Romániában a helyzet fokozódik, ahogy a Tanúban mondanák, ezekben a percekben, tehát magyar idő szerint tíz, bukaresti idő szerint tizenegy órakor ült össze a román Alkotmánybíróság, azt eldöntendő, mihez is kezdjenek az elnökválasztás első fordulójának eredményeivel – és a TikTokkal, mivel ez a kardinális kérdés. Ugyanakkor 13:00 órától – román idő szerint 14:00 – összeül a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is.

(Képünk illusztráció)

Persze ennek volt előzménye. A hotnews.ro szerint – információinkat ma is tőlük szereztük – Cristian Terheș, a Román Nemzeti Konzervatív Párt és Sebastian Constantin Popescu, az Új Románia Párt elnökválasztási jelöltjei azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a választások első fordulójának eredményét.

Sebastian Constantin Popescu, az Új Románia Párt jelöltje 14 502 szavazatot, azaz 0,15 százalékot, Cristian Terheș, a Román Nemzeti Konzervatív Párt jelöltje pedig 95 782 szavazatot, azaz 1,03 százalékot kapott a választások első fordulójában.

A választások érvénytelenítése iránti kérelmet a szavazás lezárását követő 3 napon belül nyújthatják be a politikai pártok, politikai szövetségek, választási szövetségek, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában képviselt nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok szervezetei és a választásokon részt vevő jelöltek.

Mielőtt véleményt alkotnánk a hír hallatán, gondolkodjunk egy kicsit: vajon mit remélnek az urak egy újrarendezett első fordulótól? Popescu eléri a 0,3 százalékot, Terheș, ha szerencséje van, talán még a kettőt is? Nyilván nem számíthatnak komoly sikerre, míg náluk jelentősebb versenyzők is akadnak a pályán, világos, hogy nem a saját érdekükben cselekszenek, hanem másokéban, de azok vajon kik lehetnek?

És egyáltalán, jogszerű lenne ez?

Elvben az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a választásokat, ha a CSAT ( Legfelsőbb Védelmi Tanács) bizonyítékokkal áll elő az elnökválasztás első fordulójának TikTok útján vagy más módszerekkel történő manipulációjáról. A hotnews.ro megszólaltatott egy prominens romániai bírót, aki a helyzet kényes voltára való tekintettel neve elhallgatását kérte, de különben egész részletes szakvéleményt adott. Itt ugyanis két, bár egymással összefüggő ügyről van szó.

Az első a Cristian Terheș és Sebastian Popescu jelöltek által benyújtott, a választások érvénytelenítésére irányuló kérésekről szóló vita és esetleges döntés az Alkotmánybíróságon.

A második a Klaus Iohannis által összehívott CSAT-ülés, amelynek célja, hogy „elemezze a nemzetbiztonságot fenyegető lehetséges kockázatokat, amelyeket az állami és nem állami kiberszereplők egyes, a választási folyamatot támogató informatikai infrastruktúrákat érintő akciói generálnak”.

Mindezek miatt a romániai társadalomban kialakult egy erős mozgalom, amely reméli, hogy a választásokat meg lehet ismételni, ahogyan ugyanilyen erős azoknak a mozgalma is, akik az érvénytelenítés és az újbóli választás lehetőségét nem tartják demokratikusnak.

Lássuk akkor, milyen jogi feltételek mellett lehet Romániában a választási eredményeket törölni és a szavazást megismételni?

A Románia elnökének megválasztásáról szóló 370/2004-es törvény 52. cikkelyében szerepelnek azok a feltételek, amelyek mellett az elnökválasztás érvényteleníthető:

„Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a választásokat, ha a szavazás és az eredmény megállapítása olyan jellegű csalással történt, amely megváltoztatja a mandátum odaítélését, vagy adott esetben a második fordulóban részt vevő jelöltek sorrendjét. Ilyen esetben a Bíróság elrendeli a szavazás megismétlését a választás megsemmisítésének napját követő második vasárnapon.”

A csalás fogalma a szavazás napjára vagy a szavazást követő folyamatokra vonatkozik – magyarázta a bíró. „A törvény például olyan csalásokra terjed ki, mint a többszöri szavazás, vagy amikor „az eredmények megállapításáról” beszélünk, akkor a jegyzőkönyvek helytelen elkészítésére, a szavazatok téves vagy meghamisított megszámlálására” utal.

Tehát az eredmény sikeres megtámadásának feltétele, hogy a csalásnak hatással kell lennie a mandátumokra vagy a jelöltek sorrendjére, ha a szavazás első fordulójáról van szó. Ahogy a törvény is jelzi: olyan csalásoknak kell történniük, amelyeknek „jellegzetességük, hogy megváltoztatják a jelöltek sorrendjét”.

Ebben a konkrét esetben Terheș 1,04%-ot, Popescu pedig 0,16%-ot kapott. Több mint 1,6 millió szavazat választja el őket a második kvalifikációs helytől. „A bíróság dönthetne például az újraszámlálásról egyes körzetekben, de a törlésről nem. Ha kiderül, hogy nagymértékű csalás történt, akkor persze más a helyzet. De csak akkor, ha a tényleges szavazás vagy a szavazatszámlálás és a központosítás folyamatában történik csalás, szigorúan erről van szó” – érvelt a bíró. Ellenkező esetben „teljesen valószínűtlen, hogy a bíróság az első forduló megismétlése mellett döntene a második fordulóba való bejutástól eddig távol álló jelöltek kifogásai alapján”.

De mi a helyzet a befolyásolással?

A választások manipulációval történő befolyásolásának fogalmát a törvény nem szabályozza – fejtette ki a szakember. „Hogyan lehet jogilag megállapítani a befolyásolást, mint a választás megismétlésének okát? Úgy értem, a választót a TikTok manipulálja, de a tévécsatornák nem manipulálják?”

„És hogyan mérik a manipuláció hatását? Remélem, hogy az Alkotmánybíróság bíráinak van ennyi esze, és nem követik el azt az ostobaságot, hogy érvénytelenítik a választásokat. Még akkor sem lehet törölni az eredményt, ha büntetőügyben, a bíróságon bebizonyítják, hogy a szavazást megvásárolták. Ilyen esetben a vesztegetés bűncselekménye miatt járnak el. De a szavazat érvényes marad, a jegyzőkönyvben központilag rögzítve. Az egyik ok, amiért nem törölték a szavazást az, hogy nem lehet azonosítani egy konkrét szavazatot, amelyet adott személy egy konkrét jelöltre adott, mert a szavazás titkossága pontosan ezt garantálja” – magyarázta a bíró. Ragaszkodott ahhoz, hogy a „cselekménynek”, jelen esetben a szavazás érvénytelenítésének nincs jogalapja. Még kevésbé lehetséges az egész választási folyamat törlése.

És ha a CSAT bizonyítékokkal szolgál a manipulációra?

„Akkor ebből újabb bírósági kereset lehet, de nem az Alkotmánybíróságon. A tiltott finanszírozás vagy más bűncselekmények kivizsgálhatóak, de ezek nem változtatják meg a választások eredményét, más jellegű következményei vannak. Ráadásul két különböző állami hatáskörről van szó, és a CSAT nem kényszeríti rá a bíróságot a döntésekre. Nem valószínű, hogy a választásokat törlik, és az első fordulót megismétlik. Ez az Alkotmánybíróság tekintélyének végleges elvesztésével érne fel, és ezért súlyos antidemokratikus következményekkel járna.”

Sőt, ha minden szabályt át is hágnának az eljárásban – ezt már én mondom – akkor is abba a leküzdhetetlen akadályba ütközne az eljárás, melyet időnek hívunk. Az Alkotmánybíróság ugyanis előbb ülésezik, mint a CSAT, mely potenciálisan megállapíthatná, hogy a TikTok nemzetbiztonsági fenyegetést jelent. Korábban ugyanis nem lehet érvelni egy, csak később megszülető határozattal.

Akkor most lássuk, miről lesz szó a CSAT ülésén. Klaus Iohannis elnök összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését, amelyre csütörtökön 14.00 órakor kerül sor a Cotroceni-palotában. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint a CSAT ülésének napirendjén „a választási folyamatot támogató informatikai és kommunikációs infrastruktúrákat érintő állami és nem állami kiberszereplők fellépése által generált lehetséges nemzetbiztonsági kockázatok elemzése” szerepel.

A Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán közölte, hogy a Kiberbiztonsági Operatív Tanács (COSC) kérésére tavaly hivatalosan javasolta a közintézményeknek a TikTok alkalmazás betiltását a jelentős kiberbiztonsági és adatmanipulációs kockázatok miatt, különösen a közvélemény és a döntéshozatali folyamatok közösségi hálózatokon keresztül történő befolyásolásának kockázatával összefüggésben.

A DNSC arról is beszámolt, hogy a közösségi médiafiókok nyomon követése és a közösségi médiaposztok algoritmus-manipuláción keresztül történő terjedésének taktikáinak és technikáinak vizsgálata nem tartozik az intézmény hatáskörébe.

A DNSC képviselői elmondták, hogy a választási időszak alatt a választási infrastruktúrát ért kibertámadások megelőzése, valamint az átlátható és biztonságos választási folyamat biztosítása érdekében aktív együttműködés folyt a szakosodott nemzeti hatóságokkal – az Állandó Választási Hatósággal, a Távközlési Szakszolgálattal és a Nemzeti Hírközlési Igazgatási és Szabályozási Hatósággal.

Ahogy ez kinéz, várható aTikTok betiltása Romániában, de ennek beláthatatlan következményei lehetnének, amint az első elnökválasztási fordulós eredmények megsemmisítésének is. Gondoljunk bele, micsoda többséget szerezhetne Georgescu a TikTok betiltása miatt felbőszült fiatalok (és nem fiatalok) szavazataival!

Mindeközben csúnya pénzügyekre derült fény. Azt mindenki tudja, hogy a választások alkalmával sikkasztani szokás, nincs ez másképp Magyarországon sem, csak Romániában ügyesebben sikkasztanak. A Snoop.ro tényfeltáró vizsgálata szerint az elnökjelöltek több mint 100 millió lejt költöttek kampányra az Állandó Választási Hatóság jelentése szerint. Ennek az összegnek több mint a felét Marcel Ciolacu kapta, aki több mint 56 millió lej elköltése után maradt le a második fordulóról. Az összeget a költségvetésből fogják megtéríteni.

Egyébként a Marcel Ciolacu által vezetett PSD az elmúlt öt évben 50 millió eurónyi közpénzt költött propagandára.

Azért, hogy ne kelljen felhasználniuk a támogatásokat, amelyeket nem kapnak vissza az államtól, a pártok több tízmillió lejes magánforrásokból költenek, ami valójában az állami költségvetésből visszaszerzett pénzt jelenti és amelyeket az állam kompenzál.

A PNL jelöltje, Nicolae Ciucă 17,6 millió lejt költött, míg a második fordulóba jutott Elena Lasconi (USR) 16,4 millió lejt.

Mircea Geoană kampánya 8,3 millió lejbe került, amelynek több mint a felét a Gloria Buzău labdarúgócsapat alelnökének tulajdonában lévő TV Buzău Trust SRL kapta.

George Simion 4,3 millió lejt költött az elnökválasztási kampányra.

Călin Georgescu, az első fordulóban több mint kétmillió szavazatot szerző, győztes jelölt nulla kiadást jelentett be. A Központi Választási Iroda azonban elrendelte, hogy minden olyan online választási promóciós anyagot távolítsanak el, amely „Călin Georgescut ábrázolja”, mert nem tartalmazzák a pénzügyi megbízó azonosító kódját.

A két esélyes jelölt – mármint, ha nem változik a helyzet, akkor e kettőről van szó – tehát Lasconi és Ciolacu folytatja a kampányt, éspedig mindkettő a rá jellemző módon. Az USR vezetője, Elena Lasconi, a párt jelöltje az elnökválasztás második fordulójában, szerda este az Antena 1 műsorában elismerte, hogy a szuverenista jelölt, Călin Georgescu felemelkedésével összefüggésben fontolgatja a nemzeti egységkormány lehetőségét, de Romániának meg kell tartania „Európa-párti és euroatlanti” útját.

„Szeretném felhívni a románok figyelmét arra, hogy most nagy veszélyben vagyunk a parlamenti választások miatt, Oroszország befolyása miatt a romániai választásokon, meg kell tartanunk az európai és euroatlanti utat, mert ezért keményen megharcoltunk. 1116 ember halt meg érte a forradalomban, ezt ne felejtsük el. Természetesen meg kell vitatnunk a helyzetet, és meglátjuk, mi lesz az eredmény.”

– mondta Elena Lasconi. „Jólétet akarok minden románnak, békét akarok a régióban, és biztonságot akarok nyújtani a románoknak. Ehhez megfelelő kormányra van szükségünk – számomra ideális esetben jobbközép kormányra, de ha a románok másként döntenek, akkor lehet nemzeti egységkormány is” – tette hozzá.

Európai, kompromisszumra kész, indulatmentes, megfontolt hang. De mit mond Georgescu? Ő egy orosz televízió, az RBK figyelmét keltette fel, amely politikai portrét mutatott be róla. Az RBK, Oroszország legnagyobb pénzügyi műsorszolgáltatója terjedelmes műsort szentelt Călin Georgescunak.

Az orosz csatorna arról tájékoztatta nézőit és olvasóit, hogy a választási kampány során Georgescu „a sajtóban oroszbarát jelöltként szerzett magának hírnevet, köszönhetően annak, hogy keményen bírálta Románia NATO-hoz való közeledését és az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget”.
Az RBK újságírói életrajzának bemutatása után ezután áttekintették a román és a nemzetközi sajtóban Georgescuról megjelent számos beszámolót és elemzést.

Megemlítették néhány nyilatkozatát, például azt, amelyben Ukrajnát „fiktív államnak” nevezte, vagy azt, amelyben „diplomáciai szégyennek” minősítette a Deveselu-pajzsot.

„Ezen kívül Georgescu azt állította, hogy az Észak-atlanti Szövetség nem fogja megvédeni egyetlen tagját sem, ha Oroszország megtámadja őket” – tájékoztatja követőit az RBK.

Az orosz tévé felidézte Georgescu Putyin iránti csodálatát. Emlékeztettek a Realitatea Plus-ban 2022 folyamán tett kijelentéseire is, amelyekben azt mondta, hogy Románia sokat nyerhet a Kínával és Oroszországgal fenntartott jó kapcsolatokból.

„Ugyanakkor Vlagyimir Putyint hazafinak nevezte, annak ellenére, hogy tagadta a Kremlhez fűződő kapcsolatait” – hangsúlyozta az RBK, majd tovább idézte Georgescut, aki annak idején így nyilatkozott:

„Vlagyimir Putyin olyan ember, aki szereti a hazáját. Olyan ember, aki az én szemszögemből nézve nagyon jól ismeri a diplomáciai fogásokat, elsajátította azokat, és jó szakemberekkel van körülvéve”.

A nemzetközi sajtó részéről Costin Ciobanu, a dán Aarhus Egyetem kutatója adott interjút a Financial Timesnak. Ciobanu szerint az elnökválasztás első fordulójának eredménye „politikai földrengés” volt, és senki sem számított ilyen eredményre.

„Sokkolónak” nevezte az első forduló eredményét a Guardian is. A kiadvány kérdésére Sergiu Miscoiu, a romániai Babeș-Bolyai Tudományegyetem politológia professzora válaszoolt: ő nem zárta ki az orosz beavatkozást a választási folyamatba” – tette hozzá az orosz pénzügyi csatorna.

Az RBK azonban a román politikusnak egy olyan megnyilvánulását is említette, amelyet az oroszok nem találnak majd ízlésesnek:

"Georgescu az országot 1940 és 1944 között irányító Ion Antonescu román diktátor és marsall tevékenysége iránti rajongásáról is elhíresült. Georgescu 2022 januárjában ezt a náci kollaboránst és támogatóit hősöknek nevezte, akik által „a nemzeti történelem megelevenedett”. Az ország főügyészsége ezt követően büntetőeljárást indított Georgescu ellen, azzal vádolva őt, hogy népirtásban vétkeseket dicsőített (a nyomozás lefolytatásáról azóta nem érkezett nyilvános jelentés; az ügyet a jelek szerint nem folytatták le)”.

Az RBK ismerteti a Kieli Világgazdasági Intézet adatait is, amelyek szerint Románia a 31. helyen áll Ukrajna partnerei között az Ukrajnának nyújtott támogatások tekintetében.

„Bukarest eddig – ilyen vagy olyan formában – 127 millió eurót adott Kijevnek, ennek nagy részét humanitárius segély formájában. Ugyanakkor Románia azon kevés országok egyike volt, amelyek beleegyeztek abba, hogy Patriot légvédelmi rendszereket küldjenek Ukrajnának (szeptemberben a kormány jóváhagyta az erről szóló törvénytervezetet)” – jelentette az orosz televízió.

„Călin Georgescu sikere a protestszavazásnak köszönhető” – mondta a műsorban Kandel orosz akadámikus az RBK-nak, hozzátéve, hogy a román választók a jelenlegi hatalommal szembeni elégedetlenségüket mutatták ki.

„Egyébként ez nem újdonság Románia számára. Az 1990-es években hasonló figura volt a nacionalista és rendszerellenes Corneliu Vadim Tudor. Akkoriban a köztársaságban minden jobboldali fellépett a szociáldemokraták akkori elnöke, a volt kommunista Ion Iliescu ellen. Amikor azonban kiderült, hogy Tudor bejutott a második fordulóba, minden jobboldali kénytelen volt összefogni az általuk gyűlölt Iliescu körül, csak azért, hogy megállítsák a radikális nacionalistát. És szerintem ezúttal is ugyanez fog történni” – mondta az orosz akadémikus.

Valaki szólhatna Georgescunak, hogy nem a moszkvai főpolgármester, hanem a román államelnök címéért indul. Bár ez a háttér ahhoz sem lenne elég, hogy egy választáson legyőzze Szobjanyint. Mindenesetre az RBK portréműsora valószínűleg többet ártott neki, mint amennyit használt – úgy Moszkvában, mint Bukarestben.

Georgescunak volt még egy érdekes megnyilvánulása: arra kérte támogatóit, hogy „maradjanak otthon a családjukkal és a barátaikkal”, és ne menjenek az utcára, mivel szerdán több tucatnyi ember vonult ki az Egyetem térre, hogy a Román Nép Hazafias Pártja által szervezett tüntetésen kifejezze támogatását. Mihai Lască (akit korábban szintén kizártak az AUR-ból) a párt részéről a HotNews.ro-nak azt mondta, hogy „ez az ő döntése”.

Két tüntetést tartottak ott tegnap helyi idő szerint 19 órától, az egyiket a Victoriei téren Călin Georgescu ellen és a demokrácia mellett, a másikat pedig az Egyetem téren Georgescu támogatására – jelentette be a Román Hazafiak Népe Párt.

Călin Georgescu „az egységre és a békére való felhívás” üzenetében köszönetet mondott támogatóinak „az elkötelezettségért, az energiáért és a szeretetért, amellyel támogatják ezt a nemes törekvést Románia számára”, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy „mi nem politikai párt vagyunk, hanem egy eszme és egy független jelölt körül egyesült közösség”.

„A mi felhívásunk az egység és a béke hívószava, és úgy döntünk, hogy támogatásunkat tettekkel fejezzük ki, nem pedig kemény szavakkal vagy konfliktusokkal. Egy zajjal és viszálykodással teli világban mi a csend és a tisztelet mintaképei akarunk maradni. Kérjük, hogy ne keveredjünk bele egy olyan konfliktusba, amely nem a miénk. Az egyetlen út a béke – számunkra, Románia számára, a jövő számára.”

Felszólította minden szimpatizánsát, hogy maradjanak otthon, és ne tiltakozzanak az ellene napok óta zajló tüntetések közepette.

„Nekem nincs pártom, nem szimpatizálok semmilyen (parlamenti vagy parlamenten kívüli) párttal. Én csak a népem javát akarom a békén és a biztonságon keresztül. Arra kérek mindenkit, hogy maradjanak otthon a családjukkal és a barátaikkal. Kérem, kerüljenek minden konfliktust, ezekre nincs szükség, ezek szabad, demokratikus választások. Mindenki kifejezheti a választását a szavazással, ez a demokrácia ereje, és az is marad!”

Mindenesetre Georgescu jobban mérte fel az erőviszonyok, mint Lască: míg a Lască-féle demonstrációra valóban csak pár tucatnyian mentek el, a Georgescu ellen tüntetők legalább 2500-an voltak. Ami mondjuk százszoros túlerő, még szerencse, hogy a csendőrség biztosította mindkét rendezvényt.

Egyébként a tüntetések szépen terjednek és gyarapodnak úgy számra, mint erőre, tegnap este az eddigi városokon, vagyis Temesváron, Nagyszebenen, Brassón, Iași-on és Konstancán kívül Kolozsváron is több száz fős megmozdulás zajlott.

Azonban érdemes volt kivárni: ezekben a percekben megszületett a román Alkotmánybíróság mai döntése. Hát kérem: se széna, se szalma. A román alkotmánybíróság elhalasztotta a döntést az elnökválasztás első fordulójának törlésére irányuló két kérelemről, amelyet a 9. és 12. helyen álló Cristian Terheș és Sebastian Popescu jelöltek nyújtottak be.

Kétórás ülés után az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy elhalasztja a döntést, és november 29-én, pénteken folytatja a tárgyalást – jelentették be. A bíróság több intézménytől, köztük a Központi Választási Hivataltól kért további információkat.

Elena Lasconi, az USR jelöltje szerint az elnökválasztás első fordulójának törlése a demokrácia súlyos megsértése lenne, és országszerte tiltakozásokat generálna. Úgy ítélte meg, hogy a demokrácia már akkor is sérült, amikor Diana Șoșoacát az alkotmánybíróság döntése alapján kizárták a versenyből.

A PNL ideiglenes elnöke, Ilie Bolojan szerda este az Antena 3 televízióban azt mondta, hogy az elnökválasztás első fordulójának esetleges eltörlése „kényes kérdés”, és ilyenkor felelősségteljesen kell dönteni.

Cătălin Drulă, az USR volt elnöke szerdán a november 24-i választások törlésére vonatkozó felhívásokról kérdezve azt mondta, hogy „minden olyan döntés, amely a választások zöld asztalnál történő rendezéséről szól, rendkívül veszélyes a demokráciára nézve”.

Egyelőre tehát itt tartunk, és még hátra van a Legfelsőbb Védelmi Tanács kora délutáni ülése, amely azonban eldöntheti ezt a kérdést – bár határozat akkor is csak holnap születhet az ügyben (nem kizárt, hogy ezért is volt szükség a halasztásra).

Híradásainkat folytatjuk.

Szele Tamás