Kérem, van abban valami csodálatos, hogy milyen könnyen lázad a magyar ember bármilyen ügyben, ha azt hiszi, elérhet valamit – komolyan gondolkodom legalább egy flashmobon a gravitáció ellen. Csak még az nincs meg, akinek ez anyagi hasznot hajtana, így aztán magam is csak a gyakorlat kedvéért szervezkedhetnék, pénzt nem kapnék érte.

De bezzeg a repülés más tészta.

A repülést manapság és Magyarországon a legváltozatosabb indokok alapján illik utálni. Volt már vitám „méregzöld” környezetvédővel, aki mindenestől be akarta tiltani, ökológiai okok miatt (távolról sem annyira szennyező, főleg a modern hajtóművek miatt, mint azt terjesztik), mikor megkérdeztem, mivel menne Londonba, azt válaszolta, hogy nem menne, ami roppant decens érv, és bizonnyal elnyeri a kormány tetszését is, csak ez véletlenül a huszonegyedik század, mint naptári adataim mutatják. Lehet ugyan leállítani a külkereskedelmet és a személyforgalmat, volt már önellátó Magyarország, csak sajnos Mátyás király idejében, így saját forrásokból maximum az akkori szintet tudnánk hozni. Vagy azt sem, tekintve, hogy a só- és aranybányák már nincsenek határainkon belül – bár, ha nincs külkereskedelem, minek az arany? Hagyjuk is, aki vissza akar térni a boldog középkorba, tegye felőlem, barátunkkal nem folytattam a vitát, nem az nekem a bajom, hogy mit gondol – az a bajom, hogy azt akarja, én is gondoljam.

Nem fogom.

Az is napi gyakorlat, hogy a chemtrail elkötelezett hívei már teljesen nyilvánosan szövögetik a terveket az utasszállító gépek megsemmisítésére. Igen, személyszállító gépeket akarnak elpusztítani, mondjuk Stinger rakétájuk még nincs, de lézeres mutatópálcáik vannak – ezekkel bizony el lehet vakítani úgy egy-egy pilótát, hogy landolás közben ízzé-porrá törjön a gép és a roncsok is kigyulladjanak. Mármost az egy dolog, hogy a zavaros fejű csőcselék mit hisz és mit nem hisz el a cinikus prófétáinak, azonban a tömeggyilkosság már sokkal konkrétabb valami, amire vannak bizonyos törvények is, esetünkben a Btk. 233. §-a, mely szerint:

„233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.”

Erre a törvényre különben később még szükségünk lesz, ne feledkezzünk meg róla, egyelőre legyen elég annyi, hogy még a közlekedés rendjének megzavarását előkészíteni is bűncselekmény, tehát akik ezt szervezgetik a közösségi oldalakon, már kéne kapjanak egy-egy évet, pusztán miheztartás végett.

Aztán ott van a Red Bull Air Race. Azt, kérem, Budapest népe nagyon és hangosan utálja: nem, most nem fogok belemenni abba, miért van ez és miért nem értek vele egyet, pár éve megtettem, napokig tartott az anyázásoktól sem mentes vita, mindenki megtalált, akinek véleménye volt az ügyben, ám kevesen, akik repültek is már – mikor felelős lettem Budapest ostromáért is, rájöttem, hogy a büszke honpolgár nagyon szívesen ölne akár a véleményéért, amennyiben ez nem okoz neki különösebb fáradságot, bármire hajlandó, kivéve az informálódást, szóval ezt a témakört itt és most nem fogom kifejteni. Adok én épp elég egyéb okot ebben az írásban arra, hogy a pokolba küldjenek, kívánjanak.

És közeledünk a valódi tárgyunkhoz: a legutóbbi időkben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ellen bontakozik ki tömegmozgalom, mivel nem lehet tőle éjjel aludni. Hát, kínálkozik a csapda és belé is esek, bemutatok néhány tényt, de nem is számítok arra, hogy ezek bárkit is meggyőznének, akinek már van szubjektív véleménye.

Panaszolják, hogy drasztikusan megnőtt a légiforgalom. Igen, az utasszámot tekintve valóban komoly a növekedés, és nehéz is kiszolgálni, főleg, hogy a Liszt Ferenc tényleg felújításra szorulna. Csakhogy - mihez képest nőtt meg micsoda? A légiközlekedés (meg a vasút) abban különbözik más tárgyköröktől, hogy szinte minden nagyon pontosan dokumentált, így például nem kell sokat kutatni ahhoz, hogy megtudjuk: 2005-ben durván 126 ezer gépet regisztráltak, tavaly 115 ezret, és közben az utasforgalom 8 millióról 15 millióra nőtt.

Hogy is van ez? Hát úgy, hogy 2005-ben még nem voltak nagy forgalmú fapados légitársaságok. És ezek már korszerű, csökkentett zajszintű gépekkel dolgoznak. Hogy mondjak egy példát: a régi magyar kormánygép egy AN-26-os volt - Árpi bácsinak nem voltak luxusigényei - és azért kellett szállítógépnek visszaminősíteni, mert a legtöbb európai reptéren nem szállhatott le a hajtómű zajszintje miatt (meg azért, mert egyszerűen megadta magát 2017-ben, amikor Áder Jánost államfőt kellett volna Csíksomlyóra vinnie). Tehát nem is használhatnának elavult vagy zajos gépeket, ugyanis sehol nem tudnának velük leszállni, nem fogadnák magát a típust sem.

Akkor ott az éjszakai nyugodalom kérdése. Az bizony tényleg fontos, magam is harapok, ha nem hagynak aludni. Ámde mit tudott meg a 24.hu? (https://24.hu/fn/gazdasag/2019/03/11/ferihegy-repuloter-zaj/?fbclid=IwAR3ieVmmVLZNxRvywxDxwKLOqeFwkVEs_uiJlWA2zCbEeUFAB5w2It3kWU0)

„A jelenlegi szabályozás szerint este 10 és reggel 6 óra között a menetrend szerinti és a nem menetrend szerinti kereskedelmi le- és felszállások száma legfeljebb napi 50, ebből éjfél és 5 óra között legfeljebb napi 6 lehet. Ettől eltérni csak a légiközlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet. A felmentést a Palkovics László vezette innovációs tárca légügyi kockázatértékelési hatósági főosztálya adja ki, és a Budapest Airport honlapja szerint alkalmanként meg is teszi, főként sportesemények miatt. Például a Mol Vidit a fehérorosz BATE Boriszov stadionjába szállító gép november 30-án kvótán felül kapott le- és felszállásra engedélyt, éjjel 1 óra 55-kor, illetve 2 óra 30-kor.” (24.hu)

Tehát szó sincs éjszakai csúcsforgalomról - a Tarlós István által vizionált teljes éjszakai repülési tilalom már csak azért sem jó ötlet, mert egyfelől kevés járatot érintene amúgy is, másfelől tilos bezárni a repülőteret éjszakára. Mi van, ha egy menetrendszerű járat Magyarország felett hibásodik meg? Megtagadjuk a kényszerleszállást, mert elmúlt már záróra? Leküldjük Taszárra, ami katonai repülőtér, és jelenleg használaton kívül van? Vagy azt mondjuk, amit szoktunk, hogy „minek jött ide?” és a másik oldalunkra fordulunk?

Igen, a repülőtér lármás üzem. A pályaudvar is, a Keleti mellett lakom, mikor épp nincs építkezés és nem nagy a forgalom, itthon is állandóan frissültek az ismereteim a menetrendről, míg annyira meg nem szoktam a hangosbemondót, hogy már nem is hallom – azt is megengedem, hogy sokan vannak, akik nem képesek megszokni. Tehát nem, nem vitatom, miszerint a repülőtér bizony lármás, hangos, zajos.

Én azt vitatom, hogy most lármásabb lenne, mint korábban: hiszen látjuk, hogy a nálunk megforduló gépek száma csökken, a zajszintjük pedig alacsonyabb.

Attól még persze senki sem mondhatja, hogy csendesek lennének.

De miért pont most lett ez fontos?

Tarlós esetében ez érthető: ő szavazatokat szerez ezzel a főpolgármester-választásra, és gáncsolni akarja Karácsonyt, akinek korábban kidolgozott egy alternatív megközelítési rendet, Zugló zajteher-mentesítésére. Mármost ha nincs repülés, zaj sincs, legalábbis éjszaka, ez úgyszólván világos.

Na jó, ennyit az önkormányzati választások előszeléről.

Hanem lehet ám az épp most megélénkülő panaszáradatnak egy gazdasági oka is. A G7 információi szerint (https://g7.hu/vallalat/20190311/a-budapest-airport-lehet-meszaros-lorinc-kovetkezo-celpontja/) Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készül.

Jól tetszettek olvasni. Kicsit drága játék lenne neki, nagy falat, de hogy úgy mondjam, a körültekintés sosem volt az erőssége, meg hát mintha nem is ő hozná a saját üzleti döntéseit. Akkor számoljunk egy kicsit. Ugye, Mészáros cégének menedzsmentje kifejtette, hogy a jövőben kevés, de nagyméretű felvásárlásra törekszik; elsősorban a bank- és pénzügyi szektor, az informatika, az ingatlanszektor, valamint a telekommunikációs ágazat érdekli. Ez a befektetés tekinthető ingatlannak, ha akarjuk, és mindenképpen nagyméretű. De mennyi az annyi?

„Az utóbbi években Európában a reptér-üzemeltető cégek alsó hangon az éves EBITDA (adózás, hiteltörlesztés és értékcsökkenés előtti eredmény) 15-szörösén keltek el. A Budapest Airport tavalyi számai még nem ismertek, 2017-ben az EBITDA 55,5 milliárd forint volt, amiből 833 milliárdos vételár adódna.” (G7)

Nem mondom, hogy nem óriási pénz, de arra van a médiahadjárat, hogy lefaragjanak belőle. Hiszen, ha 1. nem is fogadhatnak éjszaka járatokat, 2. zajos és gondoskodni kell a zajvédő falakról, miegymásról, 3. zsúfolt, kényelmetlen, a minap az álmennyezet egy darabja is leszakadt (a rossz nyelvek szerint egy brit turista nyakába, aki azt találta mondani, hogy józan), szóval, ha ilyen tengernyi baj van vele, csak nem kérhetnek érte annyit, amennyi a nominális ára?

Aztán, ha különböző intézkedésekkel nehezítik, esetleg el is lehetetlenítik a repülőtér működését, akkor fog csak igazán lemenni az az összeg, kérem!

De hát, ugye tömegesen jönnek a panaszok. Milyen érdekes: főleg a kormánysajtóban jönnek. Még egyszer mondom: ezeknek jó része jogos és minden alapja megvan (más részük mondvacsinált). Azonban minden megjelent írás egy-egy argumentum az üzleti tárgyalásokon, azt bizonyítja, micsoda bóvli ez a repülőtér, ennyit nem ér, de még kevesebbet is alig...

Így, kérem, a használtautó-piacon alkudoztak boldogult úrfikoromban, a Zastavákra és Zaporozsecekre, ott volt az az érzése az embernek, hogy a vevő nem ingyen akarja elvinni a járművet, hanem követel is egy méltányos összeget ezért a szívességért az eladótól.

Megjegyezném még, hogy a kormánymédia kiemelt figyelme az utóbbi időben igen rosszat jelent: ilyesmi előzte meg a CEU elüldözését, a PIM vezetőváltását vagy legújabban az MTA lenyúlását is – ha ezek az orgánumok elkezdenek valamivel vagy valakivel nagyon foglalkozni, akkor érdemes vörös riadót fújni és élesíteni a fotontorpedókat.

Jó. Mi lesz ennek a vége?

Nyilván az, hogy Mészáros cége ennyiért vagy annyiért, de megveszi a Budapest Airport Zrt.-t. Utána jön a feketeleves.

Működtetni kell.

Ahhoz meg érteni kéne, csak nem értenek hozzá, és ebben az üzletágban nem is tudnak ráígérni a jó szakemberekre váró külföldi bérekre: egyszóval, nem fog menni.

Mármost a légiközlekedés azonban nem pékmesterség, hogy ha rosszul sikerül a kifli, megeszik a gyerekek, itt egy-egy hiba emberéletek százait követelheti.

És itt lép életbe a Btk. korábban említett 233. paragrafusa:

„ Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti...”

Szóval, csak csínján a repülés pocskondiázásával, akármennyire is divat.

Ugyanis maximum Mészáros Lőrincet támogatjuk vele, neki keresünk pénzt – és vélhetően avatatlan kezekbe adjuk a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret.

Persze, ha valaki szponzorálni szeretné ezt a szorgos és takarékos embert a maga szerény eszközeivel, mert úgy véli, sínylődik, szükséget lát anyagiakban, akkor nem szóltam.

Szele Tamás