Ha péntek, akkor Orbán Viktor, kérem, néha elmélázok, mi lesz majd a magyar sajtóval, ha egy szép, pénteki napon esetleg majd nem ő lesz a kormányfő? Szerintem megszokásból akkor is be fog menni a Kossuth rádióba, megszokásból elmondja majd az interjúnak nevezett beszédét, mi meg majd megszokásból megírjuk... no, de egyelőre erről szó sincs.

Úgy értem, jelenleg még kormányfő, választások is csak jövőre lesznek, szóval a mai kinyilatkoztatásait még hivatalból hirdette ki, tehát nem megszokásból és tévedésből foglalkozik vele a sajtó, hanem munkaköri kötelességből: ha nem foglalkoznánk vele, akkor is miniszterelnök volna és a döntései akkor is befolyásolnák mindannyiunk életét, szóval máskor tessenek elgondolkodni abban a szavazófülkében... De lássuk, mit mondott.

Elég sok mindent, de ahhoz, hogy értsük is, ismernünk kell az elmúlt napok kormánydöntéseit és híreit is, különben összefüggések híján értelmezhetetlen szövegmasszát kapunk, amiből nem lehet következtetéseket levonni. Pedig következtetések igenis vannak. Tehát, mielőtt a mai megszólalást elemezzük, idézzük emlékezetünkbe, hogy

• tegnap elkezdték postázni az új „nemzeti konzultáció” kérdőíveit

• a kormány szintén tegnap rendeletben tiltotta meg a névtelen adományozást

• Szijjártó Péter új magyar konzulátust avatott Szlovéniában, miután a magyar diplomácia az Iszlám Állam érdekében lépett fel az Európai Unió mozambiki intervenciója kapcsán

• Orbán Viktor a homofób „pedofiltörvény” kapcsán ontja magából a „szamizdatokat” (lassan kiosztanak neki a tevékenysége miatt egy Szolzsenyicin- vagy Paszternak-díjat, pár év Szibériával ékesítve), ennek nyomán nincs kormánytényező vagy kormánymédium, aki-ami ne állt volna ki mellette teljes mellszélességgel, a közbeszédet ezáltal teljesen átitatta a szexualitás

• Semjén Zsolt ebből következően tegnap homályos teológiai alapokra hivatkozva kijelentette, miszerint a megvalósult homoszexualitás bűn.

Szóval, zajlik az élet a kormánykörökben, októberre még békemenetet is terveznek, akkor lássuk ezek ismeretében, miket mondott ma reggel Orbán Viktor?

„Pénteken a beoltottak száma eléri az 5,5 milliót, ennyi beoltott ember délutánra, estére talán már meglesz, és akkor újabb korlátozásokat oldanak fel, például nem kell maszkot viselni.”

A hír kellemes is lehetne, hiszen a maszkot senki sem szerette, de hát nem is szeretetből hordtuk, hanem muszájból – akkor most eldobhatjuk, és maszkunkat letépve, a zsongó Természet lágy ölén futkoshatunk kéz a kézben a vadvirágos réteken? Nem, és nem csak azért, mert az illető réteket a Fidelitas lekaszálta. Különben hatalmas munka lehetett, míg ebben a szervezetben találtak néhány embert, aki már látott fűkaszát. De azért nem kéne eldobni a maszkot, mert még kelleni fog.

„A világ nagy részében a negyedik hullámot készpénznek veszik, és szeptember-október környékére teszik. De közmegegyezésnek látszik, hogy aki be van oltva, az jó eséllyel kimaradhat ebből. Százból tíz ember újrafertőződhet, de az újrafertőződés ereje, gyötrő, lesújtó ereje nagyban függ attól, hogy az illető kapott-e oltást.”

Az utolsó mondat kicsit ellentmond annak, amivel az orbáni megszólalás kezdődött, miszerint:

„A politikusok ne képezzék át magukat járványügyi szakértővé, mert azzal nagy károkat tudnak okozni.”

de akkor őt át sem kell képezni, ő már alapvetően virológus. Bár abban, hogy a világ nagy részén előre gondolkodnak a különböző lezárásokról, esetleges járványügyi intézkedésekről, történetesen igaza van. Tavaly magam tapasztaltam, mikor egy filmforgatás – és főleg annak szervezése – miatt Dániába utaztam néhány napra, hogy ott augusztus elején-közepén mindenki, de szó szerint mindenki tudta: szeptember végétől zárlat következik, a második hullám miatt. Épp azon gondolkodtunk, hogy mikor kéne folytatni a megkezdett (és remekbe sikerült) felvételeket, de csak csóválták a fejüket a jó dánok, hotelportástól parlamenti biztonsági főnökig és újságíró kollégákig:

Igazuk lett, szóval a negyedik hullám előrejelzése sem valami látnoki produkció a magyar kormányfő részéről, egyszerűen ő megtanulta, hogy a világ többi részén komolyan veszik a szakemberek előrejelzéseit. Pláne, ha jól jönnek majd, mikor véget ér a vadászati világkiállítás is, az eucharisztikus kongresszus is meg a balatoni szezon is. Ellenben a választási kampány belendül – no, akkor kifejezetten hasznos lesz egy negyedik hullám, lehet újra zárni, szigorítani, szükség és igény szerint.

De hogy ne csak a járványról legyen szó:

„Az építőanyagok árával kapcsolatban októbertől kiviteli korlátozást rendelünk el, mert néhány termék esetén nagyon elszaladtak az árak. Ezt azonban az Unióval is egyeztetni kell, ezért legkorábban októberre realizálódhat. Addig is állami elővásárlási jogot próbálunk bevezetni az építőipari alapanyagokra.”

Esetünkben a kavicsról, sóderről van szó, ezekre még extraprofit-adót is ki akarnak vetni, ami egy meghatározott árszint fölött a haszon 90%-ának állami elvonását jelentené – vannak kétségeim ennek a lépésnek a bölcsességével kapcsolatban, de fő, hogy a dolomitot ne bántsák. Azért emlegetek kétségeket, mert akkor tudnánk bármit is megoldani így, ha csak annyiról lenne szó, hogy a hazai kereskedők nyerészkednek, meg nem használjuk ki a bányakapacitásunkat. (Annak érdekében most fogják bevezetni, hogy a művelési jogot szerzett, de meg nem nyitott bányáknak egy éven belül meg kell kezdeniük a tevékenységet, máskülönben visszavonják a megnyert koncessziót a tulajdonostól). Viszont az építőanyag-árak az egész világon megszaladtak, aminek több oka is van, de már tavalyelőtt olyan magas volt a betonozáshoz megfelelő minőségű (tehát nem szaharai) homok ára, hogy Észak-Korea a tenger fenekéről termelte ki, tisztította, adta el a világpiacon, az volt az utolsó ágazat, ami még fenntartotta a gazdaságukat. Idén ráadásul leégett a német BASF ludwigshafeni vegyi üzeme, ahol az egész világon egyedül gyártottak néhány olyan vegyületet, ami a különböző vakolatok alapanyaga. A kínai gazdaság is újraindult, és fizetőképes, tehát egy csomó építőanyagot kínai barátaink vásárolnak fel előlünk (talán csak a cementet nem, sőt, abból még el is adnának, mert ők a világ legnagyobb cementtermelői). De hiány van a piacon fából, acélból, polisztirolból is, és ezek az anyagok azért jellemzően nem magyar termékek. Ráadásul most vezették be nálunk az otthonteremtési-lakásfelújítási támogatásokat, nőtt a kereslet, csak a kínálatnak vannak akadályai... Szóval, ezeket a gondokat csak lokális intézkedésekkel és adóztatással nehéz lenne megoldani. De menjünk tovább, most jön a szépje! Egy kis hollandozás után a magyar kormányfő kimondta:

„Bár a homoszexuálisok életformáját a magyar törvény megvédi, a szülő jogát az iskolával, állammal szemben elismerjük.”

Kivéve például, ha a szülőnek olyan igénye lenne, hogy a gyermekét ne oktassák se hittanra, se világnézetre-etikára. Hogy világnézetre miért ne? Láttam már ilyen tankönyvet, írtam is róla, nem különb az sem a Deákné vásznánál. Azzal is foglalkoztam már, hogy ha a szülői igények irányíthatják az oktatást, akkor kidobhatjuk a tantervet, de ki az iskolát is, minden tanulóhoz külön tanári kart kell szerződtetni, olyant, ami megfelel a szülőknek, de tán még külön tanintézetet is kéne építeni. Csak a vak nem látja, hogy az egész homofóbiára azért van igazából szükség, hogy látványosan lehessen szembefordulni a kampány alatt az Unióval.

„Ha Afganisztánban összeomlás lesz, akkor nagyon jelentős migrációs hullám lesz. Magyarországnak is érdemes részt vennie az afgán stabilizációban. Tavaly 10 ezer, míg idén eddig 38 ezer illegális migráns jelent meg az országhatáron. Fel kell készülni egy nagyobb migrációs nyomásra.”

Afganisztánban nem lesz összeomlás, hanem már meg is kezdődött, de a magyar miniszterelnök jobban tenné, ha nem foglalkozna azzal, ami ellen be van oltva. Ugyanis épp tegnap derült ki, hogy a mozambiki stabilizációt még gátoljuk is. Ha részt veszünk az afgán helyzet konszolidációjában, Kabulnak vége. Ezt ő sem gondolta komolyan, csak azért hozhatta szóba, hogy szóba hozhassa azt a témát – a migrációt – ami nélkül nem ússzuk meg a választási kampányt. Itt érünk el a tegnap nyilvánosságra hozott „nemzeti konzultáció-kérdések” fontosságához.

Ezeken a konzultációkon kivétel nélkül mindig hülyének nézték a kérdezők a résztvevőket, ugyanis úgy tették fel a kérdéseket, hogy azokra csak rosszul lehessen válaszolni. Mondjuk épp ezért a résztvevők mennyisége sem verte a csillagos eget, tehát ezeket a konzultációkat csak egy dologra lehet használni: arra, amire a régi kínaiak a teknősbéka páncélját. Ha tűzbe vetjük, lehet belőle jósolni. Pontosabban: az tűnik ki belőlük, hogy a következő „konzultációig” a kormány milyen témákra akarja alapozni a politikáját.

A mostani kérdések között kettő Brüsszelezik, három kimondottan sorosozik, de az egyik sorosozó kérdés melegezik is, a másik két sorosozó migránsozik, további három szimplán csak migránsozik. A maradék hat kérdés sem reális problémákkal foglalkozik, de kampányértékük ezeknek van, tehát elmondható, hogy a Fidesz választási kampányának várható alappillérei a következők lesznek:

• Ellenérzések keltése a szexuális kisebbségekkel szemben

• Soros, Soros, Soros, háromszor is Soros!

• Migráció orrvérzésig, ha nincs migráns, hozatnak

• Ellenérzések keltése és ápolása az Európai Unióval szemben

• A járvány negyedik hulláma és az azzal járó megszorító intézkedések

• Különböző kedvezmények és támogatások, amelyek jól hangzanak de kevesek számára lesznek elérhetőek

• A bankhitel-törlesztési moratórium mindenáron való fenntartása a választásokig, ugyanis a moratóriumban részt vevők nagyon kedvezőtlen helyzetbe kerülnek majd annak végeztével, és ha nagy mennyiségű hitel dől be rövid idő alatt, az károsan befolyásolná a választások előtt a közhangulatot.

Szóval, baljós jeleket lát a béljós, ha a közeljövőbe tekint, és nem lehet véletlen, hogy a miniszterelnök is az egyetlen valamennyire kellemesen hangzó hírrel kezdte a mai mondókáját: azzal, hogy levethetjük a maszkot vagy ma este, vagy holnap reggel.

Több jó hír nincs. Ennek tessék örülni, ennek se nagyon.

Szele Tamás