Amitől tartottunk, bekövetkezett: holnaptól kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország teljes területén. Az intézkedést lehet vitatni, kritizálni, ahogy magunkat ismerem, fogjuk is, viszont sajnos bármi is legyen róla a véleményünk, be kell tartani, ha tetszik, ha nem. Most már az a hasznosabb, ha azt tesszük tisztába: mit kell betartani, mit szabad, mit nem?

Hát erre rájönni már nem volt olyan egyszerű, ugyanis az idevágó kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg, csak a Magyar Közlöny honlapját most tízmillió magyarból húszmillió próbálja megnyitni, minek következtében senkinek sem nyílik meg: nem erre tervezték. Még az a szerencse, hogy Orbán Viktor a saját Facebook-oldalára kitette a rendelet fotokópiáját, sötét ugyan kicsit, de olvasható, meg kézzel kell kimásolgatni – de legalább lehet tudni, merről mérjük a hány métert.

Először is, nem kijárási tilalomról szól a rendelet, hanem kijárási korlátozásról, ami nem ugyanaz, mint majd látni is fogjuk. Az első paragrafus világosan meg is mondja, mi a célja:

„Mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani. Az (1) bekezdést a tömegközlekedés során is alkalmazni kell.”

Nem lesz könnyű, de legalább világos, mi a cél. A továbbiak sem lesznek bonyolultabbak, legfeljebb titokzatosabbak néhol...

„Vendéglátó üzletben – az ott foglalkoztatottak kivételével – tartózkodni tilos. Kivételt képez az elvitelre alkalmas ételek kiadása es szállítása.”

Hát, nem lesz kocsma, kávéház, ilyesmi. Két hétig legalábbis nem, ki lehet épp bírni, nem ebbe halunk bele, az is biztos. Hanem dolgozni lehet-e, szabad-e?

„A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor.”

Gondolom, a munka ilyen lehet.

„A (3) paragrafus szerinti alapos indok:

a) a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint 
az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen 
a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás,

b) napközbeni kiscsoportos felügyelet okán a kiskorú gyermek kísérése,

c) az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki 
egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (különösen pszichoterápiás ellátás, 
fizioterápiás kezelés, gyógytorna)”

Na, akkor ezzel nem lesz baj, dolgozni, gyerekre vigyázni, orvoshoz vagy patikába menni lehet is, szabad is. De még sétálni vagy magányosan edzeni sem tilos. Az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés megengedett. Amint a házasságkötés és a temetés is szűk körben, mondjuk ez utóbbit nehezen is lehetne betiltani, most már csak az a kérdés, mit jelent a „szűk kör”?

Vásárolni viszont lehet. Megengedett:

„g) a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb (illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi
árut és a higiéniai papírterméket árusító) üzletben (a továbbiakban együtt: drogéria) történő vásárlás,
h) az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben történő vásárlás,
i) a mezőgazdasági üzletben történő vásárlás, ideértve műtrágyát értékesítő üzletet és vágóhidat,
j) a piacon, a helyi termelői piacon (a továbbiakban együtt: piac) történő vásárlás,
k) a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (a továbbiakban együtt: gyógyszertár)
történő vásárlás,
l) az üzemanyag-töltőállomás felkeresése,
m) a dohányboltban történő vásárlás,
n) a fodrász, a manikűrös szolgáltatások igénybevétele,
o) a szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatások igénybevétele,
p) a gépjármű- és kerékpárszerviz, a mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javításával kapcsolatos
szolgáltatások igénybevétele,
q) a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások igénybevétele,
r) a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi,
biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele.”

Én, kérem, kissé zavarban vagyok, ugyanis amint látom, több mindent szabad nekem, mint eddig, ugyanis mindennapi életemben legalább annyi műtrágyát szoktam vásárolni, mint amennyit a manikűrösnél ülök. Szabad kutyát is sétáltatni, bár macskáim vannak, és ahogy a Spárga kandúrt ismerem, sétáltatás esetén egyedül képes volna megszegni a rendelet összes pontját, sőt, néhányat még hozzá is csapna... de kutyatulajdonosoknak ez akkor is jó hír.

Engedélyezett továbbá a hitéleti tevékenység. Mondjuk ez nem azt jelenti, hogy imádkozhatunk, bár azt se nagyon lehetne megtiltani, hanem azt, hogy szabad templomba menni.

Most érdekes ponthoz érkeztünk, erre figyeljünk oda:

„6. § (1) Saját és családja érdekében a 65. életévét betöltött személy az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy
gyógyszertárat 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben látogathatja.
(2) Az élelmiszerüzletben, drogériában, piacon vagy gyógyszertárban 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben az ott
foglalkoztatottak kivételével kizárólag az (1) bekezdés szerinti személy tartózkodhat.

7. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás, valamint a 2. §-ban és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott
előírás érvényesítése a helyiség üzemeltetőjének a felelőssége.”

Ez azt jelenti, hogy a délelőtti órákban csakis a 65 év felettiek vásárolhatnak, amit ne tessék irigyelni tőlük, mert előtte és utána meg ezek szerint éppenséggel tilos nekik, vagy legalábbis nagyon nem ajánlott: így talán kicsit enyhül a fertőzésveszély, és az most a legelső. Körülbelül ennyi is a rendeletnek az a része, ami a miheztartásról szól: most jön a szabályozó és szankcionáló része.

„8. § (1) E rendelet szerinti korlátozó intézkedések betartását a rendőrség ellenőrzi, a katonai rendészet és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti bármely szerv
bevonásával.
(2) E rendelet szerinti korlátozó intézkedések be nem tartása esetén a rendőr a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerinti intézkedéseket és kényszerítő eszközöket a szükségesség és arányosság követelménye betartásával az Rtv.-ben meghatározott módon alkalmazhatja.

9. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi
II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki az e rendeletben meghatározott korlátozó intézkedést megszegi.
(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.”

Hát most sem lennék rendőr. Máskor sem, de most főleg nem: ugyanis mivel semmi sem bizonyítja az utcán járó-kelő emberek alapos indokát, a szegény járőr maga kell majd eldöntse, ott lehetnek-e avagy sem, a helyzettől függően. A belátására van bízva. Mármost persze, lehetnek egészen kirívó esetek, amikor nyilvánvaló a kint tartózkodás indokolatlansága, például ha valaki erősen ittas állapotban, emelt hangon népdalokat énekelvén járkál körbe-körbe a délelőtti órákban a Kossuth téren, akkor az elképzelhető, hogy megszegte a rendeletet, de különben az átlagemberek esetében fel lesz adva a kérdés alaposan. Más országokban – én Románia esetéről tudok részleteset mondani – nagyjából hasonlóak az intézkedések, annyi különbséggel, hogy a lakás, tartózkodási hely elhagyható saját felelősségre, de még az indokolt esetekben is ki kell tölteni vagy le kell másolni kézzel egy formanyomtatványt, amiben a magánember jelzi, hova megy, miért megy. Ennek nem az az oka, hogy szeretik a sok papírt pazarolni, hanem az, hogy ezeknek az iratoknak a segítségével nyomon követhető az esetlegesen fertőzött személyek mozgása, és szükség esetén izolálhatóak. Ilyen nálunk nincs, pedig hát ez volna az egyik értelme a kijárási korlátozásnak: mi most voltaképpen csak a potenciálisan fertőző személyek, vagyis mindenki mozgását korlátozzuk, már amennyire ez annak nevezhető.

Ugyanis könnyű belátni: ezen a rendeleten annyi a kiskapu, ahány bekezdése van, és mivel gyakorlatilag ellenőrizhetetlen a betartása, hiszen semmi sem bizonyítja az alapos indokot, még egy nyilatkozat sem (azt az állampolgár szóban teszi, a járőrnek, ha igazoltatják és megkérdik tőle, mi járatban van), a hétköznapokban nem nagyon fogja korlátozni a szabad mozgást. Igazi gumirendelet, minden belefér és bármi kimaradhat a hatálya alól.

Fontos még, hogy ez két hétig érvényes:

„10. § (1) Ez a rendelet 2020. március 28. napján lép hatályba.
(2) Ez a rendelet 2020. április 11-én hatályát veszti.”

Aztán majd meglátjuk, mi lesz.

Hát kérem, eddig tart a rendelet, jó lélekkel csak azt lehet rá mondani, hogy igyekezzünk betartani, és ha lehet, ne csak a betűjéhez ragaszkodjunk, hanem inkább a szelleméhez, még ha nem is tetszik. Nekem sem a kedvencem, egy csomó kérdést hagy nyitva, de ez van. Nem kell okvetlenül szeretni mindazonáltal, elég, ha betartjuk.

Csak a fodrászt meg a manikűröst tudnám feledni.

Még a műtrágyát is jobban értem belőle...

Szele Tamás