-
Jó napot, Hacsek, mi a baja? Olyan furán néz, töri a fejét, lógatja az orrát, miben sántikál?
-
Hagyjon már békén ezekkel a tornagyakorlatokkal. Nekem már az orrlógatás is egy tripla leszúrt Rittberger, nem hogy a sántikálás vagy pláne a fejtörés. Le vagyok égve, pénzt kéne csinálni valahogy.
-
Lássa, milyen úr vagyok én magával, meghívom egy kockacukorra, szimplával.
-
Nem egy szimplára, kockacukorral?
-
Nem, mert ezt lekönyvelem, és így más adókulcs alá esik.
-
Könnyű magának, Sajókám, maga mindig tudott élni, a vérében van az üzlet.
-
Meg a nyomás is, jó bőven. De hát mi a baj?
-
Elmentem két hónapja pincérnek egy ceglédi szerkesztőségbe.
-
Pincérnek? Szerkesztőségbe? Ennyire isznak arrafelé az újságírók?
-
Isznak azok mindenhol, de ez olyan szerkesztőség volt, hogy borozó.
-
Értem, bent boroztak a munkában.
-
Nem. Ez egy teljesen nyilvános borozó volt, amit szerkesztőségnek könyveltünk, mert arra kapták a támogatást, nem italmérésre.
-
Hogyhogy?
-
Hát lapkiadásra adott az önkormányzat 78 milliót, de ebből a tulaj kocsmát nyitott.
-
És nem is jelent meg semmi?
-
De, egy darabig megjelent egy Ceglédi Mozaik című kiadvány, aztán már csak a vendégek jelentek meg minden nap, a végén pedig a rendőrség. Bezárták a boltot, bennragadt két havi bérem, a tulajt meg nem lehet elérni, mert Szaúd-Arábiában rendez teveszépségversenyt éppen.
-
Na, maga alaposan megjárta. Ráadásul a szaúdi teveszépségversenyt is leállították, húsz tevét kizártak, mert botoxot használta.
-
Botoxot. A tevék.
-
Botoxot: a tulajdonosok most azt állítják, semmi közük az ügyhöz, valami magyar turista adta el a szert azoknak a buta állatoknak.
-
Akkor tényleg végem, ez a pénz odavan.
-
Na, nyugodjon meg, van még remény. Jelentkezzen a Századvéghez, migrációkutatónak. Sok, fizetett külföldi út, első osztályú szállodák, magas bér.
-
Mit kutat a Századvég a migráción?
-
Amit tavaly. Meg tavalyelőtt.
-
Ja, értem. És miért külföldön kutatja?
-
Mert itthon nincs.
-
Akkor hozassanak, még mindig olcsóbb lenne...
-
Pont azért kutatják, hogy ne legyen. De ne féltse maga a Századvéget, van nekik most pénzük rendesen.
-
Mégis, körülbelül mennyi?
-
Naponta 20,4 millió forintot költhetnek csak erre.
-
Micsoda? Ennyi pénzért leszek én akár migráció is, nem hogy kutató!
-
Na jó, hát ezt nem mind maga kapja. Magának csak a napidíj és a költségtérítés járna. Meg az alapbér.
-
Túl szép is lett volna...
-
Vagy, ha ez nem tetszik, menjen el fővédnöknek, mint a Németh Szilárd.
-
A rezsibiztos?
-
Az hát. Az a kifinomult, kissé franciásan effeminált, szimbolista nüanszokra oly érzékeny értelmiségi.
-
Meg volt birkózó.
-
Na igen, az is volt. Magyar bajnok. Van, hogy a poétikus lelkek durva dolgokból kell megéljenek. Tudja, mint a Troppauer Hümér.
-
Ja, igen, aki légiós volt és most Tobrukban minareteket árul bülbüllel.
-
Az. Na látja, ez a Németh is egy ilyen Troppauer. Az ember azt hinné, hogy kizárólag a halfnelson jár a fejében meg a rezsicsökkentés, erre fel kiderül, hogy titokban, mondhatni rangrejtve ő az Arany János-év fővédnöke.
-
Annak bizony tökéletesen alkalmas.
-
Hogyhogy?
-
Látja, mekkora ember: ez már nem csak védeni tudja azt a szegény emlékévet, ha rátámadnak, de fővédeni is!
-
Ki támadna pont az Arany-emlékévre?
-
Mondjuk a Holubár. A cseh vitéz.
-
Maga, úgy látom, nem tudja, mi az a fővédnök.
-
Dehogynem tudom, páncélban jár, meg van neki olyan izéje, aladárja... nem, alabárdja. Nagydarab ember, hárman sem bírnátok súlyos buzogányát, parittyaköveit, öklelő kopjáját, elhűlnétek, látva rettenetes pajzsát!
-
Aranyból jeles, politikából elégtelen, leülhet.
-
Már ülök.
-
Maga szerencsétlen, a fővédnök egy tiszteletbeli cím!
-
Akkor az aladárja is tiszteletbeli?
-
Alabárd! És nincs neki, neki ollója van.
-
Minek?
-
Nemzetiszínű szalagokat vág vele át.
-
Meg minket.
-
Igen, minket is átvág, de a szalagokat is, mert avat.
-
Akkor ez nem is fővédnök, akkor ez egy avatár.
-
Micsoda?
-
Avatér, régi magyar mesterség. Van futár, kádár, molnár meg avatár. A futár fut, a kádár kádakkal foglalkozik, a molnár molyokkal, az avatár meg avat. Milyen szép is Arany János nyelve!
-
Mars ki az emlékévből, mert hívom a fővédnököt, az majd felavatja magát!
-
Holnap bejön?
-
Mars!
Szele Tamás