Lehet, hogy Prigozsin halott (azonban, mivel orosz ügyről van szó, esküt még erre sem tehetünk), de hogy az üzletei tovább működnek, az a The Insider kutatása alapján egészen bizonyos. Például a Wagner ellátását (és Afrika befolyásolását) biztosító repülőjáratok ugyanúgy járnak-kelnek, mint korábban, és ugyanúgy sértik meg az összes szankciót és embargót.

(Képünk illusztráció)

De kezdjük az elején, hátha valaki nem ismeri a történtek hátterét. Minden azzal kezdődött, hogy 2023 januárjában Jevgenyij Prigozsin hirtelen nyilvános bosszúhadjáratot indított az orosz védelmi minisztérium ellen. Az ezt követő hónapok során a szóbeli konfrontáció egyre fokozódott, majd fegyveres összecsapássá fajult, és végül Prigozsin meggyilkolásával végződött, amelyet tavaly augusztusban repülőgép-szerencsétlenségnek álcáztak Oroszországban. Hónapokig nem volt világos, hogy a vezető halála mit jelent majd a Wagner-csoport számára, amely egy komoly GRU-kapcsolatokkal rendelkező katonai magáncég, és privát üzleti érdekeltségekkel rendelkezik Afrikában. A Wagner-csoport repülőgépeinek a kontinensen végzett tevékenységét elemezve a The Insider arról számol be, hogy a katonai magáncég járatai továbbra is aktívan repülnek a kulcsfontosságú célállomásokra, többek között a Közép-afrikai Köztársaságba, Líbiába és Maliba. És ami valószínűleg nem véletlen: a gázai háború kitörése után ugyanezek a Wagner-gépek elkezdtek sűrűn járni Szíriába, megerősítve a Hezbollah fegyvereseinek orosz támogatására vonatkozó régi gyanút.

A Wagner gépei most is menetrend szerint járnak

A néhai Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin utoljára 2023. augusztus 18-án járt Afrikában, amikor öt nappal meggyilkolása előtt a Közép-afrikai Köztársaságba látogatott. Prigozsin minden luxusimádata ellenére nem üzleti repülőgéppel utazott, hanem egy Iljusin Il–76-os teherszállító repülőgéppel, amelynek ülései lehajthatóak és rikító kárpit borítja őket. A gép azonban tökéletesen alkalmas volt arra, hogy elkerülje a feltűnést, mivel egyszerre két lajstromszámot használt: TL-KPA és TL-KMZ. A radarernyőkről is igen gyakran tűnt el.

Nem ez az egyetlen repülőgép, amely évek óta Wagner-személyzetet és rakományt szállított Afrikában és a Közel-Keleten. A Wagner-csoport „teherszállító járatokat” is üzemeltet: több Il-76-os és An-12-es repülőgépet, valamint néhány helikoptert. A gépek 2021 óta folyamatosan mozognak a szíriai, líbiai, közép-afrikai és mali repülőterek között, de követésük szinte lehetetlen, mivel nem osztják meg adataikat a nyilvánosan elérhető forrásokkal. A The Insider azonban talált olyan műholdas és földi felvételeket, amelyek a gépeket Banguiban és líbiai katonai repülőtereken mutatják. Emellett a Szíriába tartó és onnan induló repülőgépek rendszeresen belépnek a ciprusi légtérbe, így valamennyire lehetséges nyomon követni ezeket a járatokat.

Mint kiderült, a TL-KMZ és TL-KMO lajstromjelű repülőgépek a 2022. november végétől 2023. október végéig tartó időszakban legalább 84 alkalommal fordultak meg szíriai és líbiai repülőtereken. Ez továbbra is a Wagner-csoport afrikai és közel-keleti logisztikájának fő útvonala. Prigozhin halála után a járatok folytatódtak, néha szinte naponta. Az utolsó regisztrált járatot 2023. október 27-én teljesítette a TL-KMO lajstromjelű gép.

Úgy tűnik, hogy az egyik ilyen repülőgép elpusztult: 2023 decemberében egy amerikai kamikaze drón megtámadta a líbiai Al-Jufra légibázist, és a műholdfelvételek alapján megsemmisített egy Il–76-os teherszállítót. Egyelőre nem lehet ellenőrizni, hogy ez a Wagner egyik repülőgépe volt-e, azonban a zsoldosok gyakran használták az al-Dzsufra légibázist tranzitpontként Közép-Afrika és Szíria között. Az Agenzia Nova amerikai külügyminisztériumi forrása azt állítja, hogy az amerikai csapás valóban egy Wagner-gépet pusztított el.

Majdnem egy évvel korábban, 2023. január 27-én Prigozsin egy másik repülőgépet is elvesztett egy dróncsapás következtében: a TL-KBR lajstromszámút, amely ugyanezen az útvonalon repült Szíria és Közép-Afrika között. Az ENSZ líbiai szakértői csoportja ezt a repülőgépet korábbi fegyverszállítmányokkal hozta összefüggésbe, amelyeket Khalifa Haftar, a líbiai kormány katonai erőfeszítéseit vezető, Oroszország által támogatott tábornok erőinek nyújtottak az országban zajló polgárháborúban. A Wagner-gépek emellett orosz zsoldosok bevetését is biztosították, megsértve ezzel a Muammar Kadhafi utódaira Tripoliban kirótt embargót. Légicsapást kíséreltek meg egy frissen érkezett „teherszállító” ellen is, de a gép ennek dacára sértetlenül távozott a közép-afrikai Bangui felé.

Hivatalosan az összes repülőgép a Közép-afrikai Köztársaság fegyveres erőihez tartozik (a TL-Kxx lajstromszámok általában a légierő számára vannak fenntartva), de a repülési költségeket a Lapara Aviationnak számlázták, amely hivatalosan már 2021-ben elhagyta az országot. Az ENSZ diplomáciai forrásai szerint a gépek Közép-afrikai Köztársaságba történő szállítását Valerij Zakharov, az ország elnökének biztonsági tanácsadója és egyben – nem véletlenül – a helyi Wagner-csoport vezetője szervezte.

Az ENSZ szakértői egy másik Il–76-os repülőgépet is észleltek a bangui repülőtéren. A gép 2023-ig az Abakan Air orosz légitársaság tulajdonában volt, Szudánba, Dél-Szudánba és Togóba repült, ahová a gyanú szerint török gyártmányú drónokat szállított. A repülőgép 2023-ban kétszer is megváltoztatta a lajstromjelét, először a közép-afrikai TL-LIZ-re, majd XT-EBO-ra, ami Burkina Faso-i lajstromozásra utal. Csak 2023 decemberének első felében a gép legalább tíz alkalommal repült Burkina Fasóból Maliba (Gao és Timbuktu).

A Wagner-harcosok jelenlétét Burkina Fasóban soha nem dokumentálták, de a nyugat-afrikai országban való jelenlétükről 2022 óta lehet tudni. A fővárosban, Ouagadougouban katonai puccsal hatalomra került kormány tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint együttműködött volna az orosz katonai magáncéggel egyes nyersanyag-kitermelési szerződésekért cserébe. A Jeune Afrique című francia nyelvű pánafrikai online magazin szerint azonban 2023 végén, nem sokkal Jevgenyij Prigozsin halála után intenzívebbé vált a közvetlen katonai együttműködés Oroszország és Burkina Faso között. Az úgynevezett „afrikai hadtest”, az orosz védelmi minisztériumon belül létrehozott új egység, máris Burkina Fasóba küldte első, 100 fős katonai „tanácsadói” csapatát.

Eszkaláció a gázai háború kitörése után

A nyári lázadás után papíron megtiltották Prigozsin wagneristái számára az orosz védelmi minisztérium repülőgépeinek és a szíriai Khmeimim légitámaszpontnak a használatát. Azonban a TL-KMO repülőgép a védelmi minisztériummal kötött megállapodás alapján legalább 2023. szeptember 11-ig továbbra is a Tiyas katonai légibázison (más néven T–4) keresztül repült Szíriába, ami arra utal, hogy a Közép-afrikai Köztársaságból és Líbiából a Wagnerhez kapcsolódó magángépeken keresztül történő teherszállítás legalább 2023. október végéig folytatódott. A Gázai Övezetben a katonai műveletek megkezdése után váratlanul felélénkültek a harcok, és nem zárható ki, hogy a repülőgépek Közép-Afrikából vagy Líbiából szállítottak felszerelést Szíriába a Hezbollah harcosainak támogatására. A Wall Street Journal amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva utalt erre a lehetőségre. Ha a Wagner erőforrásait valóban a síita katonai szervezet támogatása érdekében vetették be, akkor a 2023 októberében Szíriába tartó Wagner-járatok valószínűleg ezzel függnek össze.

Az afrikai térhódítás kronológiája

2018-ban elkezdtek megjelenni az orosz védelmi minisztérium repülőgépei a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában és Szudánban, hivatalosan azért, hogy logisztikai támogatást nyújtsanak a helyszínen lévő „orosz tanácsadóknak”. Később Mali lett a másik fő célpont. Ezek a járatok gyakran Latakián keresztül érkeztek, ahol a Khmeimim légibázis található, és legalább 2022 elejéig folytatódtak.

Líbiában ezek a repülőgépek megsértették az ENSZ fegyverembargóját azzal, hogy fegyvereket szállítottak. A Reuters már 2017 elején beszámolt a líbiai Haftar orosz katonai támogatásáról, és ezt egy magáncéghez kötötte. Prigozsin megjelent Haftar és a védelmi minisztérium tisztviselői közötti tárgyalásokon Moszkvában 2018 végén. Egy ENSZ-szakértői csoport számításai szerint csak 2020-ban az orosz katonai repülőgépek – köztük a védelmi minisztériumhoz közvetlenül kapcsolódó járművek – 505 repülést hajtottak végre Szíriából Líbiába. Azonban 2021 januárjától 2022 márciusáig az orosz repülések száma ezen az útvonalon 262-re csökkent.

A Wagner-zsoldosok 2018 elején jelentek meg a Közép-afrikai Köztársaságban, ami egybeesett az ENSZ-nél folytatott sikeres orosz lobbitevékenységgel, hogy legalább részben feloldják az afrikai országgal szembeni fegyverembargót. Az orosz külügyminisztérium nem pontosította, hogy milyen „civil kiképzőket” küldtek a Közép-afrikai Köztársaságba, és Prigozsin tagadta mind a cégével való kapcsolatukat, mind magának a katonai magáncégnek a létezését, mivel úgy a zsoldosok felbérlése, mint a zsoldosként végzett szolgálat az orosz törvények szerint illegális. Ennek ellenére közel ugyanakkor orosz zsoldosok jelentek meg Szudánban - ez a tény az ukrán biztonsági szolgálat kiszivárogtatásának köszönhetően derült ki, és később a Szabadság Rádió és a Bellingcat is igazolta.

A Wagner logisztikáját az orosz védelmi minisztérium repülőgépeinek segítségével szervezték meg. A Prigozsinnal kapcsolatban álló M Inveszt vállalat több repülőgépet bérelt, köztük az RA–85041, RA–85042 és RA–85155 lajstromjelűeket. A gépek az orosz 223. és 224. repülőszázadból érkeztek, amelyekben lehetséges a kereskedelmi szolgálat, és kifejezetten a 224. repülőgépszázad volt az, amellyel 2019 őszén Wagner tagjait Mozambikba küldték. Ez a küldetés azonban rövid életű volt, mivel a felkelők elfogtak és lefejeztek több zsoldost.

2021 után a logisztikai műveletek nagy részét olyan repülőgépekkel hajtották végre, amelyeket a Közép-afrikai Köztársaságba vittek és ott regisztráltak Prigozsin helyi alkalmazottainak segítségével. 2023-ban pedig az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma – a FEMA amerikai megfelelője – zöld utat adott a nyilvánvalóan kereskedelmi céllal bérelt repülőgépei használatának, hogy segítsenek a rakomány és a zsoldosok szállításában.

A Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma a Wagner szolgálatában.

Az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának leányvállalata, amely kereskedelmi járatokat üzemeltet, az oroszországi EMERCOM FGBU Aviation and Rescue Company of Russia néven ismert. Ennek a cégnek a repülőgépei a múltban számos helyre szállítottak humanitárius segélyt: Törökországba a 2023-as pusztító földrengés után, Líbiába a 2023 szeptemberi árvíz után, Libanonba a 2020-as bejrúti robbanás után, valamint a Gázai Övezetbe is.

A Wagner afrikai logisztikáját szintén az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma irányította.

2023-ban a vállalat repülőgépei gyakran jártak Szíriában – és nem csak humanitárius segélyek szállítása céljából. Csak februártól november végéig a The Insider 37 járatot számolt össze az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma által orosz és afrikai repülőterekről Szíriába indított járatokat. Konkrétan a The Insider követte nyomon a RA-76363, RA-76841, RA-76429 és RA-76845 lajstromjelű Il-76-os repülőgépek teherszállító járatait. Ezek a járatok a 2023 februárjában Szíriában és Törökországban bekövetkezett erős földrengés után kezdődtek. De bár az EMERCOM törökországi missziója hivatalosan február 12-én véget ért, a napi repülések február végéig folytatódtak, majd márciusban újraindultak, és május elejéig szinte naponta előfordultak.

2023. június 21-22-én, kevesebb mint egy héttel Prigozsin moszkvai bevonulása előtt az RA-76845 lajstromjelű repülőgép gyors utat tett Moszkvából a Maliban található Bamakóba, miközben megállt az oroszországi Krasznodarban és a szíriai Latakiában. Nem véletlen, hogy a legnagyobb Wagner-bázis 30 kilométerre található a krasznodari repülőtértől. A pilóta e-mailjéhez hozzáférő ukrán hackerek olyan dokumentumokat szivárogtattak ki, amelyekből kiderül, hogy az ilyen Bamakóba tartó járatok hivatalosan „kereskedelmi célúak” voltak, de az ügyfél, aki bérelte őket, továbbra is ismeretlen.

Érdekes módon egy hasonló útvonalon 2023 márciusában Latakiába tartó járatot „kormányzati megrendelésként” jelöltek meg, míg a Latakiából Bamakóba tartó továbbrepülést kereskedelmi járatnak minősítették. Valószínű, hogy Prigozsin augusztus 21-én, két nappal a halála előtt érkezett Moszkvába az EMERCOM RA-76845 számú, Bamakóból Szírián keresztül Moszkvába tartó járatával.

Figyelemre méltó, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban bejegyzett EMERCOM repülőgépek vagy „Wagner-járatok” egyike sem esett szankciók hatálya alá.

Mit tudunk az afrikai orosz fegyverszállításokat kiszolgáló magáncégekről?

A katonai repülőgépek fegyverembargó alatt álló országokba történő repülései komoly kérdéseket vetnek fel, és elég nehéz eltitkolni őket. Az ilyen titkos szolgáltatásokra szorulók szerencséjére azonban a polgári légitársaságok gyakran hajlandóak kockázatot vállalni. Az ENSZ szakértői például gyanút fogalmaztak meg legalább 11 Kirgizisztánban, Kazahsztánban, Ukrajnában és az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett magáncéggel kapcsolatban, amelyek potenciálisan megkönnyítették a líbiai Haftar támogatását szolgáló fegyverek és zsoldosok szállítását.

Az egyik ilyen cég a Kirgizisztánban bejegyzett Sapsan Airline. Legalább 2021 óta gyanítható a Líbiába irányuló illegális szállítmányokban való szerepvállalása. Gépei azonban nem csak Líbiába repültek. A Sapsan Airline gépei rendszeresen repültek a Közép-afrikai Köztársaság, Mali, Uganda és az Egyesült Arab Emírségek között. Szíriában, Ruandában és Líbiában is felbukkantak.

A gyanú, hogy a cég egyik repülőgépét a Wagner logisztikájára használják, megerősödött, miután az egyik repülőgép 2023 szeptemberében a mali Gaóban landolás közben lezuhant. Közvetlenül a baleset előtt a repülőgép a jelek szerint tulajdonost váltott, mivel a lajstromozása EX-76007-ről TZ-98T-re változott. A repülőgép lezuhanásáról készült videó azonnal elkezdettt virálisan terjedni a közösségi médiában – többek között a Wagnerhez kapcsolódó Telegram-csatornákon és chateken. A kormányzati hatóságoktól kezdve az újságírókon át a Wagner hivatalos képviselőiig azonban még senki sem adott választ a kérdésre: milyen rakományt szállított ez a jelöletlen Il-76-os, amikor lezuhant és elégett egy nyugat-afrikai kifutópályán?

Bár a Le Monde által idézett, a francia fegyveres erőknél dolgozó források azt állítják, hogy a repülőgép fedélzetén valószínűleg a Wagner zsoldosai tartózkodtak, sem a mali hatóságok, sem a Wagner parancsnoksága nem jelentette a balesetet, és nem jelezte, hogy ki vagy mi égett porrá magával a géppel együtt. A zsoldosok hozzátartozói által használt chateken megjelent információk mégis arra utalnak, hogy a repülőgép fedélzetén valóban a Wagner emberei tartózkodtak.

Szintén a gyanús cégek közé tartozik az Abakan Air orosz légitársaság, amely mindazonáltal soha nem szerepelt a fegyverembargók megsértőinek listáján. Egyes járatai azonban gyanúsan hasonlítanak azon cégek járataira, amelyekről kiderült, hogy a korlátozások kijátszására használják őket, és a cég gyakorlata számos olyan kritériumnak megfelel, amelyeket az ENSZ olyan szakértői fogalmaztak meg, akik megpróbálják kiszűrni a szankciókat megszegőket.

Például az RA-76370-es lajstromjelű Il-76-os éppen akkor jelent meg a közép-afrikai Banguiban, amikor a helyi média a Wagner PMC zsoldosainak rotációjáról számolt be Prigozsin tavaly nyári sikertelen moszkvai hadjáratát követően. A Sky News forrásai szerint július 5-én mintegy 400 Wagner-zsoldos hagyta el a Közép-afrikai Köztársaságot két repülőgépen, a Jeune Afrique ennél is nagyobb, 500 és 600 közötti számot említ. Éppen ekkor érkezett Banguiba az Abakan Air egyik gépe az oroszországi Mahacskalából. Ez a repülőgép aztán az Entebbe-Dubai-Tyumen útvonalon keresztül tért vissza Oroszországba.

Októberben ugyanez a repülőgép hirtelen Moszkvából a fehéroroszországi Bobrujszk katonai repülőtérre, majd másnap egy szokatlan útvonalon – Mineralnije Vodi-Dzserba (Tunézia)-Bamako – Maliba repült. A Wagner tábora mindössze 58 kilométerre volt a bobrujszki légibázistól. Hasonló útvonalat követett november végén a vállalat egy másik gépe, az RA-76463-as. Ezután mindkét repülőgépet a Vörös-tenger partján fekvő Port Sudan városában észlelték.

A nem szokványos útvonalra a magyarázatot a Szíriában egy orosz régészeti misszióban dolgozó, többek között a katonai személyzet és a zsoldosok szíriai jelenlétéről író blogger, Princ Cserkaszkij adta:

„Olyan körülmények között, amikor a „meg nem nevezhető alakulatok” Szírián keresztül történő minden logisztikai támogatása leállt (valójában betiltották), kénytelenek voltak új útvonalakat kiépíteni. Érdekes módon ebben az esetben a logisztikai támogatás nem Mozdokon (az orosz légierő légibázisa) és Líbián keresztül történik (ott nagyjából ugyanaz a helyzet, mint Szíriában), hanem Mineralnije Vodi-n és Tunézián keresztül. Mali jelenleg a legforróbb pont számukra, ahol az utánpótlás kritikus.”

Az Abakan Air légiflottája gyakran dolgozik Afrikában – főként Ugandában, Zimbabwéban, Szomáliában, Ghánában, Burkina Fasóban, Beninben, Togóban és Szudánban. A célállomások listája a légitársaság korábbi, a World Food Programmal (WFP) való együttműködésének eredménye lehet. A légitársaság 2016-2019 között a WFP humanitárius rakományát szállította több afrikai országba.

A The Insider azonban nem tudta megállapítani, hogy ez az együttműködés folytatódik-e. A WFP által 2022-2023-ban kötött szerződések adatbázisában nem szerepel sem az Abakan Air, sem a leányvállalatai. Sem a WFP központi irodája, sem a regionális irodák egyike sem válaszolt a The Insider érdeklődésére az Abakan Air afrikai országokba irányuló járatainak a humanitárius programban való részvételével kapcsolatban. Véletlen vagy sem, a fent említett járatok egybeesnek a Wagner PMC zsoldosainak rotációs menetrendjével és tartózkodási helyével. A TL-KMO és TL-KMZ teherszállító gépek, amelyek nyilvánvalóan szintén részt vettek a rotációban, nyáron Banguiból Szíriába és Szíriából Líbiába repültek az Abakan Air járataival egy időben.

Az elmúlt három évben az Abakan Air olyan vállalatoknak adott el repülőgépeket, amelyeket az ENSZ Líbiával foglalkozó szakértői a fegyverembargó megsértésén értek. Például az EX-76007-es, amely szeptemberben, az átregisztrálás után zuhant le Gaóban, korábban a Sapsan Airline tulajdonában volt, amely az Abakan Air-től vásárolta meg. A TL-KMZ, amely személyesen szállította Prigozsint, mielőtt eladták volna egy ismeretlen közép-afrikai cégnek, szintén az Abakan Air tulajdonában volt. Ez a vállalat azonban valahogy soha nem került az ENSZ fegyverembargóval foglalkozó bizottságainak ellenőrzése alá.

Két további repülőgépet, az EX-76005-öt és az EX-76008-at, amelyeket a gyanú szerint a Wagner PMC zsoldosai használtak, a Sapsan Airlines lízingelt. Mindkét repülőgép korábban az ukrán ZetAvia vállalat tulajdonában volt. A ZetAvia néhány repülőgépe azt követően váltott tulajdonost, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa többször is megvádolta a vállalatot – más ukrán légitársaságokkal együtt – a Líbia elleni fegyverembargó megsértésével.

A ZetAvia-t azzal gyanúsították, hogy rakományt szállított az Oroszország által támogatott Khalifa Haftar erőinek – akit a Wagner zsoldosai is támogattak. A leleplezés után a ZetAvia néhány repülőgépét átregisztrálták Kirgizisztánba. A The Insider azonban felfedezte, hogy továbbra is ugyanazokra az afrikai célállomásokra repültek, valószínűleg légi hidat biztosítva a kontinensen harcoló különböző katonai alakulatok, köztük a Wagner számára. A Matrix of Freedom című ukrán kiadvány újságíróinak sikerült bebizonyítaniuk a ZetAvia és más, a fegyverembargót megsértő cégek közötti kapcsolatot.

Éppen a ZetAvia, a Sapsan légitársaság, valamint a hozzájuk tartozó New Way Cargo Airlines és Fly Sky Airlines (ukrán, illetve kirgiz leányvállalatok) repülőgépei vettek részt abban a logisztikai támogatási láncban, amelyet 2023 nyarán Entebbén keresztül Afrika nyugati és északi része számára hoztak létre.

Az Africa Intelligence elemzése szerint legalább 70 járatot indítottak az Egyesült Arab Emírségekből Entebbén keresztül. E repülőgépek fele Am-Dzseresszbe (Északkelet-Csád) repült tovább, a többi pedig Csád, Mali és Közép-afrikai Köztársaság más repülőtereire. Az Egyesült Arab Emírségek hatóságai szerint az Entebbén keresztül szállított rakomány, különösen ami a fent említett repülőgépekét illeti, humanitárius célú volt.

A Wall Street Journal szerint azonban az ugandai tisztviselők rájöttek, hogy az Emirátusokból érkező repülőgépek valójában fegyvereket szállítottak. Ezt követően az entebbei repülőtér személyzetének megtiltották az Egyesült Arab Emírségekből érkező, Csádba, Szudánba, Maliba és Közép-afrikai Köztársaságba tartó rakományok ellenőrzését.

Hát, kérem, így állunk: sokkal nagyobb lehet a baj Afrikában, mint azt a legtöbben gondolnák. Ezek a csapatmozgások, illegális és félig legális járatok arra mutatnak, hogy a jobb sorsra érdemes kontinensen egy új, ezúttal orosz befolyási övezet kezd kialakulni. Még nem gyarmatbirodalom, de már jóval többről van szó, mint az megengedett volna.

Az ügyben szokás szerint a legjobb kérdés az, hogy mit szól ehhez Kína?

Az azért egészen bizonyos, hogy nem örül. Érdekes lesz, ha lépéseket is tesz a saját befolyási övezetének védelmében. Bár az sem lehetetlen, hogy létezik olyan orosz–kínai titkos megállapodás, amely felosztja Afrikát a két nagyhatalom között.

Mindenesetre ezek után nagyon érdekesen hangzik, ha a hivatalos orosz média a neokolonializmus elleni harcról szónokol.

És Budapestről nézve felvetődik a kérdés: mi tehát a valódi célja annak a bizonyos csádi missziónak?

Szele Tamás