Kérem, tegnap sok és fontos dolog történt, minek következtében vigyázó szemünket Nyugatra vetettük, mert ott dőlt el a jövőnk. Konkrétan két eseményről kell beszámolnunk, melyek közül a kevésbé fontos ám annál komikusabb Orbán Viktor és Angela Merkel közös sajtótájékoztatója. A szerzői jogi irányelvek szabályozásának brüsszeli leszavazása nagyságrendekkel fontosabb.

De mi ifjak vagyunk és bohók, jöjjön előbb a szórakozás, jöjjenek a felhőtlen, víg pillanatok, hagyjuk a feketelevest későbbre. Egyszóval Orbán és Merkel találkoztak, abból a célból, hogy megegyezzenek. Meg is egyeztek abban, hogy nem egyezik szinte semmiben a véleményük, erről írná a Szabad Nép, hogy „a találkozó meleg, baráti légkörben zajlott”, de maga Orbán is így fogalmazott, minden külső segítség nélkül. Azt mondta ugyanis, miszerint:

„Intenzív megbeszélésen vagyunk túl baráti hangvétellel.”

No, kérem. És mi lett ennek a megbeszélésnek az eredménye?

Ja, semmi.

A jelek szerint az volt maga az eredmény, hogy szóba álltak egymással, illetve, pontosítsunk, Merkel szóba állt Orbánnal. Lehetne részletezi a magyar-német kapcsolatok gazdasági és kulturális vonatkozásait, 1989 jelentőségét, de nem teszem, megtették maguk a fellépő művészek, az a lényeg, hogy szépen elmondták, miben nem egyeztek meg és azt is, hogy azért nem szakít egymással a két ország.

Aminek kifejezetten örülök, ugyanis félteném Németországot a magyarok nyilaitól és a szittya fergetegtől.

Egy apró részletre mégis kitérnék, mert ez az a csepp, amiben láthatjuk a tengert.

A magyar tengert.

Orbán Viktor a következőket mondta, saját szájilag.

„Méltánytalannak érezzük, hogy megvádolnak minket a szolidaritás hiányával, mert 0-24 órában 8000 ember áll fegyverrel a határon, amit ha nem védenének a magyarok, naponta 4-5000 migráns érkezne Németországba.”

Mondjuk a nullákkal vitatkoznék, ismerve a déli határ forgalmát, erős nap, ha négy-öt határsértő kerülközik, de van a sorsnak némi iróniája. Ugyanis Orbán ezt ugyanazon a napon mondta, mikor megjelent a nem hivatalos kormánylapban, a Magyar Időkben a közlemény, miszerint rendőrökkel helyettesítik a déli határon a katonai egységeket, ugyanis alig van határsértő. (https://magyaridok.hu/belfold/rendorok-veszik-at-a-deli-hataron-a-katonak-helyet-3262706/)

Hát, értem, hogy nyolcezer ember oltalmazza Európát a déli határon, de akkor az most már mind rendőr lesz. Esetleg tűzoltó vagy vadakat terelő juhász. Ugyanis a katonákat kivonták. A zsebeseket meg majd nem kergeti senki a nyóckerben, de ez a nyócker baja, az a lényeg, hogy a határon kilegyen a létszám.

Legalább egy nappal korábban vagy később közölték volna Budapesten ezt a hírt, ne pont akkor, mikor Orbán Németországban épp katonai érdemeinkkel dicsekszik.

Melyekkel azt is kiérdemeljük, hogy nálunk legyen a NATO európai hadosztály-parancsnoksága, legalábbis erre tett ajánlatot a magyar miniszternök (nem elütés). A NATO ezen csak elmosolodék, hogy neves végvári katonaköltőnket idézzem.

És ennyi történt. Merkel még figyelmeztette Orbánt a sajtótájékoztató végén, hogy ne hagyják ki a közös fotózást, mert el akarta bliccelni az ebadta, aztán mindenki ment a dolgára.

Sokra nem mentünk a tárgyalásokkal, annyi biztos: tudjuk, amit eddig is tudtunk.

Akkor, ha túl vagyunk az abszurd humoron, nézzük a fontos döntést. A szerzői jogok irányelveinek szabályozásáról.

Ha ezt elfogadták volna Brüsszelben, akaszthatnánk szegre a billentyűzetet, komoly esélye lenne, hogy meghalna az internetes sajtó az egész kontinensen, olyan nehézségeket gördítettek volna elénk az új irányelvek, különösen a 11-es és 13-as cikkely. Foglalkoztam én ezzel részletesen korábban is, mikor még nem lehetett tudni, hogy elbukik a huszárcsel. (http://huppa.hu/szele-tamas-nettelenites/)

No, de a fontos merény kifordult medribül s elveszté tett nevét. Lássuk, mit mond erről az MTI.

„Szűk többséggel leszavazta a sokak által bírált szerzői jogi szabályozási tervezetet csütörtökön az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, az ügy így visszakerül további egyeztetésre a testület illetékes szakbizottságához.

Az EP jogi bizottsága június 20-án fogadta el nagy port kavaró jelentését, amelynek értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy szigorúan minden olyan tartalmat töröljenek, amely valamilyen formában szerzői jogi védelem alá esik.

Amennyiben a plénum jóváhagyta volna a jelentést, akkor ez lett volna az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátuma az Európai Bizottsággal és a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal folytatott egyeztetéseken, a képviselők azonban végül 318:278 arányban leszavazták az egész dokumentumot Strasbourgban, s visszautalták a kérdést a szakbizottságnak.”

Hát bizony, jól is tették, hogy leszavazták, mert sokaknak ártott volna és keveseknek használ. Ráadásul olyan keveseknek, akik már így is dúskálnak. De lássuk alaposabban, a magyar küldöttek hogyan szavaztak az online sajtó megfojtását (is) célzó tervezetről? (https://www.hwsw.hu/hirek/59058/europai-parlament-szerzoi-jogi-reform.html)

„Megszavazta a tervezetet a teljes fideszes delegáci ó (a két hiányzó kivételével: Deli Andor (Fidesz), Deutsch Tamás (Fidesz), Erdős Norbert (Fidesz), Gál Kinga (Fidesz), Hölvényi György (Fidesz), Járóka Lívia (Fidesz), Kósa Ádám (Fidesz), Schöpflin György (Fidesz), Szájer József (Fidesz), Tőkés László (Fidesz)

Ellene szavazott: Balczó Zoltán (Jobbik), Jávor Benedek (Együtt 2014), Meszerics Tamás (LMP), Kovács Béla (Jobbik), Molnár Csaba (DK), Niedermüller Péter (DK), Szanyi Tibor (MSZP), Ujhelyi István (MSZP) - ezzel a Fideszen kívül mindenki a tervezet ellen voksolt.

Nem vett részt: Bocskor Andrea (Fidesz), Gyürk András (Fidesz), Morvai Krisztina (Jobbik).” (HWSW.hu)

Emelje fel a kezét, aki meglepődött.

Nem a magyar kormánypárton múlott a veszélyes és rosszindulatú kísérlet sikere.

Az kétségtelen, hogy előbb vagy utóbb, de inkább előbb szükség lesz a szerzői jogi irányelvek egységes uniós szabályozására, mert most ezekkel csak helyi törvények foglalkoznak, minden tagállamban másképp, a kérdés napirenden marad, nem is vették le róla, azért utalták vissza a szakbizottságnak – de hatalmas tévedés lett volna a doktriner betűjog útján ellehetetleníteni az európai online – és ezáltal rövid időn belül offline – sajtót. Szerencsére nem szavazták meg.

Az Európai Parlamentben minden igyekezetünk dacára még mindig túl sok értelmes ember ül. No, de jövőre EP-választások lesznek, akkor fordulhat a kocka.

Tehát, összegezve: Orbán és Merkel megegyeztek a nagy semmiben, a déli határokat védelmező hadainkat rendőrökre cserélték a határsértők érdeklődésének hiányában, és megbukott egy nagyon hibás, nagyon veszélyes kísérlet Brüsszelben.

Ennyi történt, semmi több.

Ja, meg lesz új ötszáz forintos bankjegy is.

A világrengetés megint elmaradt, vajúdtak a hegyek és semmit se szültek.

Nem is baj, ránk férne egy nyugalmas hétvége.

Bár: ne legyünk optimisták.

Szele Tamás