Valljuk meg így egymás között, a Magyar Közlöny általában nem az a sodró lendületű kalandregény, amit az ember nem képes letenni, és magával viszi metróra, strandra, munkába is. Kevesen lapozgatják passzióból, többnyire tagadhatatlanul unalmas, a nyelvezete is olyan, amilyen, ráférne egy jó szerkesztő, ha nyereségessé akarnák tenni.

És természetesen rejtvény az utolsó oldalon, fürdőruhás modellek a harmadikon, ordító, vastagon szedett szalagcímek az elsőn, hajtás fölött, meg nyereményjáték. Mindjárt jobban el lehetne adni. Kicsit érdekesen nézne ki egy ilyen, bulvár-jellegű hivatalos lap, de amint látom, efféle törekvések tapasztalhatóak náluk.

Fürdőruhás modell és nyereményjáték még nincs benne, de rejtvényből a mai számban három is akad. Egyszerűen nem lehet mire vélni a 71-72-73/2021-es miniszterelnöki rendeleteket, én már reggel óta fejtem őket, de ezekhez Bletchley Park és Alan Turing összes bronzistennője is kevés volna („Bronzistennőnek” hívták 1942-ben az egyik korai számítógépet, amivel a német Enigma kódjait megfejetették – a nevet állítólag Churchill adta). Valamit kell jelentsenek, de hogy mit, az nagyobb rejtély, mint a Voynich-kézirat vagy a Rohonci-kódex tartalma. Ráadásul elfelejtettek jutalmat kitűzni a megfejtést beküldőknek, tehát csak sportból érdemes törni rajtuk a fejünket. De lássuk a rébuszokat!

„A miniszterelnök 71/2021. (XI. 2.) ME határozata Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a világűr békés célú kutatása terén megvalósuló „Csibisz–AI”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” közös magyar–orosz űrmissziós projektekben való együttműködés kialakításáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján

1. egyetértek a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a világűr békés célú kutatása terén megvalósuló „Csibisz”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” közös magyar–orosz űrmissziós projektekben való együttműködés kialakításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) létrehozásával;

2. felhatalmazom a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a tárgyalásokon részt vevő személyeket kijelölje;

3. felhatalmazom a külgazdasági és külügyminisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezetet kézjegyével lássa el;
4. felhívom a külgazdasági és külügyminisztert, hogy a Megállapodás létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki;
5. felhívom a külgazdasági és külügyminisztert és az igazságügyi minisztert, hogy a Megállapodás létrehozását követően a Megállapodás szövegének végleges megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”

Hát, Szijjártó se lennék most egy ideig. Ugye, épp tegnapelőtt írtam arról ezeken a hasábokon, hogy minékünk most már az amerikai Axiom Space céggel van űrkutatási szerződésünk, ők viszik a második magyart az űrbe akkor, amikor – már, ha viszik. Ezek szerint azonban Csillagváros sem ereszt minket. Jó, legyen: de mik ezek a küldetések?

A „Csibisz” jelentését nem volt könnyű kideríteni, ritkán használják a hétköznapi életben, de sikerült pár kanyar árán: azt jelenti, hogy lappantyú, más néven kecskefejő. Illetve jelenthet még bíbicet is, mert a szótár magát a kifejezést nem ismeri, ellenben a kereső kiadja az orosz nyelvű Wikipédia idevágó oldalát, ami egyértelműen lappantyúról beszél, ám a mellékelt kép bíbicet ábrázol. Mindegy: madárról van szó tehát, vadmadárról, hogy aztán ez mit akar jelenteni a moszkvai-csillagvárosi kódrendszerben, az értelmezhetetlen, lehet ez környezetvédelemtől vadászgép-azonosító programig minden. Szóval beszállunk a lappantyúprogramba.

Az „Obsztanovka” egyszerűbb feladat, az szimplán annyit jelent, hogy „Környezet”, szóval környezetvédelmi ügyekről lehet szó, de akkor hogy kerül ide a harmadik program neve, a „Trabant”? Az aztán minden, csak nem környezetkímélő. Ráadásul oroszul nem is jelent semmit, kizárólag az autómárkát hívják így. Elképzelem az űrtrabantot, amint versenyre kel Elon Musk nemrég pályára állított Tesla Roadsterével. Az most épp a Mars felé tart, pontosabban a Jupiter és a Mars közötti aszteroidaöv felé, melyet másfél év múlva fog elérni. De a mi koprodukciós Trabantunk utoléri, lehagyja, és mire Musk Teslája a Marsra ér, már kitűzte a vörös lobogót is, a marslakók meg már vetik az első tábla hibrid kukoricát, hogy legyen miből vodkácskát gyártani.

Szép dolog az űrkutatás, mindig is mondtam. Akkor lássuk a második fejtörőt, ezt már nem mutatom végig, csak a lényegét:

„A miniszterelnök 72/2021. (XI. 2.) ME határozata a Magyarország Kormánya és a Sierra Leone-i Köztársaság Kormánya közötti gazdasági és műszaki együttműködésről szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján egyetértek a Magyarország Kormánya és a Sierra Leone-i Köztársaság Kormánya közötti gazdasági és műszaki együttműködésről szóló megállapodás létrehozásával.”

Igen, magam is úgy érzem, hogy Sierra Leone gazdasági és műszaki támogatása nélkül félkarú óriás a nemzet, esetleg agyaglábú, a fene igazodik ki ezeken az óriásokon. Mit tudunk Sierra Leonéról?

Azt, hogy a világ egyik legszegényebb, végletesen eladósodott állama, melynek gazdasága annyira rossz állapotban van, hogy nincsenek is főbb termékei. Az országot brit gyarmatként 1787-ben alapították felszabadított fekete rabszolgák. A telepesek első csoportját majdnem mind agyonverték az őslakos mendék, temnék és limbák, a második, már népesebb csoport volt képes gyökeret verni az ellenséges közegben, így lett hosszú ideig az ország köznyelve a krio, ami a 18. századi, feketék által beszélt amerikai angolból származik, máshol kreol nyelvnek is mondják. Sierra Leone történelmének fontosabb fordulópontjai:

• 1898: a temnék fellázadtak Bai Bureh főnök vezetésével a brit kunyhó-adó ellen, csatlakoztak hozzá a limba, loko, soso, kissi és mandinka falvak, majd leverték őket. Bai Burehet Aranypartra száműzték, 96 társát kivégezték.

• 1935: gyémántot találtak az országban, melynek kitermelésére a De Beers vállalkozáshoz tartozó Sierra Leone Selection Trust bányakoncessziót kapott 99 évre. Sajnos azóta a gyémántbányák kimerültek.

• 1961: április 27-én függetlenné vált az ország (a kunyhóadó-lázadás évfordulóján kiáltották ki a függetlenséget).

Azóta pedig élik a nem túl jól, ezzel szemben kifejezetten rosszul szituált afrikai országok unalmas életét puccsról puccsra, melybe csak időnként hoz változatosságot egy-egy komolyabb polgárháború. Tényleg szükséges a gazdasági és műszaki együttműködés, mindkét fél sokat tud segíteni a másiknak, csak azt nem tudnám kapásból megmondani, hogy milyen téren.

A harmadik rejtvény is izgalmas. Azt mondja a szövege:

„A miniszterelnök 73/2021. (XI. 2.) ME határozata a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti ifjúsági együttműködési megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti hatáskörömben eljárva, a családokért felelős tárca nélkül miniszter és a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján 1. egyetértek a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti ifjúsági együttműködési megállapodás létrehozásával. (…) felhívom a családokért felelős tárca nélküli minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, valamint az igazságügyi minisztert, hogy a Megállapodás létrehozását követően a Megállapodás szövegének végleges megállapítására való felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a Kormány elé.”

Itt legalább nem egyedül kell megbirkózzon Szijjártó a feladattal, mellé adják Novák Katalint és Varga Juditot is, a két gráciát, együtt hárman lesznek, ilyen társaságban azért a kódfejtés is kellemesebb. Elképzelem, ahogy törik egymás fejét. Már csak arra kéne rájönnünk, mi az Isten csodáját akar jelenteni az „ifjúsági együttműködés”?

Több lehetőség is van, úgymint:

• együttműködést a magyar és török ifjak, más szóval az ifjútörökök között, javasolnám a mozgalmat magyar részről Germanus Gyuláról, török részről Kemál Atatürkről elnevezni.

• De ha nem erről van szó, esetleg nyári janicsártáborok létesítését is tervezhetik, Rodostó, vagyis Tekirdağ látogatásával, csendes pihenőn egyedül hallgatják majd az ifjak a tenger mormolását, egyedül, egyedül, a bujdosók közül. Írásos élménybeszámoló édes nénjüknek hetente, a program akkor ér véget, ha már úgy szeretik Rodostót, hogy el nem feledhetik Zágont. Cserébe a török ifjak Magyarországon tevenyergelő kurzuson vehetnek részt a Velencei-tó elsivatagosodott medrében.

• Harmadik megoldás lehet egy török–magyar elsősegély-nyújtási és állatvédelmi tanfolyam, melynek során egyrészt megkérdik a gólya, gólya, gilicét, hogy mitől véres a lába, másrészt a török gyerek megvágja, a magyar gyerek gyógyítja síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Másnap cserélnek.

Egyéb ötleteim nincsenek és már ezek is messze járnak a realitástól, de megérthetetlen is, mit akar jelenteni az egyszerre három minisztérium hatáskörébe tartozó „ifjúsági együttműködési megállapodás”, mármint azon kívül, hogy sokba fog kerülni, bármilyen is legyen a természete neki.

Sajnos egészen biztos, hogy ezt írja a Magyar Közlöny, és ami abban van, az törvény, nem is szabad, nem is lehet kétségbe vonni: de hogy mit jelentenek ezek a miniszterelnöki határozatok, az megfejthetetlen.

Még akkor járunk jól, ha semmit.

Azért nem kellett volna a Magyar Közlöny bulvárosítását pont a rejtvény-rovattal kezdeni.

Szele Tamás