2013-ban Hszi Csin-ping hivatalosan is a Kínai Népköztársaság elnöke lett. Az azóta eltelt tizenegy év alatt több mint 40 találkozót folytatott Vlagyimir Putyinnal. A két vezető között állítólag szoros kapcsolat alakult ki, és ezt mind Putyin, mind Hszi Csin-ping megerősíti, de azért itt mégis világpolitikáról van szó, a barátkozás ehhez a szövetséghez kevés.
(Képünk illusztráció)
Mégis, mi okozhatja a kölcsönös vonzalmat? Ezzel foglalkozik a Riddle elemzése.
Anélkül, hogy megkérdőjelezné bárki is a baráti kapcsolatok meglétét, a dolgok sokkal egyszerűbben is megmagyarázhatók, mégpedig a hasonló politikai rendszerekre való hivatkozással. Vizsgáljuk csak meg, hogy a két vezető milyen témákban kommunikál egymással, és miért sikerült Oroszországnak és Kínának politikai párbeszédet kialakítania, míg Ukrajna Kínával folytatott diplomáciája már jóval kevésbé sikeres.
Oroszország és Kína: A politikai párbeszéd kulcsfontosságú témái
Elemezzük a két ország vezetői által Vlagyimir Putyin 2024. május 16-17-én Kínában tett hivatalos látogatása során megvitatott főbb témákat, hogy megértsük, mire összpontosít a két autokrata. Figyelmük három témára összpontosult: a külpolitikai koordinációra, a katonai-technológiai együttműködésre, valamint az olaj- és gázprojektekre.
A külpolitikai koordináció nyilvánosan megmutatkozott az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés elmélyítéséről szóló közös nyilatkozatban. A május 16-i találkozó végén aláírt dokumentum felsorolja a világ szinte valamennyi régióját, a főbb nemzetközi szervezeteket és azokat a külpolitikai kérdéseket, amelyekben Oroszország és Kína között nincsenek alapvető nézeteltérések.
A katonai-technológiai együttműködés a kétoldalú tárgyalások következő fontos pontja. A katonai-politikai kapcsolatok 2022 februárja óta változatlan (vagy nagyobb) intenzitással folytatódnak, ahogy a közös hadgyakorlatok is. Vaszilij Kaszin, a moszkvai Közgazdasági Felsőoktatási Intézet Komplex Európai és Nemzetközi Tanulmányi Központjának igazgatója szerint a védelmi ipar és a katonai- hadászati kapcsolatok „a legfejlettebb területek közé tartoznak” az orosz–kínai relációban. Ugyanakkor Kína fegyverimportja 44%-kal zsugorodott, főként az Oroszországból szállított fegyverek helyben gyártott rendszerekkel való felváltásának eredményeként. A hangsúly valószínűleg fokozatosan eltolódik a fegyvereladásokról a katonai technológiák fejlesztésére. Az ilyen jellegű tárgyalások bizalmasak, és ennek a folyamatnak a volumenét és dinamikáját egyelőre nem lehet megbecsülni.
A harmadik téma, azaz az olaj- és gázszállítások némileg bonyolultabbnak bizonyulnak. Az olajszállítások mennyisége továbbra is növekszik, és Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerint Kína részesedése az Oroszországból származó olaj és olajtermékek exportjában 2023-ban 50%-os volt, miközben a két ország közötti energetikai együttműködés történelmi csúcsot ért el. A Szibéria Ereje-2 gázvezeték megépítéséről szóló megállapodás aláírása fontos mérföldkő lehetett volna, de Alexander Novak megjegyezte, hogy a szerződésről még folynak a tárgyalások.
Figyelemre méltó, hogy mindhárom fent említett témakör Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping személyes irányítása alatt áll. Valóban az autokrata elmék hasonlóan gondolkodnak.
Ukrajna és Kína: Miért nem jött létre még mindig a politikai párbeszéd?
A párbeszédre irányuló kísérletek legfontosabb akadálya a politikai rendszerek közötti strukturális különbségekkel függ össze. Egy autokráciával csak egy másik autokrácia vagy egy erős politikai intézményekkel rendelkező ország tud hatékony együttműködést kialakítani.
2023. november 24-én Pavlo Riabikin, Ukrajna kínai nagykövete egy interjúban elmondta, hogy „több befolyásos orosz médiumnak van tudósítói irodája Kínában, míg Ukrajnának csak egy tudósítója akad, akit az Ukrinform küldött ki. Az erős kínai nyelvű szegmenssel rendelkező orosz média nagy kínai közönséget vonzott, és könnyen közvetíti narratíváit a kínai lakosságnak. Az ukrán médiának ezzel szemben nincs kínai nyelvű változata”.
Riabikin szerint Ukrajna kínai nagykövetsége 2023-ban számos programot hajtott végre azzal a céllal, hogy objektív információkat terjesszen az ukrajnai eseményekről a kínai közönség számára, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kínai közösségi hálózaton, a Weibón növelte a nagykövetség fiókjának követőinek számát, és tízszeresére növelte a posztok megtekintésének számát.
A nagykövet érveléséből kitűnik, hogy az ukrán diplomácia Kínában ugyanazokkal a módszerekkel dolgozik, amelyeket a demokratikus társadalmakkal való kapcsolattartás során szokott alkalmazni. Valóban, a demokratikus intézményekkel rendelkező országokban Ukrajnának sikerült felhívnia a civil társadalom figyelmét a tömegmédián, a bloggereken, a közösségi média posztjain és számos akción keresztül az Oroszország teljes körű katonai inváziója által érintettek támogatására. A civil társadalom és a közintézmények figyelme és támogatása természetesen nyomást gyakorolt a politikai osztályra, elősegítve az Ukrajnának nyújtott gazdasági és katonai-technikai támogatás növelésének eszméjét.
Ezzel szemben a kínai közvélemény szimpátiája nem tükröződik közvetlenül a kínai politikai, gazdasági és katonai döntésekben, amelyeket a kínai politikai vezetők hoznak. A kínai közvéleményt a kínai média irányítja, ezért a közvéleményhez intézett bármilyen felhívás csak pénzügyi források pazarlása. A média befolyását az autokráciákra általában eltúlozzák. Kína politikai irányvonalát sokkal összetettebb tényezők határozzák meg, mint a független médiában megjelenő publikációk vagy a nemzetközi közösség által a közösségi médiában gyakorolt nyomás. A propagandát egyetlen központból irányítják, és a külföldi alternatívák (beleértve a baráti országokét is) tilosak az információs térben.
Hogyan kommunikáljunk Kínával?
A Kínával való kapcsolatokban felmerülő kérdések megoldásának egyetlen hatékony stratégiája a Hszi elnökkel való személyes tárgyalás. Ez az autokráciák alapvető sajátossága. Úgy tűnik, ezt a stratégiát az európai vezetők és az Egyesült Államok is átvették. 2022 novemberében Olaf Scholz német kancellár volt az első európai vezető, aki a COVID–19 járvány kezdete óta Kínába látogatott. 2023-ban Kínába látogatott Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök. Hszi Csin-ping fogadta továbbá Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét és Josep Borrellt, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, akik mindannyian jártak Pekingben. A közelmúltban magas rangú amerikai tisztviselők is tettek látogatást Kínában: Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
A Volodimir Zelenszkijjel folytatott utolsó telefonbeszélgetést Hszi Csin-ping 2023. április 26-án tartotta. Eddig ez volt az egyetlen kommunikáció Zelenszkij és Xi között 2022 februárja után. Bár ezek a megbeszélések nem változtatták meg alapvetően a két ország közötti politikai interakciót, az akkor tárgyalt témákat Zelenszkij 2024. június 2-án a szingapúri Shangri-La párbeszéd fórumán tett nyilatkozataiban megemlítette: „Nem várunk katonai támogatást Kínától. Soha nem kértük (...) De szeretnénk, ha Kína nem nyújtana védelmi támogatást Oroszországnak. Ezt beszéltük meg a kínai vezetővel telefonon. Megígérte, hogy Kína a pálya szélén marad, és nem fogja fegyverrel támogatni Oroszországot”.
A Bloomberg szerint a kínai kormányzati szervek figyelmen kívül hagyják a legtöbb kérést, amelyet Pavlo Riabikin, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott kínai nagykövete intézett hozzájuk. Ezt Zelenszkij is megerősítette június 2-án Szingapúrban: „Többször is igyekeztünk találkozni Kína képviselőivel, köztük Hszi úrral. Sajnos Ukrajnának nincsenek szoros kapcsolatai Kínával, mert Kína ezt nem akarja”. Zelenszkij hozzátette, hogy szingapúri tartózkodása alatt nem találkozott egyetlen kínai illetékessel sem.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy az Ukrán Nemzeti Vámhatóság szerint 2023-ban Kína volt Ukrajna fő kereskedelmi partnere. A 2024 első negyedévének eredményei alapján Kína a kereskedelmi volumen tekintetében is vezető helyen áll. 2024 első négy hónapjában Ukrajna 4,2 milliárd dollár értékben importált árukat Kínából és 2,3 milliárd dollár értékben Lengyelországból. Ukrajna legnagyobb exportcélpontjai Lengyelország (1,3 milliárd USD) és Kína (1,2 milliárd USD) voltak. Ennek megfelelően Kínának és Ukrajnának nincsenek látható gazdasági problémái egymással.
Globális békecsúcs
Május 26-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Harkivban, egy orosz légicsapás által lerombolt nyomda helyén rögzített videoüzenetében sürgette Joe Biden és Hszi Csin-ping részvételét a júniusi svájci konferencián:
„Felszólítom a világ vezetőit, akik eddig a békecsúcs előkészítésére irányuló globális erőfeszítések mellett álltak: Joe Biden elnököt, az Egyesült Államok vezetőjét, Xi [Csin-ping] elnököt, Kína vezetőjét. (...) Kérem, mutassák meg vezető szerepüket a béke megteremtésében: valódi békére van szükég, nem csak egy tűzszünetre a légicsapások között”.
A politikus és tehetséges szónok, Volodimir Zelenszkij először fordult a nyilvánosság előtt személyesen Hszi Csin-pinghez, szimbolikus felhívások helyett valódi politikai cselekvésre buzdítva. Az ukrán diplomáciának nem sikerült „belülről” befolyásolnia Kínát – a kínai közvéleményt továbbra is a kínai kormány befolyásolja.
Korábban Peking bejelentette, hogy a békekonferenciára egy orosz delegációt is meg kell hívni, Li Hui, a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges megbízottja pedig az ukrajnai politikai rendezéssel kapcsolatos ingadozó diplomáciai tárgyalássorozat harmadik fordulóját tartotta. Május 3. és 9. között Törökországba, Egyiptomba, Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott. Ezt megelőzően véleményt cserélt Brazília, Indonézia, Dél-Afrika, Kazahsztán és más országok vezetőivel is. Mindazonáltal Li Hui nem nyilvános és ingadozó diplomáciája nem járt látható eredményekkel.
Korábban Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy a konferencia három témát fog megvitatni: az energiabiztonság és a nukleáris biztonság; a szabad tengeri közlekedés; és a fogolycsere kérdéskörét. A témák ilyen szűk köre nem véletlen: ez lehetővé teszi, hogy minél több országot bevonjanak, köztük Kínát is, mivel az ilyen témák megvitatása nem mond ellent a kínai vezetés jelenlegi álláspontjának. A Bloomberg egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a csúcstalálkozó egyik célja az lett volna, hogy megvitassák, hogyan tudna Oroszország részt venni a békefolyamatban.
2024. június 3-án Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy szokásos sajtótájékoztatón reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon vádjaira, hogy Peking segít Moszkvának megzavarni a svájci globális békecsúcsot:
„Kína úgy véli, hogy elengedhetetlenül fontos támogatni minden olyan erőfeszítést, amely a válság békés rendezését szolgálja. A kezdetektől fogva nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy Svájc megszervezze az ukrajnai békéről szóló csúcstalálkozót, és szoros kommunikációt tartottunk fenn ebben a kérdésben Svájccal, Ukrajnával és más érdekelt felekkel. Kína többször hangsúlyozta, hogy a nemzetközi békekonferenciának három fontos követelménynek kell megfelelnie: Oroszország és Ukrajna elismerése, valamennyi fél egyenlő részvétele, valamint az összes béketerv őszinte megvitatása. Kína véleménye szerint a találkozó még nem teljesíti ezt a három kritériumot, ezért Kína nem tud részt venni rajta. Hadd hangsúlyozzam, hogy Kína álláspontja a békekonferenciával kapcsolatban őszinte és tisztességes. Álláspontunk nem valamelyik fél ellen irányul, és természetesen nem is ez ellen a bizonyos csúcstalálkozó ellen. Kína részvételi döntése kizárólag magáról a csúcstalálkozóról alkotott értékelésünkön alapul, és úgy véljük, hogy az érintett felek megértik álláspontunkat.”
Korábban nem volt arra példa, hogy bármely ország nyilvánosan kérte volna Kínát egy katonai konfliktus megoldására. Kína inkább kétoldalúan és nem nyilvánosan oldja meg a problémákat. A meglévő erkölcsi tőkére támaszkodva azonban Ukrajna befolyásolhatja Kína imázsát és hírnevét a világban, és ezeket a lépéseket már nehezebb ellenőrizni.
Az ukrán diplomácia és személyesen Volodimir Zelenszkij képes lehet-e hiteltelenné tenni Kína külpolitikáját? Vagy a Hszi Csin-ping elnökhöz intézett nyilvános felhívásokat úgy kell tekinteni, mint az utolsó kísérletet arra, hogy Kínát párbeszédre hívják? Nem eredményezné ez Kína további elzárkózását még a béketárgyalásokon való potenciális részvételtől is?
Eddig a Kínával folytatott párbeszédben a leghatékonyabb módszerek vagy a másodlagos szankciókkal való fenyegetés (USA), vagy a Hszi elnökkel való közvetlen kommunikáció (Putyin, Macron, Scholz) voltak. Volodimir Zelenszkij a Kínával való kommunikáció egy újabb módját próbálja megtalálni, de ennek hatékonysága még erősen kérdéses.
Röviden tehát: egy nyelvet beszél Putyin és Hszi Csin-ping, egy malomban őrölnek. Ennyi a nagy titok: kutyából szalonna, autokratából demokrata nem lesz.
Szele Tamás
