Pocsék, ködös, esős reggelre ébredtünk, nálunk sem jó az élet a szó egyetlen értelmében sem, de az még Magyarországról is látszik, hogy sosem volt olyan sötét és viharfelhős az ég Kijev fölött, mint most – kivéve talán a háború első napjait. Ukrajnát versengve árulja el, aki éri, és már nem is szégyenkeznek emiatt a magas diplomáciai körök.

(Képünk illusztráció)

Kezdjük a híreket – melyeket ma mind a Moscow Timesból gyűjtöttem össze – azzal, amit a magyar sajtó valami tévedés folytán úgy hív tegnap este óta, hogy „megszületett az amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodás”. Nem született meg semmi, annyi történt, hogy Trump három centivel hátrébb vonta az agarakat, vagy inkább vérebeket, de a szerződést végső formájában senki sem írta alá – és még a mostani feltételek is kiáltóan igazságtalanok. Lássuk a részleteket.

Ukrajna és az USA megállapodásra készül a természeti erőforrásokról – jelentette a Financial Times ukrán tisztviselőkre hivatkozva. A lap szerint Washington elvetette a legszigorúbb feltételeket, amelyeket eredetileg az alku részét képezték. Az Egyesült Államok a továbbiakban nem követeli az ukrán ásványkincsek kitermeléséből származó 500 milliárd dolláros potenciális bevételhez való jogot.

Az FT forrása megjegyzi, hogy Kijevnek sikerült kedvezőbb feltételeket kiharcolnia, valamint a megállapodást az Egyesült Államokkal fennálló partnerség megerősítésének és bővítésének lehetőségeként mutatja be. Ez pedig segíthet az ukrán gazdaságnak kilábalni a három éve tartó háborúból.

A február 24-i megállapodás végleges szövege szerint, amelyet a Financial Times rendelkezésére bocsátottak, a felek megállapodtak egy speciális alap létrehozásában. Ukrajna az ásványkincsek, kőolaj és földgáz kitermeléséből származó jövőbeli bevételek 50 százalékát az alapba utalja. Az alapból az országon belüli projektekbe fektetnek majd be, de tevékenysége nem terjed ki a meglévő állami forrásokra. Így nem fogja érinteni Ukrajna legnagyobb olaj- és gázkitermelőinek, a Naftohaznak és az Ukrnafta-nak a munkáját.

Az elért megállapodások dacára a megállapodás nem tartalmaz rendelkezéseket az amerikai biztonsági garanciákról, amelyekhez Kijev korábban ragaszkodott. Ezenkívül olyan kérdések, mint az alapban vállalt amerikai részesedés és az eszközök közös tulajdonlása továbbra is megoldatlanok, és további tárgyalásokat igényelnek.

A megállapodás végleges szövege kimondja, hogy az USA hosszú távon támogatni kívánja Ukrajna gazdasági fejlődését. Kijev ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az elért megállapodás „keretjellegű”, és a bevételek tényleges újraelosztása csak az alap létrehozása után kezdődik meg.

Az FT forrásai szerint a megállapodást már jóváhagyta az ukrán igazságügyi, gazdasági és külügyminisztérium. Most a megállapodást a Verhovna Radának is jóvá kell hagynia. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a következő hetekben tervezi, hogy Washingtonba látogat, hogy Donald Trump amerikai elnökkel együtt aláírja a dokumentumot. „Ez alkalom lesz arra, hogyZelenszkij elnök átfogóan megvitassa a tervezetet, majd ezt követően meghatározzuk a következő lépéseket” - idézett a kiadvány egy ukrán tisztségviselőt.

Volodimir Zelenszkij a természeti erőforrásokkal kapcsolatos kezdeményezést a 2024 szeptemberében bemutatott „győzelmi tervébe” foglalta. Donald Trump viszont azt mondta, hogy az eddigi amerikai segélyekért cserébe követel hozzáférést az ukrán természeti erőforrásokhoz. A tárgyalások során Washington a megállapodás különböző változatait ajánlotta fel Kijevnek. Az egyik javasolt változat azt írta elő, hogy az USA teljes ellenőrzést kapjon az alku keretében létrehozott alap felett. Ukrajna azonban ezt a követelést elfogadhatatlannak találta, így ez a kitétel kikerül a megállapodás végleges változatából.

Tehát tárgyalnak még mindig, nem állapodtak meg. Ez az szerződés békeidőben is nagyon kényelmetlen volna, jelen formájában fel sem vetődne, viszont Trump most zsarolja Ukrajnát, és ha Kijev megadja magát – mivel nincs más választása – akkor sem kap Washingtontól most már a világon semmit. Fegyvert, lőszert főleg nem. De biztos ez?

Biztos.

Ugyancsak a Moscow Times írja, miszerint az Egyesült Államok leállította az Ukrajnának szánt fegyver- és lőszerszállításokat, de Kijevnek egyelőre elegendő utánpótlása van a harcok folytatásához – közölte Donald Trump amerikai elnök. „Jelenleg nem szállítunk semmit” – mondta Trump a Fehér Házban a sajtónak nyilatkozva. Szerinte az Ukrajnának korábban átutalt katonai segélynek elegendőnek kell lennie addig, amíg Moszkva és Washington meg nem állapodik a katonai konfliktus rendezéséről.

„Szükségünk van egy békemegállapodásra. Különben minden folytatódik” – hangsúlyozta az amerikai elnök.

Trump ugyanakkor elismerte, hogy a béketárgyalások kudarca esetén lehetséges az amerikai katonai segélyezés folytatása. „Majd meglátjuk. Jelenleg folyamatban vannak a tárgyalások. Elég sokat egyeztettünk a ritkaföldfémekről szóló üzletről és sok más dologról” – jegyezte meg Trump. Emlékeztetett arra, hogy telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és utóbbi a Fehér Ház vezetője szerint „mindent rendezni akar”. Trump azt is hozzátette, hogy a jövőben Európának kell majd gondoskodnia arról, hogy Ukrajna katonai segítséget kapjon.

Az Egyesült Államok támogatása nélkül Ukrajna a nyárig képes lesz fenntartani a harcok jelenlegi ütemét, utána azonban elfogy a lőszer, és az ukrán hadsereg már nem lesz képes használni a legfejlettebb fegyverei közül néhányat – mondták korábban a Wall Street Journalnak (WSJ ) korábbi és jelenlegi nyugati illetékesek. Az amerikai katonai segélyek megszüntetése a legrosszabb eshetőség, ami azt igényelné, hogy Ukrajna fokozza saját termelését, és több fegyvert szerezzen be az európai országoktól – ismerte el egy magas rangú ukrán elnöki tanácsadó.

Ukrajna jelenleg katonai felszereléseinek mintegy 55 százalékát maga állítja elő, az amerikai szállítások az igény mintegy 20 százalékát, az európaiak pedig 25 százalékát teszik ki – mondta a WSJ-nek egy nyugati katonai tisztviselő. A lap ukrán forrásai pontosították, hogy Ukrajna évente 2,5 millió tüzérségi és aknavető-lövedéket gyárt, míg az Egyesült Államok a harcok teljes időtartama alatt mintegy 3 millió tüzérségi lövedéket küldött. Kijev azonban rövid távon nem lesz képes kiváltani a fejlett Patriot légvédelmi rendszerek, a föld-föld ballisztikus rakéták és a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták utánpótlását.

Washington Trump január 20-i beiktatása óta nem jelentett be új katonai segélycsomagokat Kijevnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy az amerikai támogatás hiánya jelentősen megnehezítené a helyzetet a háborús övezetben.

Már csak abban lehet reménykedni, hogy az Európai Unió megnöveli a támogatása mértékét. De ennek is akadnak kerékkötői (és akkor még finoman fogalmaztam). Olaszország, Portugália és Spanyolország nem ért egyet az EU azon javaslatával, hogy Ukrajna kapja meg a lehető legnagyobb, 20 milliárd eurós katonai segélycsomagot.

Magyarország szintén ellenezte a kezdeményezést, amit korábban Szijjártó Péter külügyminiszter is bejelentett.

A Politico szerint Olaszország, Portugália és Spanyolország ragaszkodik ahhoz, hogy alternatív módokat találjanak a katonai segélyek finanszírozására, például speciális eurókötvények kibocsátását vagy a védelmi kiadások kizárását a nemzeti költségvetések hiányának kiszámításakor. Franciaország és Németország is késlelteti a döntéshozatalt – mondta a lapnak két európai diplomata. Emellett a nyilatkozó beszélgetőpartnerek szerint az EU-ban egyre nagyobb az elégedetlenség az Ukrajnát támogató tagállamok között „az igazságtalan hozzáállás és a szolidaritás hiánya miatt”.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter korábban azt mondta, hogy az EU azt fontolgatja, hogy 20-40 milliárd eurót juttat Ukrajnának és „elképzelhetetlen mennyiségű” fegyverrel látja el Kijevet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Budapest kivétel nélkül minden ilyen intézkedés ellen szavazna, mivel azok szerinte akadályozzák az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokat. „Nem támogatjuk, hogy újabb eurómilliárdokat költsenek a háború folytatására egy olyan időszakban, amikor a béke reménye erősebb, mint valaha. Ezért minden ilyen döntés és minden olyan kezdeményezés ellen fogunk szavazni, amely veszélyezteti a folyamatban lévő amerikai–orosz tárgyalások sikerét” – mondta Szijjártó.

A Politico február 19-én arról számolt be, hogy az Európai Unió a maximális katonai segélycsomagot készíti elő Ukrajna számára, amely fegyverek széles skáláját tartalmazza a tüzérségi lövedékektől a légvédelmi rendszerekig. Ennek volumenét eredetileg 6-10 milliárd euróra becsülték. Később azonban a Bloomberg forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az EU további 20 milliárd eurós segélycsomag kiutalásának lehetőségéről tárgyal.

Hamarosan Kaja Kallas, az európai diplomácia vezetője is megerősítette egy újabb, akár 20 milliárd eurós katonai segélycsomag előkészítésének tényét. Elmondta, hogy a kezdeményezés „széles körű támogatást” élvez az uniós országok körében. „Fontos megmutatni, hogy képesek vagyunk ilyen lépésekre” – hangsúlyozta Kallas, aki felszólította a blokk tagállamait, hogy a március 6-ra tervezett rendkívüli csúcstalálkozón támogassák az intézkedést. Mint a Bloomberg írta, az EU olyan segélyezési mechanizmusról kíván megállapodni, amely a blokk tagállamainak és szövetségeseinek készpénzes vagy természetbeni hozzájárulását egyaránt magában foglalja. A végső döntés időzítése azonban az EU-n belüli nézeteltérések miatt eltolódhat – jegyezte meg az ügynökség.

Összefoglalva: a világpolitika néhány jelentős és kevésbé jelentős tényezője egészen egyszerűen beállt haramiának Trump rablóvezér mögé, aki ingyen akarja megszerezni Ukrajnát – és, nem győzöm ismételni, egy megkötött ásványkincs-megállapodás nem csak a mostani Ukrajnára nézve lenne kötelező, hanem egy jövőbelire is, századok századain át, talán örökké, de mindenképpen hosszú ideig. Tehát Trumpnak nem érdeke, hogy az ukrán függetlenség fennmaradjon: az általa kínált rablóalku ugyanúgy érvényes lenne egy Moszkva által Kijevbe küldött bábkormány irányítása alatt álló országgal szemben is – épp ezért nem küld egy nyavalyás töltényt sem, támogassa Zelenszkijt Európa, ha akarja (igaz, ami igaz: eddig is inkább támogatta, mint az Egyesült Államok). Európában viszont versenyben árulják el Ukrajnát a kisebb és sóherebb hatalmak, nem tudni, minek a reményében, de abban biztosak lehetnek, hogy ha az ő határaikat lépik át a burját motorizált lövészek vagy a dagesztáni VDV-alakulatok, a világon senki sem lesz majd a segítségükre. Trump a legkevésbé – ő épp most teszi kicsivé és gyengévé Amerikát.

Szégyen, ami a diplomácia köreiben történik, és hihetetlen, hogy milyen sokan nem ismerik fel tulajdon érdekeiket. Azt még érteném, hogy Ukrajna érdekeit negligálják. De hosszú távon saját magukat is orosz zsoldba vagy függőségbe kényszerítik. És ennek tudatában kell legyenek – az, hogy Szijjártó képes és hajlandó erre, nem meglepő, de Olaszországot, Portugáliát és Spanyolországot még a jellemtelenség sem menti.

Ők most döntöttek úgy, hogy gazemberek lesznek.

Remélem, holnap jobb hírekről számolhatok be.

Szele Tamás