Óhatatlanul Hell Nagy István (igen, ő írta a Hajnali éneket, nem Jeszenyin, neki csak ajánlotta – csak sajnos sokan rosszul jegyezték ezt meg) sorai jutnak az ember eszébe, ha az orosz alkoholfogyasztás mutatóit böngészgeti a Moscow Timesban. Nos, a helyzet úgy néz ki, hogy a józan évek után Oroszhon újabb tivornyás idők felé tántorog.
(Képünk illusztráció)
Ma a Közel-Kelettel fogunk foglalkozni, ugyanis most már bizonyos, hogy Izrael eliminálta a Hamász vezetőjét, Yahya Sinwart. Meglehet, tévedésből történt a dolog, ugyanis ara a világon senki sem számított, hogy egy ilyen magas polcon álló figura reménytelen tűzharcba bocsátkozik gyalogsági és páncélos erőkkel – de megtörtént. A magam részéről több forrásból is tájékozódtam az ügyről, ezek közül az első az ISW.
(Képünk illusztráció)
Valamivel kevesebbet hallat magáról az utóbbi időben Ramzan Kadirov, Csecsenföld főszakálla, az Oroszországi Föderáció fenegyereke, a TikTok-csapatok félelmetes hadura. Ennek nyilván az az oka, hogy kát fő szövetségese közül Jevgenyij Prigozsin halott (vagy ki tudja, de hivatalosan az), Szurovikin tábornok pedig kegyvesztetté vált és utoljára valahol Afrikában látták, amint felkelést szervezett a nyamnyamok között és ez alkalomból valószínűleg felkerült a Nagy Állami Étlapra is.
(Képünk illusztráció)
Négy nap múlva Moldova történelmi döntést fog hozni: választania kell Moszkva és Brüsszel között. Az előrejelzések szerint az uniós csatlakozással egy időben rendezett elnökválasztás valószínűleg nem dől el az első fordulóban, de az unióhoz való csatlakozás kérdése igen. És ez nagyon nem tetszik Moszkvának, ugyanis a lakosság bizony erősen nyugatos érzelmű.
(Képünk illusztráció. És a hátsó szamáron szándékosan ül fordítva a lovasa)
Kérem, Moszkva és Kabul határozottan közeledik egymáshoz. Persze nem fizikailag, ugyanis az komoly földrengésekkel járna, de diplomáciai szempontból már majdnem egymás nyakába borultak, aminek azonban nem kétséges, hogy meglepő következményei lehetnek. Erről közöl tanulmányt a Moscow Times, amit azért érdemes lesz kissé elemezni is.
(Képünk illusztráció)
Kesernyés egy írás lesz ez, hiszen olyasmi előtt áll Grúzia, amin mi már keresztülmentünk, nem is hallgatom el a hasonlóságot – de mielőtt ismertetném az ottani helyzetet a Szaharov Intézet tanulmánya alapján, tisztáznom kell az ország nevével kapcsolatos szóhasználatomat.
(Képünk illusztráció)
Tegnapelőtt foglalkoztunk a Hezbollah dicstelen, ám hosszú és kacifántos történetével, ma vágjuk még nagyobb fába a fejszénket, és tekintsük azt, mi lesz, illetve mi lehet a terrorszervezetnek (kénytelen-kelletlen) otthont adó állammal, Libanonnal most és a közeljövőben? Lesz-e valaha független a Hezbollahtól vagy összeomlik nélküle? Erről közölt tanulmányt a The Insiderben Marianna Belenkaja, melyet most bemutatok, a saját megjegyzéseimmel tarkítva – ezeket majd zárójelbe teszem.
(Képünk illusztráció)
A félhivatalos orosz ideológia szerint elkerülhetetlen a kommunizmus győzelme az egész világon. Bocsánat, nem ez, hanem az egypólusú világrendszer felváltása a többpólusúval, még egyszer elnézést kérek: este Akszjonovot olvastam, és annyira hasonlít a két eszmerendszer, hogy véletlenül melléfogalmaztam, de most már így hagyom.
(Képünk illusztráció)
Vannak dolgok, amikről fogalmunk sincs, ilyen például Stonehenge valódi célja, a kóla receptje és az, hogy a jelenlegi vereségek után végső soron mi lesz a Hezbollahhal. Másfelől meg, erről csak a Hezbollah történetének ismeretében lehet spekulálni, azt pedig – a Hamásszal ellentétben – minálunk kevesen ismerik. Ezen segít Jurij Macarszkij ukrán újságíró részletes tanulmánya, ami a The Insiderben jelent meg. Akkor lássuk tehát a Hezbollah múltját, jelenét és lehetséges jövőjét.
(Képünk illusztráció)
Radikális oktatási reform készülődik az Oroszországi Föderációban – aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Ezzel a kérdéssel foglalkozik Vlagyimir Ruvinszkij a Moscow Timesban és érdemes odafigyelni arra, amit mond, ugyanis mintha a magyar oktatásügy is kezdene ilyen irányt venni.
(Képünk illusztráció)
