Most egy gondolatkísérlet következik. Előre hangsúlyozom, hogy spekulációról van szó, információtöredékek összerakosgatásáról és néminemű kiegészítéséről a széphangzás mián, ugyanis személyesen nem vettem részt az operatív törzs tegnapi sajtótájékoztatóján, de a közvetítést figyelemmel kísértem.
Nem kérdeztem tehát, de itt áll, milyen lett volna, ha ott vagyok és kérdezek.
Még annyit, mielőtt belevágunk: ez az írás nem a járványról szól, nem is a vírusról, sőt, még arról sem, hogy miféle intézkedéseket hozunk a mostani helyzetben. Ez arról szól, hogyan tájékoztatják nálunk a sajtót.
A valóban elhangzott kérdések is megjelennek benne, igazi válaszokkal, de a világosabb szövegértelmezés kedvéért kissé dúsítani fogom: tekintsék annak, ami – paródiának.
Kásler Miklós: Az egyetemisták február 22-én jöttek vissza Iránból, 24-én jelezték a Semmelweis Egyetem felé, hogy bizonyos panaszaik vannak, ezt követően az egyetem üzemorvosával találkoztak, majd tegnap, tegnapelőtt került sor arra, hogy elhelyezzék őket, mintát levegyék, karanténba helyezzék, családtaggal együtt.
Újságírói kérdés: Közben volt itt egy tíz nap, majdnem tíz nap? Mi történt abban a tíz napban? Hol voltak ők közben?
K. M.: Hát... élték az egyetemisták életét.
Ú. k.: Február 22-től addig, amíg ők karanténba kerültek hány napot töltöttek szabadon, hány emberrel találkoztak? Azokkal az emberekkel, akikkel ők kapcsolatba kerültek, velük felvette-e az operatív törzs, az ezzel foglalkozó szerv a kapcsolatot? Őket helyezték-e karanténba? Tesztelték-e őket?
K. M.: Igen, valóban úgy van, hogy annyi nap telt el, ami 24. és március 2. között eltelik. Élték a saját életüket, jártak a társaik között, hallgatták az előadásokat, élték az életüket.
Saját kérdés: Miniszter úr, nem lehet, hogy február 24. és március 2. között több, netán kevesebb nap telt el, mint ahány lepörgött az Idő rokkáján?K. M.: Ezt a rendőri szervek aktuális adatai nélkül sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.
S. k: A Szent István Egyetem információi szerint az ő diákjuk 28-án érkezett, és önkéntes házikaranténba vonult.
K. M.: Igen, élte az egyetemisták életét.
S. k: Ennek megszokott része a karantén? És hogyan járt előadásokra, társai közé, ha nem járt?
K. M.: A mai egyetemisták életéhez sok minden hozzátartozik.
S. k.: De mégis, hol járt?
Orbán Viktor: A kontaktvizsgálatok a fertőzés beazonosítása után indulnak meg. Fel tudjuk deríteni, hogy ki, mikor és milyen kapcsolatban volt, úgy hogy a szabadságjogok ne sérüljenek.
S. k.: Miniszterelnök úr, ebben én is reménykedem, de ha fel tudjuk deríteni, miért nem tesszük?
O. V.: Az iráni diákok esetében fel lett derítve, hogy kivel voltak kapcsolatban.
S. k.: És kikkel?
O.V.: Semmilyen ütemtervbeli késésben nem vagyunk a többi országhoz képest.
S. k.: De kérem, hol jártak, kivel találkoztak, legalább annyit mondjanak meg, hogy ezt tudjuk-e...
O. V.: Nyilvánvaló, hogy mind a turizmusban, mind a gazdasági életben komoly hatások lesznek. Az általános tartalékokból csoportosítunk át forrásokat.
S. k.: Feladom. Kásler úr, legalább azt meg tudja mondani, hogy járt-e...
K. M.: A rendőri szervek adatai nélkül nem!
S. k.: ...Cecil a Török utcában?
K. M.: Ki az a Cecil?
S. k.: Nem ismeri?
K. M.: (iratai közt lapozgat, keresgél) Nem. Fogalmam sincs róla, ki az.
S. k.: Pedig Herczeg Ferenc „Kék róka” című színművében szerepel. Őt ismeri?
K. M.: Nem vagyok hajlandó megmondani, hol járt Herczeg Ferenc.
S. k.: Legalább azt, hogy járt-e Cecil a Török utcában?
K. M.: Az harminc évre titkosítva van, utána megmondom.
Ú. k.: Repülőn nem lett volna-e lehetőség kiszűrni az iráni diákokat?
K. M.: Nem mutattak panaszt. Kérdőívvel szembesültek, hőmérsékletmérésen átestek, tünetek nem voltak, panaszaik nem voltak.
S. k.: És a kérdőív hogyan viselkedett a szembesítés hatására?
K. M.: Megtört és vallomást tett.
S. k.: Lesznek ünnepségek március 15-én?
O. V.: Egyelőre a rendezvények szervezőire bízzuk, hogy valamit megtartanak-e, vagy nem. A március 15-i központi ünnepség esetében monitorozzuk a helyzetet, és kedden döntünk majd arról, hogy mi lesz ezzel. Ha romlik az európai helyzet, akkor minden bizonnyal lemondjuk a rendezvényeket.
S. k.: Erről hogyan szerzünk tudomást? Újabb sajtótájékoztatón jelentik majd be?
O. V.: Ha olyan helyzet állna elő, hogy nem értesítem önöket a fejleményekről, akkor értesítem önöket.
S. k.: Van hír arról, hogy hol tart a tudomány a járvány gyógymódjának kifejlesztésének terén?
O. V.: A két Magyarországon átutazó lány állapota javult.
S. k.: Attól javult, hogy átutaztak rajtunk vagy attól, hogy már elhagyták az országot?
O. V.: A kutatások folynak. Sem bagatellizálni, sem pánikot kelteni nem szabad. A kormány biztosítja a védekezéshez szükséges kiadásokat.
S. k.: Köszönöm.
Operatív törzs: Nincs mit!
És ezen a sajtótájékoztatón valóban nincs mit köszönni.
Jól mondták.
Szele Tamás