Most röhögünk, éspedig nagyon, ugyanis tegnap közzétették a népszerű nevén vadászati világkiállításnak hívott rendezvény első reklámklipjét, és az a legkevesebb, amit elmondhatunk róla, miszerint... hogy is mondjam csak... frenetikus. Sajnos nem a hirdetés, hanem a burleszk kategóriájában, de annyit a javára írnék, hogy legalább nem számítógépes animáció.

Ha az lenne, még jobban lehetne rajta röhögni.

Mielőtt rátérünk a műélvezetre, tisztázzunk pár fogalmat. És most nem arra gondolok, ki mennyire fogadja el a vadászatot és minek, én speciel nem kedvelem, de ez legyen az én bajom. Sokkal érdekesebb kérdés, hogy ez a valami, amit így reklámozunk, nem világkiállítás. Alapvetően nem is csak vadászati. Ugyanis a rendezvény hivatalos neve

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás”

Jó, hát vadászni azért mégis a természetben szokás, de mitől nem világkiállítás, ha az a neve? Attól, hogy Kovács Zoltán tavaly nyáron elismerte: hivatalosan nem a Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) égisze alatt, de annak támogatásával rendezik meg. Erről már akkor, vagyis 2018-19-ben lehetett tudni, amikor bejelentették, hogy megrendezik: Semjén Zsolt annak idején azzal rázta le a HVG érdeklődő munkatársát, hogy:

„Nem mindegy, hogy hogy hívják? Világkiállítás lesz és kész!”

és valóban grandiózusra tervezik az eseményt, legyen akármi is. A „nevezzétek, aminek csak akarjátok” lehetett a BIE álláspontja, ami ezekben a járványos időkben valószínűleg inkább ráhagyta a szervezőkre a dolgot, csak ne zaklassák őket. A költségvetés is impozáns, bár nem szabadult el annyira, amennyire számítani lehetett rá.

Itt tegyünk egy kis kitérőt. A vizes világbajnokság mintájára – ami eredetileg 25 milliárdos költségvetéssel indult, két hónappal később már 50 milliárd lett a büdzséje, és a nyilvános források szerint valahol 135 milliárd körül állt meg (más becslések ennél jóval magasabb összegről szólnak), a vadászati világkiállítás (vagy mi) alapvetően 50 milliárdos költségvetéssel indult. Illetve alapvetően nem, hiszen amikor Semjén Zsolt 2017-ben aláírta a 2021-es vadászati világkiállításról szóló megállapodást a nemzetközi vadászszervezettel, abban még az állt, az Átlátszó alapján, hogy

„a kormány 387,5 milliót költ a világkiállításra az elkövetkező években.”

Ebből úgy lett ötven milliárd, hogy beleszámolták a Hungexpo felújítási költségeit is, ideértve egy új, összesen két megállóból álló villamosvonal építését is. Illetve dehogy ötven milliárd, ötvenöt, aztán azt is felemelték, most tartunk 67 milliárdnál.

Már az előkészítés során sokallta mindenki a reklám- és marketing-költségeket. Pedig akkor még szó sem volt világjárványról. Szerencsére megmaradt nálam egy 2019-es részlet az akkori tervekből, e szerint körülbelül így tervezték ezeknek a költségeknek a megoszlását:

– Reklámcég: weboldal, poszterek, reklámfilmek, magyar vadgazdálkodásról film, stb… 1 000 000 000 forint.
– Megjelenések más országokban 50 000 000 forint.
– Logó tervezés és gyártás (matricák, 3D formában, különböző méretekben és anyagban) 250 000 000 forint.
– Reklámcsomag kidolgozása és kiküldése a nagykövetségeknek 50 000 000 forint.
– Uralkodó házak/közjogi méltóságok – VIP vendégek meghívására vonatkozó kiadások 2 500 000 forint.
– Emléktárgyak gyártása, eladása 750 000 000 forint.

A központi kiállítással kapcsolatos javaslat és koncepció kidolgozása 150 000 000 forint.
Az itt felsorolt, csak a kommunikációhoz tágan tartozó kiadások összesen 2 252 500 000 forintot tesznek ki.

Vastagon fogott a ceruza, nem mondom, de legalább alapítottak a lebonyolításra egy projektcéget is még 2018-ban, 563 085 600 forintból.

Hát ezek bizony nem kis összegek, annyinak örülhetünk, hogy nem szaladt el úgy a büdzsé, mint a vizes VB-nél, úgy látszik, az volt az a bizonyos budai kutyavásár, amit második alkalommal már nem rendeztek meg, mert csak egyszer volt. De vajon megéri a befektetés?

Tavaly év elejéig úgy számoltak, hogy a kiállításnak körülbelül 1 000 000 – 1 300 000 látogatója lesz a külföldi vendégek nélkül, ezt Semjén külön meg is magyarázta, miért. Úgy vélte:

„Ha külföldről esetleg nem tudnának turisták jönni, akkor is megközelíthető ez a látogatószám. Magyarországon 670 ezer horgász és vadász van, a családtagokkal együtt 1,5 millió ember kötődik a vadászathoz, halászathoz.” (Átlátszó)

Azért ebben kételkednék, amint abban is, hogy ősszel egyáltalán lesznek külföldi vendégek. Még ha jönnének is – ki tudja, hogyan alakul a járványhelyzet addigra – nehezen gondolnám, hogy a nemzetközi légi- és vasúti közlekedés addigra úgy fog működni, mint mondjuk 2019-ben. A magyar turisztikai iparban is kisebbfajta csoda kéne történjen, hogy tömegeket tudjanak elszállásolni szeptember 25. és október 14. között, míg a rendezvény tartani fog. Ugye, Semjén elképzelése szerint a honi látogatók adnák a forgalom kétharmadát, a külföldiek az egyharmadát: el tudunk mi helyezni Budapesten körülbelül félmillió vadászt a világ minden tájáról, ha idejönnek?

De nem jönnek, mert világjárvány van. Azt még értem, hogy a Hungexpo megkezdett felújítását be kell fejezni, nem lehet félkészen hagyni, hiszen az épületek pillanatok alatt romlanának le, de magára a kiállításra most, ebben a helyzetben semmi szükség, ha csak nem akarnak hatalmasat bukni vele. Esetleg az növelné magát a nominális forgalmat, ha kötelezővé tennék a rendezvény látogatását, de a bevételen ez sem segítene. Ez, kérem, jelen állapotok között biztos anyagi csőd. Magánvállalkozó nem is vágna bele.

Mindezek fényében most tekintsük meg az első reklámklipet, amely a fentiekben említett, nem túl alacsony költségvetésből készült. Biztos lesz több is.

 Azt hiszem, már az első pillanatban mindenkinek Hunor és Magyar jut eszébe, a két egytestvér, Ménrót fia, ugyanis a főszereplők ketten vannak.

De mégsem róluk lehet szó, ugyanis az első jelenetben (mármint az után, hogy látjuk: hegyek között vagyunk és hajnali ködben úszik a völgy) nem űzik a vadat, hanem valami őket űzi. Ezt a 444 egy 8-24 méter magas dinoszaurusznak saccolta, a szereplők fejtartása alapján, én megengedőbb vagyok: lehet egyszerű mumus is, de hogy nem rá vadásznak, hanem ő vadászik, az biztos.

Már csak azért sem lehet szó Hunorékról, mert Arany János világosan leírja:

„Ötven-ötven jó leventét
Kiszemeltek, hogy követnék;
Mint valamely véres hadra,
Fegyverkeztek könnyü vadra.”

 Márpedig sehol ez a száz ember, ketten futnak csak, de nagyon. Először lóhalálában (bár itt még nincs lovuk), aztán patakmederben, gondolom, hogy veszítse szagukat az üldöző, de a végén találnak két íjat. Ősmagyarok, tehát bátrak, íjuk is van, nyiluk is – lelövik? Dehogy lövik, ehelyett lopakodnak a magas fűben. Addig lopakodnak, míg egy barlanghoz nem érnek. Közben hátra-hátrapillantanak, és látszik: nagyon félnek. A barlangból már lovon távoznak, egyenest a kopár hegycsúcsra, ott történik valami, szerintem kikötik lovukat piros almafához, de nem kötik magukat gyönge violához, hanem mennek tovább gyalog az erdőben. Mit mennek: futnak! A végén egyikük megembereli magát, felajzza az íját, már lőne – de társa karjára teszi kezét, hogy mégse tegye.

 Utána a világkiállítás logója.

 Mit láttunk?

 Azt még Numi-Tórem atyácska sem tudná megmondani. A Hunorral és Magyarral való minden hasonlóság kizárólag a véletlen műve lehet, ugyanis

1. A csodaszarvast a meotiszi mocsarakban kergették, ott sem hegyek, sem erdők nem voltak, csak ingovány.

2. Mint említettem: ők kergették a csodaszarvast, nem az kergette őket.

3. A regében a csodaszarvas eleinte látszik, és csak a végén tűnik el, itt már az elején sem látunk semmit.

Ha azonban úgy értelmezzük, hogy az ősmagyar, jelmezes vadászaton részt vevő Semjén Zsolt és Kovács Zoltán menekülnek a rájuk törő újságírók kamerái és kérdései elől, hirtelen értelmet nyer az egész. Csak nem tudom, mit reklámoz.

Illetve, tudjuk, hogy a kiállítást, de ki a célközönség?

Szerintem a szarvasok.

Ugyanis a klipből az a tanulság, hogy a magyarok félnek tőlük, menekülnek előlük árkon-bokron át, és akkor sem merik őket lenyilazni, amikor tehetnék.

Ráadásul ezek a párosujjú patások nem is utaznak repülőgépen vagy vonaton, nem izgatják őket a korlátozások, ott van nekik a négy gyors lábuk, át tudják lépni a határt akár iratok nélkül is.

Ennek a hirdetésnek az lesz a hatása, hogy idejön egy csomó szarvas, vadászni.

Mármint ránk, de elsősorban Semjénre.

Még jó, hogy nem képesek helikopterről felöklelni a vadászokat.

Jó lesz az egyszerűen is.

A másik megoldás az lenne, hogy vitéz eleink nem a csodaszarvast üldözve leltek új hazát, hanem a csodaszarvas kergette őket oda.

És akkor borul a teljes őslegenda.

Szele Tamás