Kérem, az augusztus huszadikai vezércikk olyan kötelező gyakorlat, mint műkorcsolyában a leszúrt Rittberger vagy a dupla Axel, aki nem tudja, nincs mit keressen a pályán. Hát elköveti az ember, én már életemben legalább harminc-valahányat írtam – csak azt nem tudom, hogy mi végre. Mert, hogy ember még augusztus huszadiki írástól jobb vagy okosabb nem lett, az is biztos.

Tulajdonképpen olyan kötöttpályás egy ilyen vezércikk, sőt, a magyar sajtó mai szerkesztése is, mint a huszonnégyes villamos. Hogy néz ki a magyar napilap a nemzeti ünnepen?

Elindulunk a Keletitől, bocs, Szent Istvántól, intelmek, itt vigyázni kell, mert a Teleki térnél lehet menni jobbra is, nemzeti nagyság és államalapítás, birodalmi tudat irányába, meg balra is, intelmek felé, ha jobbra mentünk, elő a kereszténység felvételével, ha balra, akkor a következő megállót kihagyjuk és a Magdolna utcánál egyből át a piroson az Új Kenyér Ünnepéhez, előtte hosszú idézet akárhonnan, ha más nem, a Wikipédia „kenyér” szócikkéből, balról említeni Alkotmányunk besározott ünnepét, jobbról vérzivataros századainkat. Szentkorona, hasonlók. Arany kalásszal ékes rónaság.

Dolgos népünk győzni fog.

Vagy csak dolgozni.

Következő állomás a tisztavatás a Kossuth téren (mintha lenne koszos vatás is), aztán Áder János ünnepélyes komolysággal felvonja a díszbeszédet és részéről légi-vízi parádé.

Este körmenet, másnap munkanap, csavarmenet.

Nemzeti Lovas Díszegységről képek, Nemzeti Gyalog Részegségről nem. Tisztjelöltek leteszik az esküt, mert már alig bírják.

Várban zenés programok, Magyar Izék Utcája.

Ja, nem izék, ízek.

Ez a reggeli anyag. Nap közben politikusok beszélnek marhaságokat, pont, mint hétköznap, csak most többen kell hallgassák őket, országszerte harminc falunapot tesznek tönkre a szájmenésükkel, Mari néni és Pista bácsi Alsókökénybükköskülsőn nem érti, mi az a dzsenderszak, de nem kérdik, Pista bácsi iszik még egy pálinkát suttyomban, Mari néni bokán rúgja, kitépi a suttyomot is, szónok tovább beszél, lőtéri kutyát nem érdekli, de mondja, mert muszáj neki.

Apropó lőtéri kutya, holnap valaki nézzen utána a kutyamenhelyeken, hány szerencsétlen, világgá szaladt ebet tudtak összefogdosni a tűzijáték után.

Apropó tűzijáték, baromira érdekelne, hogy lehet megírni valamit szavakkal, ami ennyire vizuális, de minden évben megírják, többen is, amint lángrózsák nyílnak a budai Vár fölött, és szikraesőben ünnepel a tömeg. Jut eszembe szikraeső, az ügyeletes figyelje az időjárásjelentést is, ha vihart jeleznek, riasszunk.

Úgyse olvassa majd senki, de riasszunk.

Holnap hajnalban, ha valaki a hídon jár, fotózzon szemetet, az mindig jól jön. Lesz szemét, kollégák, nyugalom, az az egy mindig volt, mindig lesz, tessék megfotózni.

Akkor még mi van?

Ja, hát a lényegesebb beszédekből szinopszis. Összeállítás, percről percre. Elképzelem az olvasót, amint lázban égve figyeli a képernyőt: vajon mit mond Orbán vagy Kövér?

Pontosan ugyanazt, amit tegnap mondott és holnap fog, csak ma kicsit hülyébben öltöznek hozzá. Üzennek, fenyegetőznek. Kövér éppen a tömegtájékoztatásba vizionál „törvényalkotási beavatkozásokat”, a maradék sajtó meg az ő gyomrába bele mindenféle egyebeket. Orbán lehet, hogy meg se szólal, majd kiküldenek beszélni helyette valakit, Orbán ül a lótuszvirág előtt, és magyarul tanítja a növényt. De az is lehet, hogy egyszerűen alszik. Szabadságon van. Majd mond valamit helyette a Gulyás.

Este időjárástól függően hadiösvényre lép az operatív törzs, és tomahawkját lengetve bejelenti, hogy a nemzeti ünnep rendbontás nélkül folyt le. Pista bácsi pálinkáját kivéve. De ott sem történt komolyabb személyi sérülés.

Rendőri szerveink hazamehetnek.

Rendőri szerveinket átültetik.

Valaki menjen ki a tűzoltóság ügyeletére, kollégák, 358 tűzijátékot jelentettek be az országban, kizárt dolog, hogy ennyi pattantyúból ne legyen tűz.

Jobboldali lap számoljon be a lánglovagok áldozatos munkájáról, baloldali a fizetetlen túlórákról, ha van tűzeset, akkor arról is. Ha nincs, arról még inkább.

Tényleg, ügyelet... reggel hívjátok fel a detoxot is, hányan kerültek be új kenyér miatt. Vagy alkotmánymérgezéssel.

Aktuális téma? Mára? Megőrültetek?

Úgyse olvassa el senki!

Augusztus huszadikán sem a sajtó, sem az ünnep nem szólhat semmiről, ez már Szent István törvényeiben benne foglaltatott!

Na, akkor mára megvagyunk, kollégák, egye meg a fene, ahány ünnepnap van a világon.

Mert a sajtóban az ünnepnap az, amikor nem lehet dolgozni, csak muszáj.

Ami meg muszáj, az így néz ki.

Szele Tamás