Az a helyzet, hogy be kell vallani: nekem lumbágóm van, hívják egyébként isiásznak is, igen pocsék betegség, az ember arra ébred, hogy ki kéne menni a mosdóba – ez normális – csak éppen nem tud felállni, merthogy valami kellemetlenség van a dereka magasságában, fáj, mint a büdös istennyila, szerencsére nem halálos betegség ez, de sto gyélaty?
Egyelőre azt gyélaty, hogy az ember visszahanyatlik az ágyba, mint felhőbe drégeli rom, és reménykedik abban, hogy visszasüt rá a nap, ádáz tusa napja. Tulajdonképpen... nos, alig öt méterre van az a gerenda, azt tán még négykézláb is elérjük, hajrá! Sikerült, annyira, hogy nem csak a mosdóig jutottam ki, hanem egy kávét is sikerült összehabarni, csak most úgy nézek ki, mint Gandalf Mória hídján a botjával, miután legyőzte a nazgúlt.
Mondjuk a nazgúl kemény ellenfél, maga Gandalf is csak úgy bírta legyőzni, hogy ölre kapta – azért egy szárnyas nazgúlt nem olyan könnyű – és a mélybe vetette magát. Valószínűleg az öreg tisztában volt azzal, hogy Mória bányái igen mélyek, és menet közben oda-odakoccinthatta a nazgúl fejét a sziklákhoz, de egy nazgúllal még csak elbánik az ember, még ha kicsit sántikálva, botra támaszkodva is.
Bezzeg egy Gyűrűlidérccel nem menne, ugyanis annak – nincs feje. Tényleg nincs, eléggé problémás entitás, ráadásul halhatatlan, szóval fogalmam sincs, mihez kezdett velük Tolkien, szerintem kár volt őket kitalálni, de ez legyen Tolkien baja, egyelőre ott tartunk, hogy jó esetben jönnek a sasok, és én egy botra támaszkodva várom őket.
Hát, akkor nézzünk körül a világban. Mit tapasztalunk?
Kábult rémületet. Ha nem tombolna a derekamban olyan fájdalom, hogy ahhoz képest a Szent Inkvízició teadélután, még meg is tudnám érteni. Trump megválasztása – de hát közjogilag nincs is megválasztva január 5-ig – komoly problémákat okozott. Ez az ember ugyanis azt ígérte, hogy három nap alatt véget vet az ukrajnai harcoknak – ehhez neki minimum Nyisztor Mahnónak kéne lennie, bár gyanús, hogy maga Mahno is kevés lenne ehhez a feladathoz – hát hogyan lehet ezt megoldani? Technikai szempontból: sehogyan. Bár akár egyik vagy másik fél részére leállítják a lőszer-szállítást, a harcok folytatódni fognak, míg egy rohadt kőbalta van Ukrajnában.
És mi lesz a Közel-Keleten? Pillanatnyilag Irán és Izrael farkasszemet néznek egymással, én a magam részéről Izraelre fogadnék, de a csoda tudja... és mi lesz Közép-Ázsiában? Mi lesz Kazahsztánban, Türkmenisztánban?És mi lesz Tajvanban? Ne feledjük: a világ nem Nyugat-Európából áll. Mi lesz, ha a Trump-adminisztráció egyszerűen elengedi Dél-Korea kezét? Hiszen Szöul lőtávolságban van Phenjantól.
Mi lesz Afrikában? Hiszen a Száhel-övezet egyszerűen tele van szalafista radikálisokkal és kósza orosz, valamint kínai csapatokkal, szerintem a banda kétharmada nem tudja, merre jár, de abban sem biztos, merre van a teve eleje. (Segítek: az orra felé, legalábbis általában).
Mihez kezdünk a JNIM-mel? És az ISIS-K-vel? Nem megoldhatóak ezek a kérdések.
Hiba volt, nagyon nagy hiba Trumpot megválasztani. De hát így alakult.
Semmi jóra nem számíthatunk.
És a lumbágóm se javult.
Szele Tamás