Forgókínpad

Forgókínpad

Trump a rengetegben

2020. szeptember 18. - Szele Tamás

Alig pár napja poénkodtam egy magánbeszélgetésben Donald Trump Nobel-díjra is méltó képességein, véleményem tartom is: nem csodálnám, ha megkapná a rangos nemzetközi elismerést, tett érte annyit, mint Jasszer Arafat a maga idejében, és nevezhetjük olyan jellemesnek is, mint Knut Hamsunt.

trump_nobel2.jpg

Szóval előfordult már, hogy nem épp méltó emberhez került az a Nobel.

Legyen akár irodalmi, akár másféle, mondjuk a világbékéért végzett tevékenység elismerése.

Igen, de ha világbéke, az ember automatikusan azonnal az esőerdőkre gondol, általában minden szépségkirálynő és Nobel-díjas megköszöni a szüleinek, a tanárainak, a macskájának, az ismerőseinek és a sarki fűszeresnek a nem tudom mit (elvégre ha érdemeik volnának, őket díjazták volna), majd közli, hogy harcolni kíván a világbékéért és a legfontosabbak az esőerdők. Manapság kicsit megkopott ez a sablon, de még használható, érdemes ráfrissíteni napi politikai mozgalmak jelszavaiból, de alapvetően nem kell változtatni rajta, ez már bevált.

Sokat levon Trump várható Béke-Nobeljének értékéből, hogy egyszer már nem kapta meg, akkor az észak-koreai kérdés megoldásáért javasolták a plecsnire, Kim Dzsongunnal megosztva, csak az akadémikusok is meghőköltek kicsit, mikor rájöttek, hogy ez esetben nekik nemcsak az érdekesen gondolkodó amerikai elnököt, hanem az észak-koreai diktátort is ki kéne tüntetni – még jó, hogy kiderült időben, miszerint a szingapúri csúcstalálkozón nem oldódott meg semmi, sőt, elmondhatjuk, hogy még csak meg sem egyezett semmiben egymással a két nagyfejű, annyira nem született megegyezés, hogy még megsérteni sem volt mit.

Most más a helyzet, ugyanis az Izrael, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek közötti békeszerződést komoly emberek írták alá, valódi tárgyalások után, saját, jól felfogott érdekükben, de akkor viszont mi köze ehhez Trumpnak? Ő ehhez a pókerpartihoz maximum a kocsmát adta meg a kártyát, és kiküldte a meghívókat, ha az érdekeltek nem akartak volna megegyezni, nem ülnek le egy asztalhoz. Így is érdem a közvetítés, meg haszna is van, ugyanis haszonélvezői nem csak Izrael, Bahrein és az Emirátusok, de az Egyesült Államok úgyszintén, ugyanis így meggátolták egy esetleges iráni vezetésű katonai-politikai szövetség létrejöttét a Közel-Keleten (a siita-szunnita-vahabita ellentét dacára is volt lehetőség erre), valamint továbbra is komoly befolyást gyakorolhatnak a fosszilis energiahordozók árára. Szóval fölösleges ezek után még ájultan imádni is Trumpot és diplomáciai zseninek nevezni, hiszen csak azt tette, ami neki is a leghasznosabb volt. Kiemelném, hogy sem Bahrein, sem az Emirátusok nem vettek részt soha aktív katonai akciókban Izrael ellen, ők csak a kasszakulcsot tartják maguknál, amihez ezen túl kevésbé fognak hozzáférni a terrorszervezetek. Kevésbé, de azért valamennyire igen.

Tegyük hozzá, hogy a szerződés logikus és hasznos mivolta azt a gyanút ébreszti, hogy ezt nem Trump támogatásával, hanem valószínűleg sokkal inkább annak ellenére sikerült összehozza az, ami az amerikai diplomáciából maradt, és ami erre hajlamos és az ötlettel egyetértő felek között közvetített.

A bennem élő és gúnyosan vigyorgó kisördög ezt a verziót találja a legvalószínűbbnek, ugyanis tegnap újabb bizonyíték érkezett azzal kapcsolatban, mennyire ismeri a világot ez a diplomáciai géniusz. Úgy politikai, mint földrajzi szempontból sajátos nézeteket fejtett ki, de az is kétségtelennek tűnik, miszerint a fizika és a kémia tudományában szintén teljesen járatlan.

Történt ugyanis, hogy – hiszen ne feledjük, választási kampány van! – emberünk beszédet tartott a kaliforniai Sacramento repülőterén. Tudnunk kell még, hogy Kaliforniát nagyon komoly erdőtüzek sújtják, melyeknek oka nem teljesen világos, van, aki szerint a klímaváltozás felelős értük, van, aki mást gondol erről, de egyelőre oltani kell, nyomozni ráérünk utána is. Szóval, landolt az Air Force One a repülőtéren és Trump elnök azonnal sajtótájékoztatót tartott, mi több, valóságos beszédet mondott, ahelyett hogy a tűzoltókhoz sietett volna – mert eredetileg hozzájuk érkezett, őket jött meglátogatni. Beszélt is róluk, aminek bizonyára roppantul örvendeztek, sőt, az elnöki megszólalás szövege teljes terjedelmében elérhető a Fehér Ház oldalán.

Ezt azért tartottam szükségesnek megemlíteni, mert mikor megláttam, mit beszélt a POTUS, nem hittem a szememnek és azonnal elkezdtem keresni az eredeti szöveget. Megvan, tényleg ezt mondta...

De mit? Tessék kapaszkodni, kössék be magukat, nagyon rázós útszakasz következik.

Elmegy az ember Ausztriába. Vagy Finnországba. Vagy egy rakás más országba és ott nincs ilyen. Beszélgettem egy fontos ország vezetőjével, aki azt mondta: mi erdei népként gondolunk magunkra. Ez Európában történt. Azt mondtam neki: milyen szép kifejezés. Azt mondta nekem: a mi fáink sokkal robbanásveszélyesebbek – ezzel a robbanásveszélyessel a tűzvészekre gondolt – szóval robbanékonyabbak, mint Kaliforniában, de ez nem okoz problémát, mert rendben tartjuk az erdőinket.”

Eredetiben:

If you go to other countries – you go to Austria, you go to Finland, you go to many different countries, and they don’t have – I was talking to a head of a major country, and he said, „We’re a forest nation. We consider ourself a forest nation.” This was in Europe. I said, „That’s a beautiful term.” He said, „We have trees that are far more explosive…” – he meant „explosive” in terms of fire – „…but we have trees that are more explosive they have in California, and we don’t have any problem because we manage our forests.” So we have to do that in California, too.”

Akárhogyan is nézem, tényleg ez van odaírva.

Tessék? Mi történt, elnök úr, mesél a bécsi erdő? A megjelentek sem akartak hinni a fülüknek, így később a republikánus irányultságú Fox News külön adásban újra rákérdezett a dologra. Hátha tud adni valami magyarázatot a Világ Esze.

Adott, de nem volt benne köszönet:

A világon mindenütt vannak erdők. De nincsenek akkora erdőtüzek, mint Kaliforniában. Európában erdei városok vannak. Gondoljanak olyan országokra, mint mondjuk Ausztria. De sok ilyen ország van. Az erdőben élnek. Erdővárosokban. De náluk nincsenek ilyen tüzek. Pedig náluk több robbanó fa nő. Olyan fáik vannak, amik könnyebben fognak tüzet. De ők rendben tartják az erdőiket. A lehullott levelek olyanok, mint a benzin, a száraz ágak meg mint a gyufaszálak. Ha 18 hónapnál hosszabban hevernek ott, robbanékonnyá válnak. Ezektől meg kell szabadulni.”

Erdővárosok?

Erdőben élnek az európaiak?

Mit látott ez az ember (mert azt nem tételezném fel róla, hogy olvasott valamit)?

A Bambit nézte vagy a Hupikék Törpikéket?

trump_torp_1.jpg

Hatalmas fák között gombaházakban lakunk és mindig vidámak vagyunk”?

Vagy más meséből dokumentálódott? Hiszen az tény, hogy Európa valamikor, az emberi történelem kezdetén egyetlen nagy, összefüggő erdő volt, csak azóta eltelt egy kis idő. De erdőben áll a mézeskalács ház, erdőben lakik a vasorrú bába, erdőben téved el Jancsi és Juliska, ott lakik a hét törpe is, erdőben áll – másik kultúrkörben – Baba Jaga háromlábú viskója, szóval a meseirodalom jelentős része valóban erdei terepen játszódik, de talán azért is, mert az eredeti alapmese-motívumok, az alaptörténetek nagyon régiek, talán az ókor elején születhettek, összesen olyan kétezer alapmesét ismer az emberiség, azokat variáljuk azóta is. De térjünk vissza Trumphoz, bár nekem szimpatikusabb volna Meseország.

Esetleg a Gyűrűk Urát nézhette indulás előtt? Ha csak az nem... ott ugyanis a tündék valóban kizárólag erdőben hajlandóak élni, ellentétben a törpökkel, akik ezzel szemben csakis barlangban, ezért olyan hatalmas dolog Glóin fiától, Gimlitől, hogy összebarátkozik az erdőlakó Legolasszal. Aki ráadásul Bakacsinerdő hercege is.

legolas_confused.jpg

Na jó, kezd tisztulni a kép, Trump most átment Tolkienba. Az európaiak nála a tündék, erdőben laknak, sré vizavi az entek mellett, a kínaiak az orkok, tehát Kína Mordor, ez eddig érthető, ha hülyeség is. De akkor kik az amerikaiak? A hobbitok?

És hol marad Gandalf?

Hol van Frodó, mikor a Megyének szüksége volna rá?

Megannyi kínzó kérdés, melyre a mi sűrű, sötét európai erdőnkből nem látszik a megoldás. Az osztrák közönség mindenképpen humorral fogadta a meglepő kijelentéseket, humorral és mémekkel, mert nem lehet egyebet tenni ekkora és ilyen magabiztos ostobaság láttán, mint nevetni.

osztrak_wall_street.jpg

Ezek után mintha kicsit másként hangzanának Szijjártó Péter szavai, melyeket washingtoni látogatása alatt mondott a minap:

Donald Trump elnök olyan teljesítményt nyújtott, olyan megállapodásokat hozott tető alá, amit nem sokan gondolhattak volna. Nyilvánvalóan az ilyen teljesítményekért szoktak Nobel-békedíjakat adni.”

Csak egyetérthet ezekkel a gondolatokkal az ember. Ekkora teljesítmény valóban Nobelt érdemel. Csak nem békedíjat.

Irodalmit, kérem, irodalmit.

Ha már sem az amerikai Rémusz bácsinak nem jutott, sem a mi Benedek Elek nagyapónknak, jusson Donald bácsinak.

Legyen ő a Nagy Mesemondó, igenis Nobelt neki!

Egyelőre irodalmit, mert hülyeségért idén még nem adnak.

Talán jövőre sikerül megszervezni azt is, de az ötéves tervben mindenképpen benne van.

Addig is, vegye már el tőle valaki az Egy Gyűrűt, mert jobban árt neki, mint Gollamnak.

De legalábbis ugyanannyira.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása