Értem én, hogy december utolsó hetében nincsenek hírek. Legalábbis minálunk nincsenek, ugyanis léteznek a világon olyan országok is, ahol máskor tartják a téli ünnepeket, esetleg, mint Kínában, az újév is februárra esik (idén tizedikére), tehát az ilyen helyeken az élet zavartalanul vagyis inkább zavarosan, de folyhat tovább, azonban nálunk egyszerűen kötelező az uborkaszezon.
(Képünk illusztráció)
Mondjuk más kultúrkörökből érkeznek információk mindenféle eseményekről, de a magyar sajtó – látszólag reménytelenül – beleragadt az egyetlen honi szenzációnak tűnő tárgyba, nevezetesen Mága Zoltán Facebook-oldalának (valójában Meta, de ezt sem a kollégák, sem az olvasók nem veszik tudomásul) feltörésébe. Amint látom, erre van igény, ez érdekli a tömegeket, nem Ukrajna vagy a Közel-Kelet. Hát kérem, akkor legyen, foglalkozzunk ezzel, ha már senki sem hagyta ki RTL-től 444-ig, HVG-től Telexig, szerintem nemsokára felfedezi magának a történetet a kormánymédia is és akkor menthetetlenül elmágásodik (vagy elmágásul?) a közbeszéd. Bár mondjuk nekem speciel azért érdemes hozzányúlni ehhez a témához, mert véletlenül sejtem is, mi történt és nem csak tágra nyílt szemekkel csodálkozom az eseményeken, mint akár a többi sajtómunkás, akár a Nemzeti Nyomozóiroda. Ugyanis nekem még van némi memóriám.
De előbb lássuk, miről beszélünk. A híradások többsége szó szerint megegyezik, ugyanis majdnem mindegyiknek az RTL.hu a forrása, mely valamiért a „Tudomány” rovatban közölte a hegedűművésszel készített interjút. (Itt tartom szükségesnek megjegyezni, hogy jelen írásomban nem kívánok és nem is fogok foglalkozni Mága Zoltán művészi kvalitásaival vagy politikai nézeteivel). Mit mond a károsult?
„Meghökkentő tartalmak követik egymást Mága Zoltán Facebook-oldalán immár fél éve. A hegedűművészt ért kár millió forintokban mérhető, ráadásul sokan azt hiszik, ő maga osztja meg a röhejes hülyeségeket, vagy eladta az oldalt. A Facebook nemhogy nem segítőkész, de még rá is tett egy lapáttal a zenész hányattatásaira. Mága az rtl.hu-nak mondta el, mit gondol a hónapok óta megoldatlan ügyről.
Mága Zoltántól ellopták nagyjából egymillió követős Facebook-oldalát, valamint céges bankkártyájáról is leemelték az összes pénzt. Mindez még nyáron történt: a világszerte ismert hegedűművész eddig nem akart nyilatkozni a témában, hogy ne akadályozza a nyomozást. Azonban a profilja visszaszerzésére egyre kevesebb a remény.
Az újévi koncertjére készülő hegedűművész rajongóit is félti a hackerektől, ezért úgy döntött, most megtöri a csendet az rtl.hu-nak adott exkluzív nyilatkozatával.
„Mélyen elszomorít, hogy a közönségem – ha nem sejti, nem tudja, mi áll az egész mögött – azt láthatja, hogy az »oldalamon« már régen nem olyan tartalmakat osztok meg, mint azelőtt. Pedig az Instagramon a kezdetektől kommunikáltam, mi történt, figyelmeztettem a rajongókat a veszélyre”– idézte fel az esetet Mága Zoltán.
A hegedűművész hiába kérte a közösségi oldalt, hogy oldja meg a helyzetet: „hiába fordultunk panaszunkkal a Facebookhoz, egyáltalán nem tudtak segíteni. Hiába küldtem el a személyiségemet igazoló okmányaimat, ez sem volt elég. A Facebook csapata azt ígérte, hogy negyvennyolc órán belül reagál a problémára, azonban később válaszra sem méltattak” – idézte fel.
A profilképen még a zenész látható, a borítókép pedig még mindig az újévi koncertet hirdeti: mégsem Mága Zoltáné Mága Zoltán Facebook-oldala. Ha végiggörgetünk a posztok között, bizarr tartalmakat találunk: az elején még több állatkínzást bemutató tartalom is akadt, amiket a hackerek (vagy az általuk használt botok) raktak ki az oldalra.
Most már nagyrészt kevésbé durva, de ugyanannyira érthetetlen felvételek mennek százával, mint például az alábbi, amely vasrudakkal hadonászó ázsiai munkásokat mutat építkezéseken, azzal az angol nyelvű taggel, hogy „az élet tele van meglepetésekkel”. Már egy magyar nyelvű tartalom sincs itt, csak a nem túl építő jellegű, gyakran bizarr videók. (...)
A hegedűművész valójában több mint hat hónapja küzd azért, hogy visszaszerezze egymillió követővel rendelkező oldalát, amely az ismeretlen spammelők kezébe került. Mága Zoltán az rtl.hu-nak így idézte fel az esetet: „Június 30-án külföldön tartózkodtam, és azt vettem észre, amikor az oldalam kezelőfelületét szerettem volna megnyitni, hogy elszállt a Facebook. Szóltam a kollégáimnak, hogy nézzék meg, ám ekkor már ők sem tudtak belépni.” Hozzátette: ez már önmagában is nagy veszteség, ám a történet itt nem ért véget. Egy céges bankkártya is a fiókhoz volt rendelve, amiről minden pénzt leemeltek.
Mága Zoltán feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg is nyomoz az ügyben. A hackertámadásokat minden erőfeszítés ellenére tipikusan nagyon nehéz felgöngyölíteni. A Nemzetközi Bírósághoz lehetne még fordulni – és a művész elmondása szerint valószínűleg ez lehet a következő lépés.
A gondok ráadásul nem is értek véget itt. „Rögtön a Facebookot célzó támadás után jött egy másik is: a YouTube-csatornámat is feltörték, és elkezdték elárasztani reklámokkal. A YouTube munkatársai rugalmasak és segítőkészek voltak, azonnal megpróbálták megoldani a problémát. Rögtön felléptek a hackertámadás ellen, és pár napon belül sikeresen vissza tudták állítani a jogköreimet” – mesélte el a másik, pozitívabb véget ért esetről.”
Most, azt tetszenek hinni, hogy ez egy ügy. Pedig ez egy ló. Egy állatorvosi ló, amin minden betegség előfordul a tankönyvből. Mielőtt mindannyiunknak megszakad a szíve szegény, drága hegedűművész viszontagságai miatt, és telesírunk még egy százas csomag papírzsebkendőt (mert egy már elkopott), jelezném: az áldozat ebben az esetben ugyan valóban károsult, de nem teljesen ártatlan.
Azt mondaná erre a jóhiszemű olvasó, hogy bárkivel előfordulhat, miszerint feltörik a honlapját, a tájékozott olvasó meg hozzátenné, hogy főleg mostanság, amikor ez járványként terjed világszerte. Csakhogy nem mindegy, mennyire könnyítik meg a hackerek dolgát. A magyar felhasználók többsége találkozott már a „kódkérő” trükkel, mikor egy ismerős (feltört profilja) segítségért esedezik eléggé udvariatlan hangnemben, aztán ha elküldjük neki a kért kódot, már el is búcsúztunk a profilunktól. Itt nem ez történt, az eset ennél kacifántosabb. Menjünk vissza 2018-ba – ezt nem tették meg sem a kollégák, sem a nyomozók.
Akkor ugyanis komoly botrány tört ki, mert kiderült, hogy Mága mester két hónap alatt mintegy 560 ezer lájkkal és követővel lett gazdagabb, mind-mind Indiából, Bangladesből és Pakisztánból érkezett. Mi történt? Kitört a dakkai és iszlámábádi Mága-láz?
Nem, a dolog ennél egyszerűbb. Már 2017 novemberében felröppent a hír, hogy egyes népszerűbb közszereplők oldalai egymilliárd forintot is érhetnek. Például a Kasza Tibié. Mármost ez az „érhet” egy relatív fogalom, hiszen mindenképpen arról van szó, hogy ha eladná ennyit kéne kapjon érte az illető, csak nem bolond eladni. Ugyanis az az oldal tőle olyan, amilyen, ha abbahagyja a saját feltöltéseket és eladja vagy önálló médiummá alakítja, pár hét után le fog zuhanni a forgalom. Az oldal értékét mindenképpen meghatározza a kedvelők száma, hiszen ennyi emberhez juthat el rajta tartalom: csakhogy a tartalom nem állhat kizárólag hirdetésekből, az olvasónak kell kapnia valamit, hogy azokat is zsebre tegye, úgy is mondhatnám, hogy minden spenóthoz jár egy kis fasírt vagy tükörtojás. Ha az oldalak tulajdonosai eladogatnák a felületeiket, a vásárló csak pár hétig tudna azokon eredményesen hirdetni – és az azért nem ér meg egymilliárdot.
De akkor mi az üzlet ebben Mágának vagy bárki másnak?
A támogatott tartalom, a bújtatott reklám, a termékmegjelenítés.
Ha az én oldalamon megjelenik egy fotó, és azt ábrázolja, hogy egy teraszon üldögélve, újsággal az asztalon sörözök, akkor nem történt semmi, maximum páran az egészségemre kívánják.
Azonban, ha – és ez némiképp független egyéb tevékenységemtől, tehát attól, mivel foglalkozom, hiszen mesterségesen is elérhettem a nézettséget – százezrek vagy milliók látják az oldalamat, akkor más a helyzet. Akkor nekem jár pénz az újságtól, amit olvasok, a sörgyártól, aminek a termékét iszom, a terasz tulajdonosától, ahol ülök és ha látszik az asztal vagy a szék márkája, akkor még a bútorgyártól is. Ezt elvben a Facebook szabályzata szerint jelezni kell, csak nem nagyon szokták megtenni: megint az a probléma, hogy ritka és bonyolult az ellenőrzés.
Tehát az okos ember nem eladogatja az oldalát, hanem fejleszti – ez idáig törvényes is – és igyekszik kihasználni anyagilag a nagy forgalom adta lehetőségeket, ami pont addig törvényes, míg ki nem derül.
Igen, akkor már bőséggel lehetett lájkokat, követéseket vásárolni. Egy Facebook-lájk például kilenc forintra jött ki, a You Tube-megtekintés olcsóbb volt. Ha Ázsiából szerezték be, diszkont-áron, akkor még ennél is sokkal gazdaságosabban lehetett „népszerű” az ember.
Az ügyben annak idején a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot is indított, ami azonban nem járt eredménnyel. Idézzük az akkori határozatukat:
„A kérdéses ügyben a GVH lezárta a vizsgálatot. Az eljárásban a tényállás a szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény, ezért a GVH megszüntette az eljárást anélkül, hogy a jogsértést vagy annak hiányát megállapította volna.
Budapest, 2018. december 5.
Gazdasági Versenyhivatal”
Rendben van, de mi köze ennek a régi történetnek a mostanihoz? Nos, a jelenlegi hackereket abban a körben kéne keresni, akik annak idején ezt a sok lájkot, követést eladták. Ha valaki, ők tisztában vannak azzal, hogy hány követője lehet az áldozatnak, és azzal is, honnan, mely országokból – ez magyarázza a meglehetősen Ázsia-centrikus videókat. Mivel az esetnek a bankkártya leszívásán kívül egyelőre a világon semmi értelme nincs, csak ara gondolhatunk, hogy egy jövendő reklámkampányra tartogatják ezt a szép, zsíros profilt, és míg az meg nem indul, életben tartják, fenntartják iránta a figyelmet ezekkel a sületlen videókkal, amelyek azonban az általuk megcélzott kultúrkörben meglehetősen népszerűek. Aztán, hogy majd mire fogják felhasználni, az igen jó kérdés: körülbelül bármire, amiért pénzt kaphatnak. Különben még nőtt is a követők száma, most már egymillióan vannak, ami magyar nyelvterületen eléggé abszurd, hiszen Orbán Viktornak sincs több 1,2 milliónál, igaz, az ő táborából nem tudjuk, hányan bangladesiek és hányan pakisztániak. Azt sem, hogy mennyiért.
Szóval, kérem, ez történhetett: a nagyarányú beruházást megjegyezhették az öt évvel ezelőtti csibészek, és amint szükségét érezték, el is lopták Mága Zoltán profilját. Nem kellett volna csibészekkel üzletelni. Ebül szerzett jószág veszett itt ebül – bár az elmúlt öt év folyamán szép anyagi hasznot hajthatott.
Mindenesetre a történet nagyon jellegzetes és remekül mutatja, hogy az átlagos magyar Meta-felhasználó milyen.
Nálunk mindenki azt hiszi, hogy okos, ő egyedül az, mindenki más hülye, és épp ezért – mindenki potenciális áldozat.
Nos, erre mondtam, hogy nem kell a szívnek megszakadni Mága mesterért, elég, ha visszaemlékszünk az öt évvel ezelőtti időkre: áldozat ő, de az ártatlanságtól messze áll.
Szele Tamás