Különös hírek érkeznek a Financial Timestól a Meduza közvetítésével: úgy tűnik, a Kreml most aktiválja összes ügynökét, és szó szerint titkosszolgálati háborút indít az Európai Unió ellen. Persze műveletek eddig is zajlottak, de most már egyre több merényletre lehet számítani.

(Képünk illusztráció)

Az mindenképpen bizonyos, hogy az uniós országok hírszerző szolgálatai figyelmeztették kormányaikat, hogy az orosz hatóságok szabotázst terveznek Európa területén. Erről a Financial Times című brit lap számol be hírszerzési forrásokra hivatkozva.

Az állítólag Moszkva által tervezett konkrét erőszakos és ipari szabotázscselekmények között a kiadvány beszélgetőpartnerei az európai infrastruktúrát érintő robbantásokat, gyújtogatásokat és egyéb vagyoni károkat sorolnak fel. Az orosz hatóságok készek arra, hogy akár saját maguk támadjanak, akár közvetítőkön keresztül cselekedjenek, nem törődve a civil áldozatok kockázatával – állítják az FT hírszerzési forrásai.

A lap három különböző európai országból származó beszélgetőpartnerei egyszerre osztották meg félelmeiket, hogy a Kreml ügynökei, akik már évek óta hajtanak végre ilyen műveleteket az EU-ban, most készen állnak arra, hogy agresszívebb és összehangoltabb módon lépjenek fel. A források szerint az uniós államok hatóságainak a közeljövőben fokozniuk kell éberségüket.

„Úgy értékeljük, hogy az orosz állami irányítás alatt álló szabotázsok kockázata jelentősen megnőtt” – mondta Thomas Haldenwang, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője. A BfV által áprilisban szervezett konferencián megjegyezte, hogy az orosz hatóságok most olyan műveleteket fontolgatnak, amelyek „nagy károkozásra alkalmasak” az európai országokban.

Haldenwang nyilatkozatai mindössze két nappal azután hangzottak el, hogy a bajorországi Bayreuth városában két – német és orosz állampolgárságú – állítólagos orosz ügynököt tartóztattak le. A német hatóságok szerint a letartóztatottakat Moszkva azzal bízta meg, hogy tervezzenek támadásokat az ország katonai és logisztikai létesítményei ellen. Más országokban is történtek hasonló esetek.

Április végén az Egyesült Királyságban vádoltak meg két férfit azzal, hogy felgyújtottak egy raktárat, ahol Ukrajnának szánt fegyvereket tároltak. A helyi bűnüldöző hatóságok úgy vélik, hogy ebben az esetben is az orosz hatóságok utasítására tevékenykedő ügynökökről van szó.

Svédországban egy sor vasúti baleset ügyében folyik nyomozás, amelyet az ország különleges szolgálatai külföldi állam támogatásával végrehajtott szabotázsnak tekintenek.

A Cseh Köztársaságban nemrégiben orosz ügynökök próbálták meg hatástalanítani a jelzőrendszereket – szintén a vasúton –, mondta az ország közlekedési minisztere áprilisban az FT-nek.

A helyi hírszerző ügynökségek állítása szerint orosz hírszerzők álltak az észt belügyminiszter és több más prominens politikus és újságíró autóinak megrongálása mögött a télen a Baltikumban.

Végül a francia védelmi minisztérium az országon belüli katonai létesítmények elleni szabotázs veszélyére figyelmeztetett 2024-ben.

„A nyilvánvaló következtetés ezen incidensek sorozatának elemzéséből az, hogy az orosz hírszerzés egyértelműen fokozta tevékenységét az utóbbi időben” – jelentette ki Keir Giles, a Chatham House agytröszt vezető munkatársa az FT kommentárjában:

„Nehéz megmondani, hogy ez azt tükrözi-e, hogy az oroszok több erőforrást kezdtek el szabotázsra fordítani, hogy figyelmetlenebbek lettek és nagyobb a lebukás veszélye, vagy hogy a nyugati elhárítás megtanulta, hogyan lehet jobban megakadályozni az ilyen cselekményeket. Bármi is legyen a helyzet, valami mindenképpen történik.”

Egy magas rangú európai tisztviselő az FT-nek elmondta, hogy a NATO-országok hírszerző szolgálatainak szintjén is terjednek az „egyértelmű és jelentős oroszországi károkozásról” szóló, összehangolt és kiterjedt információk.

Az észak-atlanti szövetség múlt csütörtökön nyilvánosan kifejezte aggodalmát a „szövetségesek területén folytatott, moszkvai eredetű rosszindulatú tevékenység megnövekedett esetszámai kapcsán”, és megjegyezte, hogy „az euroatlanti térségben egyre intenzívebb kampány folyik”.

A „fizikai” szabotázsok növekvő kockázata mellett a Kreml ellen egyre több vádat fogalmaznak meg a dezinformációs kampányok és kibertámadások előkészítésével kapcsolatban. Pénteken például a német hatóságok orosz hackerekkel hozták összefüggésbe az arra tettc kísérletet, hogy feltörjék az Olaf Scholz jelenlegi német kancellár által képviselt Szociáldemokrata Párt szervereit.

Mindezeket az akciókat nem lehet egymástól elszigetelten vizsgálni - Oroszország egyszerre minden fronton próbálja növelni a nyomást Európára – mondta az FT-nek egy hírszerzési tisztviselő.

Vlagyimir Putyin szerinte „felbátorodva” érzi magát, és keresi a lehetőséget a maximális károkozásra, akár szabotőr, hacker- vagy dezinformációs kampányok révén.

A megnövekedett orosz hírszerzési tevékenység másik oka az orosz hírszerző közösség vágya, hogy rehabilitálja magát a Szovjetunió összeomlása óta bekövetkezett legsúlyosabb kudarc után. Alig néhány héttel azután, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, több mint 600 diplomáciai fedésben működő orosz kémet lepleztek le Európában – emlékeztet az FT.

Moszkva most nemcsak új ügynökök beiktatásával, hanem közvetítők alkalmazásával is megpróbálja helyreállítani jelenlétét az EU-ban – állapították meg a brit Royal United Institute for Defence Studies elemzői egy friss jelentésükben. Az orosz ajkú diaszpóra tagjai, sőt, egyes bűnözői csoportok képviselői is közvetítőként tevékenykednek. (Erre különben körülbelül egy hónapja Andrej Szoldatov és Irina Borogan is figyelmeztetett).

Lengyelországban őrizetbe vették a Leonyid Volkov elleni támadás szervezőjét és résztvevőit. Hriszto Grozev nyomozásának köszönhetően találták meg őket az orosz közgazdászt Argentínában ért fenyegetésekkel kapcsolatban.

Az FT forrásai szerint maga az orosz hírszerzés szemlélete is megváltozott: most már minden európai ország számára létrehoz egy úgynevezett „különleges befolyásolási bizottságot”, amely koordinálja a különböző ügynökségek összes, információszerzésre és károkozásra irányuló műveletét.

Néhány ilyen művelet valószínűleg el is éri a célját.

Például nemrégiben gyanús tűz ütött ki a BAE Systems egyik walesi gyárában, ahol lőszereket gyártanak Ukrajnába történő szállítás céljából. Az incidens emlékeztetett egy Kijevnek szánt lőszerekkel teli csehországi fegyverraktár 2014-es bombázására. Független nyomozók később bebizonyították, hogy a támadás az orosz hírszerzés akciója volt.

Május 3-án nagy tűz ütött ki a Diehl fémipari vállalat berlini gyárában. Ez a cég szintén fegyverek gyártásával foglalkozik, többek között olyanokéval, amelyeket Ukrajnának szállítanak. A tűzeset nemcsak a tűzoltóság komoly erőfeszítéseit követelte meg (több mint 160 szakember vett részt a tűz oltásában), hanem a német főváros nyugati részének levegőjét is elszennyezte különböző mérgező anyagokkal.

Titkos háború zajlik Európa ellen, és a támadók egyre kevésbé válogatnak az eszközökben. De azért valahogy majd csak elbánunk velük. Ha ugyanis nem sikerül, akkor végünk.

Szele Tamás