Esküszöm, én ma megint külpolitikai témával szerettem volna foglalkozni, jelesül az Afrikában növekvő orosz befolyás kulcsszereplőivel, de hát szegény ember szándékát boldog Isten bírja, a magyar miniszterelnök írt vezércikknek egy dolgozatot a Magyar Nemzetbe, ami ennél fontosabb (legalábbis magyar nyelvterületen), tehát inkább azt elemezgetjük ma.

(Képünk illusztráció)

Még az a szerencse, hogy külpolitikai vonatkozású. Mondjuk azt nem tudom, a miniszterelnök írta-e vagy rábízták valamelyik biogolyóstollára, de gyanús, hogy ő maga követte el, mert hemzseg az önellentmondásoktól, rendes szerkesztő ezt visszaadja a slapajnak (a slapaj: gyakornok), és azonnal átíratja, ha kell, háromszor is, de ki meri megszerkeszteni Orbán Viktort? Viszont, mivel rendes sajtószakmai tapasztalata nincs, közjogilag lehet ugyan kormányfő, de szerkesztőségi szempontból nem több kezdő slapajnál, akivel csak azért nem főzetünk kávét, mert még arra sem alkalmas. No, miután ismertettük sajtószakmai érdemeit, vágjunk bele a szöveg elemzésébe. Játsszuk azt, hogy én vagyok a bátor ember, aki meg meri szerkeszteni emberünk írását, ő áll az íróasztalom előtt, és én közben mondom neki, hol cseszte el.

„Európa válságban van. Eltűnőben az életünk kereteit meghatározó keresztény civilizáció. Lejtmenetben az Európai Unió is. A kontinens globális gazdasági súlya az elmúlt három évtizedben jelentősen és folyamatosan csökkent. Az európai rend a szemünk láttára elpárolog – állandósult terrorveszély, foszladozó közbiztonság. Visszaszorult az európai érdekérvényesítési képesség a nemzetközi politikában is – bezárkózás és blokkosodás, a szomszédban háború. Mindez nehéz helyzetbe hozta az európai nemzeteket, ráadásképp az emberek mindennapi életkörülményei is megnehezültek. Amit az európai emberek érzékelnek: béke, rend és fejlődés helyett háború, migráció és stagnálás.”

Slapajkám, elnézést, minielnököm: ez vezércikk, nem szuronyroham, amit pergőtűzzel támogatunk, és nem is kiáltvány, az olvasót nem okos így letámadni. Az olvasó olvasni akar, nem elájulni az első bekezdéstől. Amiket maga ír, azoknak egy része igaz, más része félig igaz, harmadik része szimpla hazugság. Ráadásul három évtizedes folyamatokat tulajdonít az aktuális helyzetnek, magánál időnként visszafele jár az óra? Mindent mindennel összekever, almát ojt körtébe, keresztezi a káposztával, hát mi maga, egy Micsurin? Azt mondja, „a szomszédban háború”. Volt már ilyen, a kilencvenes évek első felében, akkor maga mégsem volt olyan bősz defetista, mint manapság. Igaz, hogy miniszterelnök is csak három évvel a daytoni béke megkötése után lett először. Na folytassuk.

„A helyzetet súlyosbítja, hogy a buborékban élő brüsszeli bürokrácia az elmúlt években számos hibás politikai döntést hozott. Európa egyre inkább belesodródik egy olyan háborúba, amin a kontinens semmit sem nyerhet, de könnyen mindent elveszíthet. Mégis napi tapasztalat, hogy a háború ügyében számukra semmi sem túl drága.

A brüsszeli bürokraták akarják ezt a háborút, sajátjuknak tekintik, és le akarják győzni Oroszországot. Az európai emberek pénzét folyamatosan Ukrajnába küldik, a szankciókkal lábon lőtték az európai cégeket, felhajtották az inflációt és megélhetési nehézségek közé lökték az európai polgárok millióit.”

Szóval ezek szerint Brüsszel támadta meg az Oroszországi Föderációt Ukrajnán keresztül? Jó tudni az ilyesmit, bár katonaföldrajzi szempontból nehéz lehetett megoldani. Mit szív maga, és mennyibe kerül? És nekem miért nem ad belőle? Mondjuk tehetséges demagóg, mert nincs ember, aki ne imádná az önsajnálatot, aki ne mondaná, hogy „többet érdemelnék” (sokuknak igaza is van), de az, ami most Európában van, és amit milliók tapasztalnak, minden, csak nem megélhetési nehézség. Az nem ilyen. Az a jegyrendszer és a fejadag. Mit mond, hogy felment az orosz kaviár ára? Hallatlan... vegyen akkor iránit, az még drágább. Haladjunk, mert még az elején járunk.

„Adóemelésekkel rontották a kontinens versenyképességét, adok-kapokba keveredtek Európa legfontosabb kereskedelmi partnereivel. A zöld átállást félrenavigálták. Európa ma több kőszenet használ, és magasabbak az energiaárak, mint öt évvel ezelőtt. A kivéreztetés ellen napi szinten tiltakoznak az európai gazdák, és közben nyakló nélkül tódulnak be dömpingáron a kétes minőségű ukrán agrártermékek.”

Bezzeg Oroszországban nem volt adóemelés. Ja, de... Különben nem gondoltam volna, hogy ekkora környezetvédő, minikém. Csak nem olvas híreket. Az ukrán zabra a tonnánkénti 89 eurós vámot a múlt héten vezették be újra, és 2025 júniusáig tart, a tojásra és a cukorra vonatkozó hasonló döntés pedig pénteken született meg, olvasson legalább Financial Times-t. Hogy nem olvas, csak ír? Fordítva jobb lenne mindenkinek.

„Az Európai Unió bővítése a Nyugat-Balkán országaival teljesen megrekedt – csak a magyar bővítési biztos heroikus küzdelme hozott némi előrelépést. Pedig továbbra is igaz, hogy az uniónak nagyobb szüksége van az új tagállamokra és azok gazdasági lendületére, mint bármikor korábban. A félrekezelt migrációs politika miatt pedig ma is özönlenek Schengen területére az illegális migránsok.

Brüsszelben viszont ahelyett, hogy átvennék a migrációt megállító országok – például Magyarország – sikeres gyakorlatát, ezeket az országokat büntetik és a migránsok beengedésére akarják őket kényszeríteni. Közismert, hogy 2040-ig Afrikában 750 millió fővel nő a népesség. Magyarország mindenkit arra figyelmeztet, hogy ma még megállítja az afrikai migránsokat a kerítés, de ilyen rohamosan növekvő számok mellett csak a már középtávon helyben maradást eredményező gazdasági fejlesztésektől remélhetünk megoldást. Európának nagy fejlesztési programot kellene indítania Afrikában, de ilyen terv Brüsszelben még a látóhatáron sincs.”

Mondja, maga nem rögeszmés-kényszeres egy kicsit? Vége a kampánynak, halihó, lehet felébredni! Először háborúzott, most migránsozik, hát nem Benny Hill maga, hogy egész életében ugyanazt a pár poént mondja, mert ne feledje: a maga közönsége viszont ugyanaz marad, nem változik, legfeljebb, ha nagyon unja a műsort – emigrál. A kerítést különösen ne emlegesse, mert mindenki tudja, maga a legjobban, hogy az csak azt a migránst állítja meg, amelyik nem fizet. Amelyik fizet, az akár bérkocsit is rendelhet és fiákeren utazhat Bécsig, ha van rá pénze.

„A brüsszeli bürokraták egy dologban kétségtelenül sikeresek: a nemzetállamok meggyengítésében és saját hatalmuk növelésében. Ez az elit felidézi bennünk a kommunisták emlékét. Nem az emberek érdekét nézik, hanem a saját eszméiket erőltetik az emberekre. Az éppen aktuális slágerük a méregzöld politika és a kevert társadalom eszménye.”

Mintha maga nem a saját eszméit próbálná erőltetni, néptribunkám, vagy inkább demagógkám... Azt viszont döntse már el, hogy Brüsszel zöld-e vagy nem zöld, mert az előbb még megakasztotta a zöld átállást és kőszénnel füstölt, most meg méregzöld lett – a kettő együtt nem megy.

„Az európai emberek azt is világossá tették, hogy a változást a jobboldaltól remélik. Ez meg is látszott a választási eredményeken: a baloldali progresszió és háborúpártiság helyett az emberek elsöprő többséggel a változást ígérő pártokra szavaztak. Az Európai Unió 27 országából húszban olyan szuverenista vagy jobboldali párt nyert, amely kimondottan a változás ígéretével kampányolt.”

Na, ne mondja, akkor mégis, ha nyertek, mivel magyarázza az Európai Parlament összetételét? Hogy az később jön? Felőlem...

„A választás után meg is bukott azonnal a baloldali francia és a belga kormány, Berlinben is rezeg a léc. Az európai emberek egyértelművé tették, hogy le akarják zárni a szomszédban zajló háborút, meg akarnak szabadulni a progresszív ideológiai ámokfutástól, meg akarják állítani a migrációt, illetve növekedési pályán akarják látni az európai gazdaságot.

Eddig rendben is vagyunk. Az európai emberek a várakozásoknak megfelelően megkezdték Európa visszavételét. Csakhogy a brüsszeli bürokraták ellentámadást indítottak. A status quo fenntartásában érdekelt szocialisták és liberálisok mellé beszervezték az Európai Néppártot. Az Európai Néppárt a kampányban változást ígérve gyűjtötte össze a szavazatokat. Ám hiába mondták magukat a változás követeinek, a választások után mégis az Európát végveszélybe sodró szocialistákkal és liberálisokkal álltak össze. Az Európai Néppárt és a baloldal többi pártja fittyet hány az európai emberek döntésére, és szégyenteljes paktumot kötött, hatalmi osztozkodásba kezdett. Ez nyílt visszaélés a választóktól kapott felhatalmazással. Egy háborúpárti koalíció köttetett újra.”

Ja, hogy így érti. Uram, maga fordítva ül azon az éjjeliedényen, amit hintalónak néz. Egyrészt nem a nagy Néppártot „szervezték be” a kisebb szocdemek és liberálisok mellé, hanem az kötött velük koalíciót, mert így sikerült elérni a többséget. Ez bevett módszer a parlamenti demokráciában. Emlékszem például valakire, aki 1998-ban esküt tett, hogy a kisgazdákkal sosem köt koalíciót, aztán 24 óra múlva már Torgyánéknál kanalazták a bablevest, koalíciós partnerként, hogy is hívták, na... jé, pont, mint magát. Orbán Viktornak. Micsoda véletlenek, egybeesések vannak az életben! Mellesleg ezek szerint maga is tudja, hogy fittyet hányni jobb, mint törkölypálinkát, mégsem iszunk fittyet.

„Az emberek a változásra szavaztak, de az Európai Néppárt árulásával a brüsszeli elit kicselezte őket, és kivédte a Brüsszel bevételét célzó első támadást. Nekünk, jobboldaliaknak továbbra is az a feladatunk, hogy érvényt szerezzünk az európai választók akaratának. Az első kísérletünket visszaverték. Ezen a héten megtörtént az újratervezés.”

Mindjárt tövig rágom a körmömet izgalmamban, mert maga el fogja most árulni a Mestertervet.

„A jobboldali pártoknak erős európai parlamenti frakciókat kell létrehozniuk, majd ki kell építeniük az e képviselőcsoportok közötti együttműködést.”

Ezzel nagy újdonságot mondott és sikerült alaposan meglepnie. Tíz éve ezen gépészkedik, ahányszor majdnem összerakta, annyiszor esett szét. Ilyen készülék ugyanis nincs.

„Vasárnap két meghatározó erejű esemény történik majd. Vigyázó szemünket Párizsra és Bécsre érdemes vetnünk. Tegnap Amerikában is nagy lépést tettek a változás felé. Ha minden a tervek szerint alakul, és a Jóisten is megsegít bennünket, az év végére a hazafiak többségre jutnak az egész nyugati világban. Hajrá!”

Mondja, minikém, megváltozik ettől az EP összetétele? Nem? Akkor hogyan akarja bevenni Brüsszelt, lovasrohammal? Ha már így elmélyedtünk a katonai ügyekben, tudja, mit mondott erről a maga egyik kollégája, Cromwell, aki ugyan nem Brüsszelt vette be, hanem csak Londont? „Bízzunk Istenben és tartsuk szárazon a puskaport”. Amint látom, maga Istenről nem feledkezik meg, csak puskapora nincs, tehát szárazon sem tarthatja.

Na, kérem, akkor lássuk. Ezt, uram, meghúzni nem lehet, ezt teljesen újra kell írni. Ha kihúzom belőle az összes képtelenséget és ellentmondást, csak a kötőszavak és a névelők maradnak. Vagy újra írja, de most már hitelesen és átgondoltan, és behozza jövő héten, vagy ha erre nem hajlandó, vigye át a Dörmögő Dömötörhöz, ott foglalkoznak gyermekmesékkel. Esetleg valami irodalmi laphoz, mostanában szeretik a dadaista prózaverseket, bár őket kevesen olvassák és ritkán is tudnak fizetni.

De így, ebben a formában ez normális lapban nem jelenhet meg.

Hogy a Magyar Nemzetben mégis lejött? Normális lapot mondtam.

Szele Tamás