Mikor megérkezett a hír a renegát ukrán politikus, Illia Kiva haláláról, azt mondtam magamban: „ebből még nagy botrány lesz”. Szerencsére tévedtem, Kiva halála nem befolyásolta különösebben a világpolitika eseményeit, sőt, tulajdonképpen az orosz és ukrán belpolitikát vagy a háború menetét sem – így viszonylag nehezen megfejthető, miért kellett meghalnia.
(Képünk illusztráció)
Ezt a kérdést járta körül az ukrán Detector Media, az ő szempontjukból ismertetem a történteket, bár az összegzésben inkább a saját véleményemet mondom majd el – de lássuk, miről és főleg kiről is van szó?
2023. december 6-án délután találták meg Ukrajna volt Rada-képviselőjének és később árulójának, Illia Kivának a holttestét a Moszkva melletti Odincovo járás Szuponyevo falujában, a „Velics Country Club” épületegyüttes területén. 2023. december 6-án délután találták meg a holttestet. Állítólag két mellkasba és fejbe leadott lövéssel ölték meg. Kiva egy rendkívül ellenszenves „politikus” volt, akinek kevesebb mint tíz év alatt sikerült radikálisan megváltoztatnia politikai és ideológiai nézeteit: 2014-ben a „Pravij Szektor” (Правий Сектор) keleti irányvonalának koordinátora volt, ukrán nacionalistának nevezte magát, részt vett a harcokban és azt mondta, hogy „a földbe döngöli az oroszokat”. Annak idején Kiva kapcsolatban állt az akkori belügyminiszterrel, Arszen Avakovval, aki nemrég azt mondta, hogy személyesen kész lelőni Kivát. Kiva a belügyminisztérium helyettes vezetőjeként dolgozott a donyecki és a herszoni régióban, később pedig a belügyminisztérium kábítószer-bűnözés elleni osztályát vezette.
Illia többször sikertelenül vett részt a választásokon, és megpróbálta puccsal átvenni az Ukrán Szocialista Párt irányítását. 2019-ben Kiva a Verhovna Rada képviselője lett a jelenleg betiltott „Ellenzéki Platform - Az Életért” (OPZH, Опозиційна платформа - За життя) pártban Viktor Medvedcsuk és Vadim Rabinovics vezetése alatt. A korábbi „nacionalista” 2019-2022 folyamán drámaian megváltoztatta politikai nézeteit, és több ukránellenes kijelentése és cselekedete miatt visszahívták, ami miatt még az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború kezdete előtt büntetőeljárás indult ellene.
Kiva létrehozta és irányította az OPZH párt „Hazafiak az életért” (Патріоти за життя) nevű szárnyát, amely lényegében egy oroszbarát csoport volt. Még 2022 januárjában Spanyolországon keresztül Oroszországba távozott, és onnan még radikálisabban folytatta propagandáját és az orosz agresszió támogatását propagandisztikus talk show-kban való részvételével és Telegram-csatornáján keresztül. A teljes körű agresszió első napjaiban Kivát kijelentései miatt kizárták az OPZH-ból. Ráadásul Kiva egy egész ügynökhálózatot hagyott hátra társaiból, akik az ellenségnek dolgoztak, például a poltavai régió helyi politikusait, akiket lelepleztek vagy őrizetbe vettek: Szerhij Cserednyicsenkót és Oleg Pankratyevet, a falusi tanács egy ismeretlen képviselőjét, valamint egy dnyiprói üzletembert, Kosztantyin Malahovot.
2023. december 6-án az amerikai szenátus nem bocsátotta szavazásra az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak 2024-re szóló katonai segélyek odaítéléséről szóló törvényjavaslatot. Ez a republikánus párti szenátorok álláspontja miatt történt, akik csak az amerikai bevándorlási politika megváltoztatásával együtt hajlandóak megszavazni a törvényjavaslatot. A szenátorok a republikánus Donald Trump elnöksége (2017-2021) alatt követett szigorú politika visszaállítását szorgalmazzák: fal építését a mexikói határon, az amerikai elnök lehetőségeinek korlátozását további humanitárius programok létrehozásában, a menekültügyi szabályok megváltoztatását stb. Ez Joe Biden elnök és a Demokrata Párt számára elfogadhatatlanná vált. Az amerikai vezető élesen reagált: politikai zsarolással vádolta a republikánusokat, és azt mondta, hogy az amerikai katonák harcolnának az orosz hadsereggel, ha Putyinnak sikerülne elfoglalnia Ukrajnát. Az oroszbarát anonim Telegram-csatornák Volodimir Zelenszkij elnököt és az ukrán elnöki hivatal (OP) elnökét, Andrij Jermakot hibáztatják a szavazás „kudarcáért”. A névtelen felhasználók különösen Zelenszkijnek a szenátorok előtti online tájékoztatón való felszólalásának megtagadására hivatkoznak:
„OP-s forrásunk szerint Zelenszkij a rossz hangulat és a csalódottság miatt nem beszélt a szenátorok előtt. Abban a pillanatban az elnök már tudta, hogy a kongresszusban az Ukrajnának nyújtott segélyről szóló szavazás meg fog bukni, ezért nem volt hajlandó kommunikálni, Jermak meggyőzése nem hatott rá, Bankova technológusainak pedig sürgősen válságkezelő nyilatkozatokat kellett közzétenniük a médiában.”
Mivel azonban az amerikai politikusok belpolitikai nézeteltéréseiről volt szó, nem volt értelme Zelenszkijnek a szenátorok előtt beszélnie, ugyanis nem volt közöttük egyetértés, ahogy ezt Okszana Markarova, Ukrajna amerikai nagykövete is megerősítette.
Az egyik névtelen Telegram-csatorna arra utal, hogy Kiva meggyilkolását azért követték el, hogy eltereljék a figyelmet a kérdésről:
„Egyébként a médiaműfaj törvényei szerint egy ilyen nagy visszhangot kiváltó gyilkosság a sajtóban kissé „megzavarhatja” az amerikai pénzügyi támogatás bevonásának kudarcáról szóló témakör feldolgozását.”
Anatolij Sarij oroszbarát propagandista még tovább ment, és „csordának” nevezte az ukránokat:
„100%-ig biztos vagyok benne, hogy Kiva nem állt megfigyelés alatt az elmúlt három hétben, azonban az ukrán különleges erők már sokkal korábban értesültek a szokásairól. Meggyilkolását azért követték el, hogy eltereljék a csorda figyelmét. A szenátus megakadályozta a Kijevnek nyújtandó támogatásról szóló törvénytervezet benyújtását. A megbízott diplomáciai különítmény Jermakkal együtt beleállt a földbe. Zelenszkijt tegnap méltatlanul elküldték. Nem tudni, hogy miért fognak harcolni. Szóval, itt egy újabb győzelem - Kiva megölése. A legveszélyesebb gazember. Ezt a győzelmet a csordájuknak tartogatták. Ebben biztos vagyok.”
Az egyik névtelen Telegram-csatorna Nagy-Britanniát és az USA-t vádolta meg szabotőrök kiképzésével, és azt állította, hogy Illia Kiva-t egy ilyen „ügynök” ölte meg: „Kiva megölése alapvetően semmin nem változtat, de érdemes elismernünk, hogy a britek sok ilyen „szakembert” képeztek ki, akik terrortámadásokat/szabotázsokat/gyilkosságokat terveznek.” Az orosz propagandisták azzal vádolják a nyugati országokat, hogy terroristákat használnak fel saját érdekeikben: „A briteknek rengeteg tapasztalatuk van ezen a téren, akárcsak az USA-nak (ezek a fickók részt vettek az Al-Kaida és más terrorista csoportok létrehozásában, amelyeket először a Szovjetunió ellen hoztak létre, majd speciális műveleteikben felhasználták őket, hogy a szükséges területek erőforrásait ellenőrzésük alá vonják; majd fillérekért eladták őket nyugati vállalatoknak.” Ezek a csatornák arról is tájékoztatnak, hogy Ukrajna állítólag a nyugati országok bábja: „Kiderült, hogy Ukrajna még tud valamit, hitelt kell adni nekik, de nem globális szinten.”
Érdekes módon az orosz agitációs propaganda itt is lelepleződik, hiszen az oroszbarát névtelen Telegram-csatornák általában az ukránbarátokat utánozzák, és a „mi”, „miénk” stb. névmásokat használják Ukrajnáról. Ebben az esetben Ukrajnát úgy mutatják be, mint „őket”.
A „Sztrana” című oroszbarát propagandakiadvány megpróbál viszályt szítani az ukrán biztonsági erők: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Ukrán Védelmi Minisztérium Fő Hírszerző Igazgatósága (HUR MO) között. Elsőként a HUR MO szóvivője, Andrij Juszov erősítette meg Illia Kiva meggyilkolását. A Reuters ügynökség és több ukrán médium forrásai szerint Kiva likvidálása az SZBU sikeres akciójának köszönhető. Maga az SZBU azonban eddig tartózkodott a hivatalos kommentártól. Olekszij Aresztovics politikus és Jurij Butusov blogger negatívan nyilatkozott a történtekről, a „Sztrana” pedig mindezt leközölte:
„Aresztovics, az elnöki hivatal vezetőjének volt tanácsadója és a „Censor” (Цензор) honlap főszerkesztője, Butusov azzal vádolta meg a HUR MO vezetőjét, Budanovot, hogy a PR érdekében megpróbálta magáévá tenni Illia Kiva Moszkva melletti meggyilkolását, miközben adataik szerint ez az SZBU műve volt, és a HUR MO-nak semmi köze hozzá. Meg kell jegyezni, hogy a HUR MO nem állította közvetlenül, hogy ők állnak Kiva meggyilkolása mögött, de képviselői aktívan kommentálták az eseményt. Érdemes megemlíteni, hogy Butusov korábban azzal vádolta Budanovot, hogy megpróbálta „kisajátítani” a krími híd elleni támadást és több más, az SZBU által végrehajtott műveletet.”
Az oroszbarát anonim Telegram-csatornák és a „Sztrana” propagandamédia a Kiva halálhírét követő első posztjaikban felhívták a figyelmet a Telegram-csatornáján közzétett utolsó bejegyzésére, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt öngyilkosságra szólította fel Ukrajna bel- és külpolitikájának állítólagos kudarcai miatt. A propagandisták arra is felhívják a figyelmet, hogy Kiva még 2021-ben azt mondta: ha meghal, azt gyilkosságnak kell tekinteni, nem öngyilkosságnak.
Ugyanakkor a névtelen felhasználók nem vádolnak meg senkit közvetlenül Kiva meggyilkolásával. Ebben az esetben a propagandisták a „homályos feltételezés” taktikáját alkalmazták. Érdemes megjegyezni, hogy az öngyilkosságra való felbujtás nemcsak Ukrajnában és Oroszországban, hanem a világ legtöbb országában bűncselekménynek számít. Korábban Kiva többször posztolt fenyegetéseket különböző emberek megöléséről, akiknek a cselekedetei ellentétesek voltak az érdekeivel.
Egyes orosz propagandisták Telegram-csatornáikon nagyon visszafogottan viszonyulnak Kiva meggyilkolásához. Az eseményt érzelmek és értékítélet nélkül, egyszerűen hírként, ténymegállapításként tálalják. A Telegram úgynevezett „Z-csatornáin” azonban nyíltan negatívan viszonyultak Kivához. A hirtelen politikai szemléletváltozás miatt emlékeztek meg róla, és ezek a felhasználók/csatornák nem sajnálják a halálát:
„Vicces lesz most látni a posztokat arról, hogy az elhunyt Ilja Kiva orosz hazafi volt, aki fellázadt az ukrán rezsim ellen. Nem, Illia Kiva egy tipikus hohol volt (negatív és sértő orosz szlengkifejezés az ukránok megnevezésére), aki még az anyját is kész volt eladni. Oroszországnak nincs szüksége ilyen szövetségesekre. Amint a konjunktúra megváltozna, ő is az első helyen állna azok között, akik állítólag mindig Ukrajna mellett voltak, és ő csak színlelte az Oroszország iránti szimpátiáját. Illia meghalt - és ba***a meg, csak egy újabb hohollal kevesebb.”
Egyes orosz propagandacsatornák megemlítik Kiva részvételét a harcokban és 2014-2016-os oroszellenes kijelentéseit, viszont képmutatással és kapzsisággal vádolják:
„Furcsa életet élt. Tagja volt a feltételesen oroszbarát ukrán pártnak, támogatta a donbásszi függetlenséget, a különleges katonai művelet megkezdése után az Oroszországba költöző oroszok népirtására szólított fel, de támogatta Vlagyimir Putyin államfő antifasizmusát. Politikai gazember volt, akitől nem idegen a kalandorság, soha senki nem tekintette politikai vezetőnek vagy ideológiával, koncepciókkal és jó hírnévvel rendelkező személynek. Elvek nélkül élt és elvek nélkül halt meg. Részvétünket küldjük Kiva szeretteinek, ha vannak ilyenek a Földön. De jelenleg azt mondhatjuk, hogy a „háború a legjobbakat viszi el” mondat nem egy Moszkva melletti erdőben elkövetett gyilkosságról szól.”
Az úgynevezett orosz milbloggernek, Alekszandr Kocnak sem hiányzik nagyon Kiva: „Kivát Moszkva külvárosában ölték meg. Kijev folytatja az árulók likvidálásának mesterkurzusát. Ukrajna számára Kiva volt az egyik ilyen. Bármennyire is próbálkozott, itt, Oroszországban, nem sikerült neki. Túl mérgező volt a háttere”.
Illia Kiva nem az egyetlen, még ha marginális politikus is, aki elárulta Ukrajnát. Néhányan közülük még mindig az orosz propagandisták „mellékvágányán” tevékenykednek, és ukránellenes tevékenységet végeznek. Hozzászólásaikból kitűnik, hogy ezek az emberek most még jobban féltik az életüket, mint korábban, ezért brutális válaszra szólítják fel az orosz különleges szolgálatokat Ukrajna ellen, amelynek állítólag köze van Kiva meggyilkolásához.
Például a propagandista Tetjana Montjan általában visszafogottan reagált a hírre. A posztja végén azonban érezhető a félelem:
„A probléma az, hogy a szalorejk különleges szolgálatai („szalorejk”: negatív és sértő orosz szlengkifejezés az ukrán kormány megnevezésére, a Harmadik Birodalomra utalva), mindezt azzal a feltétlen bizonyossággal teszik, hogy semmit sem fognak tenni velük szemben. Mivel semmit sem tesznek, folytatják tevékenységüket, csak fokozzák aktivitásukat. A büntetlenség engedékenységhez vezet”.
Összegezve elmondhatjuk tehát, hogy Kiva volt az az ember, akit szinte mindegyik félnek érdeke volt megölni. Ne feledjük, hogy afféle „kirakat-renegátról”, „dísz-ukránról” beszélünk, aki állandóan a nyilvánosság előtt szerepelt, valósággal pendlizett Szolovjov és Margarita Szimonjan műsorai között. Ha valamelyik ukrán szolgálat végzett vele, azt akarván jelezni, hogy „így jár minden áruló”, az cseppet sem csoda, ugyanakkor egy ilyen üzenet kizárólag az orosz és ukrán közönséghez jut el, a világ többi részén nem is ismerték emberünk nevét. Tehát az orosz elméletek arról, hogy a gyilkossággal „csak Zelenszkij kudarcát akarták leplezni” nem igazán érvényesek, már csak azért sem, mert Kiva holttestét december 6-án találták meg, a Republikánus Párt pedig egy nappal később, 7-én jelentette be a javaslat blokkolását (voltaképpen a politikai zsarolást).
De mi van akkor, ha nem az ukrán, hanem az orosz szolgálatok ölték meg Kivát? Ebből a szempontból is fontos, hogy kirakatember volt, de ellenkező előjellel: innen nézve a gyilkosság arra jó, hogy az oroszbarát ukrán emigrációban elültesse a félelmet: „Lehet, hogy Kiva mégis Kijevnek dolgozott, jaj, csak rólam ne higgyék ezt” – és ezzel még fokozottabb engedelmességre sarkallják Medvedcsuk híveit.
Ezen kívül még ezer és egy megoldás elképzelhető. Kiva halála valószínűleg a történelem megoldatlan rejtélyei közé kerül – ugyanis nem fontos annyira, hogy érdemes legyen megoldani. Pár szóban össze lehet foglalni.
Így járnak az árulók.
Szele Tamás
