó. Egészen pontosan véve:

a veszélyhelyzetet határozatlan ideig hosszabbítanák meg (a mostani törvények szerint két hetente kéne hosszabbítani, az állapotok függvényében)

az Országgyűlés ülésezése a humánjárvány következtében szünetelhet

a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást.

az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható. Az elnök a veszélyhelyzetben engedélyezheti az Alkotmánybíróság ügyrendjétől való eltérést.

a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. (Magyarul: nincs se testület-feloszlatás, se újabb választás, míg azt nem mondják, hogy lehet)

a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.

a járványügyi intézkedések megsértéséért súlyos börtönbüntetés szabható ki.

aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett 3 miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Mivel azonban a közveszély helyszíne az ország teljes területe, azt meg, hogy mi a valótlan vagy mi az elferdítés, az illetékesek mondják meg, mostantól bárki kaphat háromtól öt évig, aki akár csak megmukkan).

A javaslat az Országgyűlés későbbi döntésétől teszi függővé azt, hogy ha a Kormány a veszélyhelyzet megszűnését megállapítja, úgy a felhatalmazást tartalmazó törvényt hatályon kívül helyezze, így a javaslat a törvény hatályát nem a veszélyhelyzet tényleges fennállásához köti.

Sok van, mi csodálatos, de az utolsó bekezdésnél nincs semmi csodálatosabb. Ugyanis ez azt jelenti, hogy a törvényjavaslatban rögzített állapotokat csak az Országgyűlés változtathatja meg – az az Országgyűlés, amelyik az első adandó alkalommal feloszlik, nem csodálkoznék, ha már hétfőn megtenné, és a kormány külön össze kell hívja abból a célból, hogy megfosztassa vele saját magát a teljhatalomtól. Az összehívás egészen pontosan holnapután, kiskedden várható.

Mi ez?

Ez egy úgynevezett felhatalmazási törvényjavaslat.

Mire hatalmaz fel és kit?

A kormányt, és a világon mindenre, akár törvények megsértésére, megváltoztatására, felfüggesztésére is. Ha a kormánynak úgy tetszik, és az Országgyűlés megszavazza ezt a javaslatot, hétfőtől – illetve keddtől, ugyanis a kihirdetését követő napon lép hatályba – a fociban is van matt és az ultit tizenegyesre játsszák. Bárki bármikor és bármiért lecsukatható, aki életében egyszer is kinyitotta a száját és nem evésre vagy ivásra használta.

Volt már ilyen a történelemben?

Hogyne lett volna, a régi Rómában találták ki, úgy hívták, hogy dictatura. A régi rómaiak, még a királyság idején nem voltak a legkellemesebb szomszédok, bár ezt a szokásukat később, a köztársaság és a császárság idejében is megtartották: gondoljunk arra, hogy Róma történelme már alapvetően Remus meggyilkolásával és a szabin nők elrablásával kezdődött, aminek a szabin férfiak elképzelhető, hogy nem örvendeztek. Bármikor megeshetett a korai Rómában, hogy egyszer csak jön egy piszok nagy etruszk, szabin, szamnit, kelta vagy equus hadsereg és porig égeti a várost, a lakosait pedig megsüti nyárson, reggelire. Mondjuk a barbecue-parti elmaradt, de a korai rómaiak állandó harckészültségben éltek, ami nem tett különösebben jót az idegrendszerüknek és kedélyüknek. Amikor jöttek azok a bizonyos hadseregek, kineveztek rendszerint egy patriciust az állam élére, és az,  ameddig tartott a veszély, szó szerint bármit megtehetett. Ő volt a dictator. Igen ám, de nem volt neki okos bármit megtenni, mert pünkösdi volt a királysága, azt az utolsó plebeius is látta, ha már nem volt háború, elmúlt a veszély, és mikor letette a hatalmat, már elszámoltatható volt. Cincinnatus például olyan gyorsan akart szabadulni Kr. e. 458-ban ettől a hatalomtól, hogy inkább megverte tizenhat nap alatt az equusokat, aztán rohant haza szántani, igaz, dologidő is volt épp, fontosabb volt a termés.

Az ám, de a szabin vagy etruszk katona látszik, el sem lehet téveszteni, vagy a nyakunkon van, vagy nincs: ellenben a koronavírus nem látszik, az addig van itt, amíg róla mondják. Ráadásul akárki nem is mondhatja, mert légyen bármilyen tudós ember, ha nem tetszik a kormánynak, bevarrják háromtól öt évig, tapogathatja a tégláját a cella falában. Ezzel a felhatalmazási törvénnyel biankó csekket, teljhatalmat kap a kormány, addig, amíg csak neki tetszik.

Utoljára a csoda tudja, épp mikor és hol alkalmazták ezt a módszert (igen sok helyen megtörtént) de az emlékezetes volt, mikor Adolf Hitler kormánya vezette be, a Reichstag felgyújtása alkalmából, melynek során van der Lubbéról kiderült, hogy kiváló sportember, hiszen tizenhat perc alatt nyolcszáz méteres távon gyújtogatott, szóval ha nem olyan merevek a szabályok, indíthatták volna a későbbi berlini olimpián piromániában. Az épület felgyújtása valóban veszteséget jelentett a német népnek, hiszen drága és míves ingatlanról volt szó, azonban az ennek ürügyén bevezetett szükségállapot ruházta fel Hitlert teljhatalommal: felfüggesztették szinte azonnal a szólás-, az egyesülési- és sajtószabadságot, a postai küldemények és a telefonbeszélgetések titkosságát. Megszüntették ezen kívül a tartományok autonómiáját, és feljogosították a birodalmi kormányt, hogy szükség esetén közvetlenül beavatkozhasson a rend helyreállítása érdekében. Aztán később, Sztálingrádnál vagy El Alameinnél, Monte Cassinonál és az Ardennekben Hansnak vagy Jürgennek kisebb baja is nagyobb volt annál, minthogy eszébe jusson: ez az egész istenverése tulajdonképpen úgy szakadt a nyakába, hogy leégett egy középület. (Másokról és más helyszínekről ne is szólva).

Egyszóval, az ilyen korlátlan felhatalmazásokból tapasztalataink alapján eddig még mindig baj lett. Így születnek a vezérek, diktátorok, zsarnokságok.

Meg fogják szavazni?

Csoda lenne, ha nem tennék, és olyan rágalomhadjáratot, felfordulást, belső országos békétlenséget vonna maga után a szavazás kudarca, amilyent 2006 mozgalmas ősze óta nem láttunk. Ennek a felhatalmazási lehetőségnek voltaképpen már majdnem öt éve megvan a jogi háttere, alapja, hiszen ha nem is mind tetszenek tudni róla, de azóta van Magyarországon „tömeges bevándorlás miatti veszélyhelyzet”, csak épp eddig nem ragadták meg az alkalmat a hatalom teljes kisajátítására. Miért nem?

Azért, mert az viszonylag szemmel látható, hogy nem nyargalásznak afgán tevés alakulatok a Baross téren (igaz, hogy főleg akkor látható, ha ott vagyunk) és félő volt, hogy tömeges tiltakozást robbant ki egy ilyen lépés. Majd’ öt éve nézegetik ezt a szép játékot kormányék, ott, fent a polcon, de mostanáig nem vehették le.

Most viszont, járvány idején nem várható sem tömeges, sem elszórt tiltakozás, ugyanis senki sem lesz bolond ilyen ragály idején gyülekezni. Aki olyan szamár, hogy megírja, hirdeti az ellenvéleményét, azt meg be lehet csukni most már, szóval így fog kialakulni az a bizonyos Nagy Nemzeti Konszenzus, amit a kései korok történészei egyáltalán nem fognak érteni. Azt meg nehezen tudnánk a jövőben elmagyarázni utódainknak, hogy minden volt itt, csak nem konszenzus.

Hogy is van az a jelenet, a Megáll az idő végén? 1956. november ötödike van, ég Budapest, a szovjet csapatok épp verik le az ellenállást, az utcákon tankok, aki tud, menekül. Az anya az ablakon át nézi két gyermekével, ahogy a férje Bécsbe indul egy vöröskeresztes kocsival, és a végén megszólal:

Jó, hát akkor itt fogunk élni.

És ha Őfelsége ellenzéke is megszavazza hétfőn ezt a törvényjavaslatot, most sem mondhatunk mást.

Itt fogunk élni.

 
Szele Tamás