Magyar idő szerint tegnap délután villámként futott végig a világsajtón, miszerint nyilvánosságra került két orosz–ukrán béketervezet is, az egyikük természetesen az amerikai, a másikuk az európai-ukrán megközelítést tartalmazza. Én a Meduza nyomán ismertetném mindkettőt, de elemezném is pár szóban, ugyanis akármilyen szűkszavúan is fogalmazták meg a javaslatok szövegét, némi magyarázatra szorulnak.

(Képünk illusztráció)

A Reuters hírügynökség közzétett két dokumentumot, amelyek javaslatokat tartalmaznak az orosz–ukrán háború befejezésére. Az első keretdokumentumot az Egyesült Államok javasolta Oroszország és Ukrajna közötti megállapodásként. Ezt Steve Whitkoff, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja április 17-én, a párizsi tárgyalásokon mutatta be az ukrán és európai tisztviselőknek. A második dokumentum az ukrán és európai képviselők által Washingtonnak a londoni tárgyalások után, április 23-án átadott válaszjavaslatokat tartalmazza. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy a londoni tárgyalásokon kidolgozott ellenjavaslatokat már átadták Donald Trumpnak. Ezek a javaslatok, amelyeket a Reuters hírügynökség szerint most először tették közzé teljes egészükben, feltárják Trump elnök háttérdiplomáciájának „boszorkánykonyháját”, amely annak érdekében dolgozik, hogy minél hamarabb véget vessen a háborúnak. Ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a tárgyaló felek milyen kérdésekben nem értenek egyet.

A két szöveg főbb eltérései a területi kérdések rendezésének sorrendjére, az Oroszországra vonatkozó szankciók feloldására, a biztonsági garanciákra és az ukrán fegyveres erők létszámára vonatkoznak.

Az Egyesült Államok javaslatai Washington készségét fejezik ki arra, hogy jogilag elismerje a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóságot. Ezenkívül az Egyesült Államok hajlandó ténylegesen elismerni Oroszország ellenőrzését a háború során elfoglalt ukrán területek felett.

Az európai és ukrán javaslatok viszont azt feltételezik, hogy a területi kérdések megvitatását el kell halasztani a tűzszüneti megállapodás megkötéséig. A dokumentum nem említi Oroszország fennhatóságának elismerését Ukrajna bármely területén.

Az amerikai dokumentumban Ukrajna hosszú távú biztonságának kérdése rendkívül homályosan van megfogalmazva. A dokumentum szerint Kijev „megbízható biztonsági garanciákat” kap, amelyeket az európai és más baráti országokból álló garanciavállaló országok kötelesek biztosítani. Ugyanakkor Ukrajnának le kell mondania NATO-ba való belépési szándékáról.

Az európai-ukrán javaslatok magukban foglalják az ukrán fegyveres erőkre vonatkozó bármilyen korlátozás tilalmát és Ukrajnában az ország szövetségesei katonai erőinek telepítését. A dokumentum szerzői azt javasolják, hogy állapodjanak meg Kijev biztonságának megbízható garanciáiról, többek között az Egyesült Államok részéről.

A szankciók kérdését a Trump-adminisztráció a következőképpen javasolja megoldani: fel kell oldani a 2014-ben, a Krím annektálása óta Oroszországra vonatkozó korlátozásokat.

A viszonossági, tehát európai-ukrán javaslatok ezzel szemben csak egy pontot tartalmaznak a szankciók fokozatos enyhítéséről „a tartós béke elérése után”, valamint arról, hogy azok visszaállíthatóak lesznek, ha Oroszország megsérti a békeszerződés feltételeit.

Az alábbiakban közlöm a Reuters által közzétett dokumentumok teljes szövegét.

Az Egyesült Államok javaslata:

Keretmegállapodás Oroszország és Ukrajna között

Ezek a feltételek az Egyesült Államok végleges javaslatát jelentik mindkét fél számára.

Tűzszünet

• Állandó tűzszünet bevezetése

• Mindkét fél haladéktalanul megkezdi a fegyvernyugvás technikai megvalósításról szóló tárgyalásokat.

Ukrajna biztonsági garanciái

• Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap.

• A garanciavállaló államokat egy európai és egy másik, érdekelt nem európai országokból álló különleges csoport képviseli

• Ukrajna lemond a NATO-ba való belépési szándékáról

• Ukrajna ezzel szemben törekedhet az Európai Unióhoz való csatlakozásra

Területek

• Az Egyesült Államok de jure elismeri Oroszország ellenőrzését a Krím felett

• Az Egyesült Államok de facto elismeri Oroszország ellenőrzését a luhanszki régió felett

• Az USA de facto elismeri Oroszország fennhatóságát a Zaporizzsjai, Donyecki és Herszoni régiókban az orosz fegyveres erők által elfoglalt területeken

• Ukrajna visszakapja a Harkivi régió területét

• Ukrajna visszakapja az irányítást a Kakhovka vízerőmű és a Zaporizzsjai atomerőmű felett, amelyeket az USA fog irányítani. A Zaporizzsjai atomerőmű által termelt villamos energiát megosztják mindkét, a konfliktusban részt vevő fél között

• Ukrajna akadálytalan hozzáférést kap a Dnyeper folyóhoz és irányítást a Kinburn-félsziget felett

Gazdaság

• Az Egyesült Államok és Ukrajna gazdasági együttműködési megállapodást / nyersanyag-kitermelési megállapodást léptet életbe

• Ukrajna gazdaságát teljes mértékben helyreállítják, és pénzügyi kártérítést kap

• A 2014-es konfliktus következtében bevezetett, Oroszország elleni összes szankciókat Oroszország visszavonják

• Orosz–amerikai gazdasági együttműködés indul meg energetika és más ipari ágazatokban

Európai-ukrán válaszjavaslatok

Keretmegállapodás Oroszország és Ukrajna között

Tűzszünet

Teljes és feltétel nélküli tűzszünet bevezetése a légtérben, a szárazföldön és a tengeren.

• Mindkét fél haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményez a megállapodás technikai végrehajtásáról az Egyesült Államok és az európai országok részvételével. Ez párhuzamosan történik a teljes körű békemegállapodás napirendjének és feltételeinek előkészítésével

• A tűzszünet ellenőrzése az Egyesült Államok vezetésével és harmadik országok támogatásával történik

• Oroszországnak feltétel nélkül vissza kell adnia az összes deportált és illegálisan áttelepített ukrán gyermeket. Az összes hadifogoly cseréje (a „mindenkiért-mindenkit” elv alapján). Oroszországnak szabadon kell engednie az összes polgári foglyát.

Ukrajna biztonságának garanciái

• Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap, többek között az Egyesült Államoktól (egy, a NATO-szerződés 5. cikkéhez hasonló megállapodás alapján) arra az időszakra, amíg a szövetségesek között nincs konszenzus Ukrajna NATO-tagságáról

• Nem lépnek életbe semmiféle korlátozások Ukrajna Fegyveres Erőire vonatkozóan

• A garanciavállaló államokat egy speciális csoport képviseli, amely európai és más érdekelt nem európai országokból áll. Nincs korlátozás a baráti külföldi erők jelenlétére, fegyverzetére és műveleteire nézve Ukrajna területén

• Ukrajna törekszik az EU-ba való belépésre

Területek

• A területi kérdéseket a teljes és feltétel nélküli tűzszünet után tárgyalják és döntik el

• A területi tárgyalások a demarkációs vonal meghatározásával kezdődnek

• Ukrajna az Egyesült Államok részvételével visszanyeri az ellenőrzést a Zaporizzsjai atomerőmű és a Kakhovka vízierőmű felett

• Ukrajna akadálytalan hozzáférést kap a Dnyeper folyóhoz és ellenőrzési jogot a Kinburn-félszigethez

Gazdaság

Az Egyesült Államok és Ukrajna gazdasági együttműködési / nyersanyag-kitermelési megállapodást léptet életbe

• Ukrajnát teljes mértékben újjáépítik, és pénzügyi kártérítést kap, többek között azokból au orosz pénzeszközökből, amelyek befagyasztva maradnak mindaddig, amíg Oroszország nem téríti meg Ukrajnának a károkat

• Az Egyesült Államok által 2014 óta Oroszország ellen bevezetett szankciók fokozatosan enyhülhetnek a tartós béke elérése után, de a békeszerződés megsértése esetén újra bevezethetők

Nos, mi a különbség a két javaslat között? Alapvetően a területi követelések ilyen vagy amolyan megközelítése. Ugyan az Egyesült Államok csak a saját nevében szerződhet, Ukrajnára maximum nyomást gyakorolhat, de a Trump-féle verzió így is tartalmazza a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóság de jure elismerését, míg az európai-ukrán változat ugyanezt csak de facto hajlandó tudomásul venni. Ha Kijev de jure fogadná el a fennálló helyzetet, azzal örök időkre lemondana minden területi igényéről, és szembekerülne magával az ukrán alkotmánnyal is, mely kimondja az ország eredeti területének sérthetetlenségét. Ilyen értelemben nyilatkozott tegnap Zelenszkij elnök is, aki kicsit bonyolultan fogalmazott, és ezt a magyar kormánysajtó sietett is félreérteni, olyan értelemben fogalmazott szalagcímek közzététele útján, mint például:

„Fordulat Kijevben: Zelenszkij nyitott területi kérdések megvitatására Moszkvával, elismerte, hogy a Krím nem lehet Ukrajna része”

vagy

„Zelenszkij elismerte, hogy a Krím visszaszerzése jelenleg nem reális cél, és Donald Trump amerikai elnök állásfoglalásával is egyetért, miszerint a félsziget Oroszország birtokában marad.”

Dehogy ért egyet. Lássuk, mit mondott valójában.

„A mi álláspontunk: nem lehet ellentmondani Ukrajna alkotmányának. Nem üzletelhetünk a területünkkel (pontosabb fordítás szerint: „Nem úgy van az, hogy valamit odaadunk vagy nem adunk oda”, eredetiben: "Мы не можем что-то отдать или не отдать"). Ez a mi közös tulajdonunk, nem az enyém, ez az ukrán nép tulajdona. Az átmenetileg megszállt területek, sajnos, ideiglenesen megszállva maradnak. A krími népszavazás annak idején fegyverek árnyékában zajlott le, és annak eredményeit senki sem fogja elismerni. Egyetértek Donald Trumppal abban, hogy most nincs elég fegyverünk, nincs elég emberünk... de hazugság azt állítani, hogy nincs hadseregünk. Egyetértek viszont azzal, hogy Ukrajnának jelenleg nincs elég fegyvere ahhoz, hogy fegyverrel visszaszerezze az irányítást a Krím felett.”

Jelenleg, kérem, jelenleg, és ez a jövőben megváltozhat. Én ezt közöltem egy megosztásban, minek következtében kialakult egy szerencsére nem sértő, sokkal inkább tisztázó jellegű vita az általam oroszul is idézett szövegrész körül, ezt remélem, sikerült teljesen világossá tennem: a lényeg mindenképpen az, hogy szó sem lehet az elcsatolt területekről való végleges és jog szerinti lemondásról, akkor sem, ha ideiglenesen, az erőviszonyok miatt a jelenlegi állapotot Zelenszkij tudomásul kell vegye. Ez egyébként feltételezhetően az elnöki székébe fog kerülni, de más megoldás egyelőre nem látszik: kár érte, sokat tehetne még Ukrajnáért. De ezen a hídon majd akkor megyünk át, ha odaérünk.

Ami a javaslatok következményeit illeti: az amerikai változat tökéletes melegágya annak a következő háborúnak Ukrajna és Oroszország között, amely minden bizonnyal kegyetlenebb lesz még a mostaninál is, az európai-ukrán verzió hagy némi lehetőséget (ha nem is sokat) a vitás, legfőképp területi kérdések tárgyalásos rendezésére. Röviden: Trump el akarja venni Ukrajnától a földjét is, a reményt is, Európa legalább a reményt meghagyná. Annak a reményét, hogy ha nem is azonnal, de méltó békemegállapodás köthető, mely biztosítja nem csak Ukrajna teljes területi integritását, de fejlődését és jövőjét is.

Én a magam részéről annyit hiányolok az európai javaslatból, hogy nincsenek benne teljesíthetetlen követelések, ami öreg hiba, ha oroszokkal tárgyal az ember. Ezeknek a használata az orosz diplomácia ősi módszere, mindig háromszor annyit követelnek, mint amennyire szükségük lenne, hogy legyen miből alkudni. Ebben az esetben saját fegyverüket kellett volna ellenük fordítani, mit tudom én, kikötni, hogy Vlagyimir Putyin ezentúl csak tangóharmonikával a nyakában és tulai szamovárral a fején mutatkozhat nyilvánosan, ezen kívül a moszkvai kalapkészítők fizessenek adót a Zaporizzsjai Hadnak, éspedig menyétprémekben, ezeket a kitételeket persze senki sem gondolná komolyan (pedig milyen szép lenne Putyin egy tulai szamovárral a fején), viszont a tárgyalások folyamán az elengedésükért jelentős engedményeket lehetne kicsikarni az oroszokból.

Végezetül szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy a fentebbiek nincsenek kőbe vésve. Ezek javaslatok, nem határozatok, senki sem fogadta el, írta alá őket. Nincs értelme a betartásukat követelni, míg erre nem került sor – mindenesetre az európai javaslat mégiscsak jobban hangzik ukrán szempontból.

Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ha a nyár végéig nem írják alá a fegyverszünetről vagy békéről szóló megállapodást, akkor nagyon érdekes helyzet alakulhat ki a Közel-Keleten az Irán ellen tervezett amerikai-izraeli csapás miatt: ha az amerikai és orosz kapacitásokat leköti Ukrajna, úgy ez el is maradhat, bár lévén, hogy öt napja megkötötték már az iráni–orosz átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződést, egy iráni–amerikai összecsapásban Moszkva ilyen vagy amolyan módon, de Teheránt kéne támogassa. A szerződés kiterjed a haditechnikai és a katonai együttműködés fejlesztésére, de nem jelenti katonai szövetség létrehozását Iránnal, és nem írja elő egymás katonai támogatását (de Oroszország küldhetne fegyvert Iránnak és semmi akadálya az orosz „turisták” önkéntes megjelenésének az Arteshben az iráni hadseregben, láttunk már ilyesmit, hol is? Ja, a Krím félszigeten...). Ugyanakkor Irán megtámadása esetén Oroszország nem nyújthat segítséget az agresszornak.

Világpolitikai csapdahelyzet felé haladunk, ha nem a bőrünk lenne a tét, azt lehetne mondani, hogy izgalmas a feladvány. Így inkább pokoli az állapot.

Valahogy csak lesz.

Szele Tamás