Az nagyon jó kérdés, hogy hány Magyarország van tulajdonképpen, és most nem a politikai megosztottságra gondolok: lassan vissza lehetne sírni a török világot, mert akkor csak három volt, most van harminchárom is, de ha jobban megvakarja az ember, akadhat háromszázharminchárom épp úgy. No persze csak virtuálisan, de az átlagemberek többsége amúgy sem tesz különbséget valóság és vágyak, képzelgések között.

Mielőtt nekikezdenék az Apostoli Magyar Királyság legújabb törvényének elemzésébe, tartozom egy vallomással: ennek a szövege bizony jó pár napja lapul a jegyzeteim között, éspedig azért, mert előbb az Orbán-esszé írta felül a fontosságát – azért egy reális hatalommal bíró ember szamársága mégis lényegesebb, mint azoké, akik csak képzelik a hatalmukat – aztán a szuperkupa-döntő ügyében kellett rohangálni, szóval zajlott az élet, nem mondom, de most végre elértünk oda, hogy elővehetjük ezt a színes és kissé veszélyes délibábot is.

Először is tisztázzuk: ez az Apostoli Magyar Királyság nem az az Apostoli Magyar Királyság és legfőképp nem amaz. Ugyan mindegyik ilyen jellegű szervezet a történelmi Magyar Királyság jogutódjának, sőt, egyetlen valódi jogutódjának tartja magát – nevezzük ezt az eredeti AMK-nak. Azonban a mostani AMK-nak nevezett politikai csoport abból vált ki, amelyet még Borbély József „kormányzó” alapított, ám az is létezik ezzel párhuzamosan. Annak a szervezetnek a honlapján, melyről most beszélek, komoly irat taglalja, hogy Borbély kormányzótól érdemei elismerése mellett megvonták a bizalmat, aminek több oka is volt: egyrészt, amint finoman megfogalmazták, Borbély „jogérvényesítési képességének megszűnése”, vagyis hát, hogy bírósági úton megállapították róla, miszerint nincs ki a négy kereke (ezt azért én ingyen és bíróság nélkül is megmondtam volna róla), másrészt pedig az illető kormányzó egyik megszólalása a régi TV2 Frizbi című műsorában, mely szerint ő nem csak az AMK, de egyben a Világ Ura is, „mely kijelentés ellentétes az Apostoli Magyar Királyság polgárainak törekvésével és a történeti alkotmányban foglaltakkal”. Meg a valós tényekkel és a paraszti ésszel is, de ezt már én teszem hozzá. Az irat kelt Budapesten, 2013. november 11-én. 

Rendben tehát, a főméltóságú kormányzót detronizálta a palotaforradalom, de azért annyira nem, hogy 2016-ban ne vonult volna Budapestre átvenni a politikai hatalmat a mellette maradó kevesek élén. Mármost a hatalmat nem adták neki oda, mire fel fogta magát és hazament.

Az AMK működése előttem kicsit rejtélyes, ugyanis azt értem, hogy az egészben a valódi üzlet részint a Szent Korona Bank nevű álpénzintézet és a szentkorona (így, kis betűvel, mert ebben az esetben köznév) nevű pszeudo-valuta fenntartása, részint pedig az ehhez kötődő üzleti tevékenység, ingatlan-kereskedelem és webshop, azt nem értem, hogy ez most Borbély kezében van vagy az új AMK kezében (mintha inkább az utóbbi foglalkozna ezekkel a dolgokkal), ugyanakkor Borbély 2016-ban még sajátjaként beszélt a Szentkorona Bankról. Amely akkor már túl volt az első nagyobb botrányán.

Történt ugyanis, hogy 2014-ben ez a vállalkozás komoly gubancot okozott azzal, hogy egyes valutahitelesek adósságát „átvállalta” valódi bankoktól. Ez azért volt gubanc, mert a Szent Korona Bank nincsen sehol bejegyezve, nem pénzintézet, egyáltalán, a magyar törvények alapján ilyen formában nem is létezik. Pénzügyi szolgáltatások nyújtására semmiképpen sem jogosult. Akkor határolódott el a jegybank tőlük és indult ellenük eljárás is.

Szóval, ami nincs, az nem vállalhat át tartozást sem. A legtöbben azt hiszik, hogy ha játékból alapítanak páran egy „kormányt” vagy „pártot” a baráti körben, az sem nem tilos, sem nem ártanak vele senkinek. Azzal nem is, de ha ez a testület elkezdi komolyan venni magát, törvényeket, határozatokat hoz, és megpróbálja azokat saját körén kívül, a valódi világban érvényesíteni, akkor könnyen megvalósulhat mindenféle pénzügyi és politikai bűncselekmény. Meg nevetségessé is válhatnak, de az nem jogi kategória.

Azért foglalkoztam ennyit a górcső alá vett társaság múltjával, mert be szerettem volna mutatni, hogy a gazdasági alapjaik minimum kétségesek – és ne jöjjön most senki azzal, hogy aki hisz bennük, annak a számára nem, a szentkoronán nem lehet semmit sem vásárolni az ő webshopjukon és ingatlanközvetítési körükön kívül, maximum az így megszerzett javakat lehet forintért áruba bocsátani, de nem hallottam még egy milliárdosról sem, aki ezen az úton tett volna szert a vagyonára.

És a politikai alapok is populisták: mindig abba ragadnak bele, amit sokakat érintő problémának látnak, régebben a devizahitelesek gondjairól beszéltek folyamatosan (bár tettekre azért nem került sor), most a világjárvánnyal kapcsolatos törvényt hoztak.

Igen, törvényt, ami az ő Apostoli Magyarországukon érvényes is, az egy jelentéktelen mellékkörülmény, hogy csak a fejükben létezik ez az állam, az ő számukra valóság, ahogy azok számára is, akik nem hisznek ugyan ebben a tételben, de anyagi vagy egyéb érdekük úgy tenni, mintha hinnének. Szellemtánc ez, mint a régi indiánoknál, az AMK fehér leple senkit sem fog megvédeni a végrehajtótól, de azért vannak, akik próbálkoznak vele. Akkor lássuk ezt az idén szeptember 18-án meghozott törvényt!

„A Magyar Királyi Koronatanács a TEREMTŐT képviselő SZENTKORONA nevében elrendeli az alapvető emberi jogok betartásának kötelességét a Földön minden államvezetés számára!”

Ezek szerint Borbéllyal mégsem az volt a baj, hogy ne lett volna épeszű, hanem az, hogy nem ő a Világ Ura, hanem a Magyar Királyi Koronatanács. Jó tudni.

„1.§ Az Embert a Teremtő a saját képére alkotta, és felruházta minden képességgel a teremtés folytatására, ezért bármely kéretlen beavatkozás a Magyar Királyság honpolgárának az életébe Teremtő akaratával való szembeszegülés, ami személyes felelősséggel jár és büntetése nem marad el.

2.§ Az a személy, aki – akár egészségvédelmi indokkal – egy honpolgár testi-lelki állapotába határozott kérése nélkül, vagy tiltakozása ellenére – azaz erőszakkal – beavatkozik bűnt követ el, ezért az Isteni Törvény büntetni rendeli.

3.§ Az a személy, aki bármilyen genetikai kísérletet, vagy beavatkozást végez a teremtett élővilág bármely létezője kárára, bűnt követ el, amit az Isteni Törvény büntetni rendel.

4.§ A honpolgárra kényszerített oltás – kilakoltatás – életellenes cselekmény – ezért büntetendő!

5.§ Az a személy, aki valamely hatalommal bíró szervezet tagjaként a SZENTKORONA jogrendje ellen cselekedve honpolgári dokumentumok alapján nyilvántartásba kerül, emberiség ellenes tettéért bíróság előtt felel!

(1)A büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett cselekménnyel okozott kárral.

(2)A megismételt vagy többszörös elkövetés esetén jogfosztás és kiközösítés is jár.

(3) A nyilvánosan kiközösített személy ellen a honpolgárok bármely eszközzel eljárhatnak.”

Tehát akkor, a Teremtőre való hivatkozással, aki úgyis jobban tudja nálunk, mi végre vagyunk a világon, minden beavatkozás tilos a Magyar Királyság honpolgárának az életébe.

Akkor is tilos, ha a honpolgár épp kerékpárt lop vagy agyonüti a szomszédját, akkor sem szabad ebben megakadályozni, megzavarni, az is beavatkozás: honnan tudjuk ugyanis, hogy nincs megírva a Sors Könyvében az a lopás vagy agyonütés? Sehonnan, az is lehet, hogy a honpolgár nem bűnöző, csak a Gondviselés ártatlan eszköze. Kicsit megnehezítené a jogrendszer alkalmazását és a közrendvédelmet ennek az elvnek az általános elterjedése, érdekes világban élnénk, annyi szent, de amint látom, első sorban nem is a bűncselekményekre gondoltak a „törvényalkotók”, azok legalizálódása csak melléktermék. Ők az oltáskötelezettségre, maszkviseletre, távolságtartásra gondolhattak elsősorban, az alól akartak felmentést adni a híveiknek. Hát, ez nem fogja kiállni a Valósággal való találkozás próbáját, akkor is, ha burkoltan megfenyegetik a járványügyi rendelkezések be nem tartása miatt bírságoló szerveket, hogy az alkalmazottaik listára kerülnek és alkalomadtán bíróság elé, bár a tömeges lincselést is engedélyezik szükség és igény esetén (a nyilvánosan kiközösített személy ellen a honpolgárok bármely eszközzel eljárhatnak).

Tovább is van, mondjam még?

Mondom.

„6.§ Tekintettel a Teremtés Isteni Törvényeire a Magyar Királyság honpolgárának, az Embernek a Teremtő által megadatott szabad választása okán mindenkor és mindenhol joga van eldönteni, hogy elfogadja vagy elutasítja bármely hatalom hivatalnokának az emberi szuverenitását korlátozó utasításait és intézkedését.

7.§ Fentiek okán a Magyar Királyság minden honpolgárának joga van elutasítani a felkínált vagy erőszakolt egészségügyi beavatkozást, legyen az bármilyen okkal indokolt, pl. maszkviselés, védőoltás, tesztelés, vagy akár életmentő kezelés.

8.§ A Magyar Királyság minden honpolgárának joga van gyermekének akadálymentes világrahozatalára – akár otthon szülve, eldöntheti, hogy kér-e védőoltást újszülöttjének védelmében, életvitelének hite szerinti gyakorlására, a gyermek szabad névválasztására, valamely nemzethez tartozás, honpolgárság választására.

9.§ A Magyar Királyság minden honpolgárának alanyi joga van a tiszta levegőre, a tiszta vízre, a biológiailag tiszta termőföldre, és a lakhatásra.

10.§ A Magyar Királyság területén, valamint a Föld bármely országában élő honpolgárunkra vonatkoztatva, a nép és nemzetirtást eredményező nemzetellenes intézkedések elleni honpolgári ellenállást a Magyar Királyi Koronatanács erkölcsi kötelességgé teszi.”

Szóval minden és bármely hivatalnok utasításait és intézkedését felülbírálhatom, elutasíthatom, ha úgy érzem, az sérti az emberi szuverenitásomat? Ugye érezzük, hogy ez az oltásellenességet és otthon szülést (pedig a kettő nem egy kalap alá tartozik, nagyon nem) támogatni hivatott bekezdés gyakorlatilag abszolút hatalommal ruházza fel a honpolgárt: ha nincs kedve mondjuk fizetni a villamosjegyért, mert az ő szuverenitását az sérti, akkor nem fizet, ha nincs kedve kivárni, míg zöldre vált a lámpa, nem várja ki, és ha a bécsi gyorson jön rá, hogy ő szívesebben menne inkább Szekszárdra, akkor bizony a bécsi gyorsnak Szekszárdra kell mennie.

A lényeg úgyis az, hogy ha nincs kedve fizetni a honpolgárnak a banki törlesztőrészleteket vagy beadatni az oltást, azt sem muszáj neki.

Azt most nem is érdemes nagyon boncolgatni, hogy manapság az összes oltásellenes, maszkellenes, tesztellenes és/vagy vírustagadó az ENSZ 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára hivatkozik, annak is arra a kitételére, miszerint „Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz”, de ez nagyon hibás, rosszhiszemű érvelés, ugyanis mindezekhez annak is joga lenne, aki az én szabadságom érvényesítése miatt ezekben hiányt fog szenvedni, mondjuk nem fér fel a vonatra, mert én ülök a helyén, jegy nélkül, és így tovább.

Szóval, még az a szerencse, hogy ez a „törvény” pont annyira illegitim, mint a dusnoki ügyben egy másik csapat által hozott halálos ítéletek. Azt a magát Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának nevező egylet önjelölt Legfelsőbb Bírósága hozta.

Igen, olyan is van.

Meg van még kismillió illegitim felhőkakukkvár, ami ugrásra készen lesi, hogyan kerülhetne a valódi politikai hatalom közelébe – aztán, ha megszereznék, láthatjuk, milyen világ jönne, az egyik magát a Törvényt és a Jogot helyezné hatályon kívül az oltás- és maszkellenesség kedvéért, a másik halálos ítéleteket hoz, ráadásul többet is.

És ezek a ma elemzett Apostoli Magyar Királyságok, melyek legalább ketten vannak, párhuzamosan, még az ártatlanabbak közé tartoznak, mert eddig szinte csak anyagi kárt okoztak. Ők legalább nem a handzsárt fenik az embertársaikra.

Apostoli Magyarország?

Ahogy nézem, nem apostoli ez a sokféle Magyarország, hanem tilitoli.

Szele Tamás