Kellett nekem tegnap kesernyésen megjegyezni, hogy egyelőre szinte semmit sem tudunk a tegnapelőtt elfogott magyar terrornövendékről – délután elkezdtek dőlni az adatok, most már az az érzésem, lassan azt is tudjuk róla, amihez semmi közünk, sőt, még azt is, amit nem tudunk, csak tudni vélünk. Olyan okosok lettünk, hogy most már talán lehet elemezgetni.

Ugyan pont a legfontosabbat nem tudjuk, vagyis azt, hogy miképpen jut el egy felső középosztály csúcsán élő magyar egyetemista az Iszlám Államhoz, ez az, amit mindenki csak tudni vél, mindenki találgat, de előbb lássuk, kivel van dolgunk.

Emberünket V. Kendének hívják, 21 éves, és Kecskemét legelőkelőbb környékén élt szüleivel. Édesapja jogász (pontosabban: ügyvéd, eleinte ő is védte a fiát), édesanyja az információk szerint közalkalmazott, V. Kende egyetemre járt (a Budapesti Gazdasági Főiskolára) ráadásul kifejezetten vallásos, polgári családról van szó, vasárnap templomba jártak, és a fiatalember a kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett 2018-ban. A család úgy néz ki, hogy Novák Katalin elsírná magát örömében a láttukra, és azonnal szerepet kapnának egy kampányfilmben, a mai magyar társadalomnak és rendszernek valóságos ideáljai: ez a legtöbb, amit egy egyszerű polgár a NER-ben elérhet. Anyagi jólét, tisztes munka, szép jövedelem, családi ház, kocsik, biztonság és rendezett, nyugalmas élet.

Erre fel a reményteljes ifjú csatlakozik az Iszlám Államhoz.

Nem egy nyomorgó, menekülttáborban vagy harci övezetben élő fiatalról van szó, hanem olyasvalakiről, akinek a Közel-Kelet maximum bibliai idézeteket jelent és semmi személyes köze nincs a térség konfliktusaihoz. Mi lelte?

Itt kell óvatosan bánjunk a forrásokkal. A Pesti Srácok ír egy olyasmit „az ügyet jól ismerő forrásra” hivatkozva, miszerint letartóztatásakor azt mondta:

„ő csak tartozni szeretett volna egy közösséghez”

azonban a Pesti Srácok már elejétől fogva sok érdekes, viszont annál kevésbé valós dolgot állított. Maradjunk annyiban, hogy nekem is van olyan forrásom, aki jól ismeri az ügyet, és ő ilyesmiről nem beszélt. Ugyancsak a PS következtetése, hogy:

„Ez pedig közösségi adatlapja szerint az iszlamista nézeteket valló társaságot jelentette.”

Megnéztem én is azt a Facebook-profilt, és hát... nem. Valóban alig talál egyebet az ember a „Kedvencek” között, mint iszlám jellegű oldalakat (meg az Assasin's Creedet, a The Simset és egy állatbarát szervezetet többek között), csakhogy ezek az oldalak nem köthetőek terrorszervezetekhez. Köthetőek az iszlámhoz, nagyon is, nem csoda, hogy egy olyan, eleinte csak kicsit túlbuzgó fiatal, aki érdeklődik ez iránt a vallás iránt, kedvelte őket, de a Facebookon nem is tevékenykedhet senki és semmi, akivel kapcsolatban a terrorizmusnak akár a gyanúja felmerülhet. Az a legszigorúbb szabály, akiről csak pletykálnak ilyent, már kitiltja az oldal. Tehát ez a közösségi profil nem bizonyít semmit, talán csak egy homályos feltételezésre adhat okot, hogy ezekben a virtuális mecsetekben ismerkedhetett meg emberünk azzal, aki később bevitte a titkos körökbe.

Különben a PS nagy oknyomozója megnézhette volna, ha illett volna az elméletébe, hogy mikor posztolt utoljára a profil gazdája: bizony, 2019. június 8-án, tehát az egész egy két évvel ezelőtti állapotot tükröz. Azóta azért eltelt egy kis idő.

Rendben, de akkor is radikalizálódott, még ha időben le is tartóztatták. Arról eltérnek az információk, hogy volt-e nála bomba, tegnapelőtt szintén a Pesti Srácok még azzal a szalagcímmel riogatott, hogy „bombával a kezében kapták el”, ma már az a hivatalos, hogy jogi képviselője, dr. Jován László közölte a Telexben:

„Nem igaz, hogy robbanószerkezetet vagy ahhoz szükséges eszközöket találtak a házkutatáskor, ez kezdeti szakaszban maradt meg”

viszont a TEK főigazgatója, Hajdu János szerint igenis lefoglaltak olyan anyagokat, szerszámokat, amelyekből és amelyekkel lehetett volna csőbombát építeni (robbanóanyagot nem találtak). Esetünkben sokkal fontosabbak a lefoglalt elektronikai eszközök, amelyek alapján V. Kende eddig részben ismert kommunikációja lesz megismerhető teljesen.

Szóval, akkor hol is kommunikált ez az ember? Nem, természetesen nem a nyilvános közösségi oldalakon. Olyan titkosított, valóban az Iszlám Állam által üzemeltetett felületeken, ahová viszont nem lehet csak úgy betévedni. Az nem úgy működik, hogy „nézelődtem a neten, aztán egyszer csak elém jött a Daesh oldala, gondoltam, belépek”, na, ilyen nincs. Így az ember egy zeneszámot hallgat meg, egy újságcikket olvas el, esetleg egy könyvet tölt le. Már egy játék „illegális” letöltéséhez is szándék kell, véletlenül nem tolja elénk a kereső a warezt. Nem botlunk bele még abba sem „véletlenül”, hát még a terrorista-toborzókba!

Azt készséggel elhiszem viszont, hogy a toborzók álprofillal járják a legális oldalakat, és ha olyan felhasználót találnak, aki megfelelne nekik, azt magánüzenetekkel, hosszas kapcsolattartással, rábeszéléssel és propagandával addig puhítják – ha érdemesnek tartják rá – míg nem radikalizálódik és nem lehet beengedni a titkos felületekre. Az valószínűleg így működik. Csak ebből az elején még ki lehet szállni, jellem és akaraterő kérdése. V. Kende ezek szerint nem szállt ki, így lett aztán – a keringő információk alapján – belőle Hüsseyin Z. V. Bár még ez sem bizonyít a világon semmit, ugyanis aki iszlám hitre tér gyakran vesz fel arab nevet, Cassiuss Clay is Muhammad Ali lett annak idején, aztán mégsem volt soha terrorista.

V. Kende azonban alaposan megégette magát, és ha időben el nem kapják, megégetett volna másokat is talán. De hogyan kapták el, ha a terrorszervezetek felületeit ennyire őrzik?

Úgy, hogy van, akinek az a dolga, hogy őrizze őket és van, akinek meg az, hogy mégis bejusson, beépüljön. Nyilvánvaló, hogy azok az információk, amelyek alapján elrendelték a letartóztatást, csakis titkosszolgálati munkával kerülhettek ki. Mik ezek (a Magyar Nemzet alapján)?

„– áttért az iszlám hitre
– felesküdött az Iszlám Államra
– mártírként akart meghalni egy pusztító terrortámadásban

(...)

– az Iszlám Államhoz köthető internetes oldalakon – amelyekre csak szigorú rend alapján lehet belépni – csevegett radikálisokkal
– ellenséges ideológiáról, kimondottan dzsihadista propagandát valló emberekkel terrortámadásra való felkészülésről, azokra vonatkozó eszközökről, anyagokról, módszerről beszéltek
– vállalta, hogy csőbombát készít, amit budapesti vagy más magyarországi tömegrendezvényen használ fel
– vásárolt a csőbomba összeszereléséhez szükséges anyagokat
– budapesti és vidéki tömegrendezvényeken akart terrorcselekményeket elkövetni
– az egyik lehetséges célpontja a labdarúgó-Eb budapesti helyszíne lett volna
– a másik lehetséges célpontja a szeptemberi Eucharisztikus Kongresszus lett volna Budapesten, kiemelten a Hősök tere, ahol Ferenc pápa mond misét
– a harmadik lehetséges célpontja az őszi Vadászati Világkiállítás lett volna
– gépkocsival a tömegbe hajtó támadásokról is csevegett iszlám radikálisokkal a darkweben; határozottan állította, hogy ilyet szeretne elkövetni a Balatonnál.”

A Magyar Nemzet ennél többet ír, most azokat a pontokat szedtem össze, amik vádemelés alapját képezhetik. Azt látjuk, hogy sokat beszélt és rossz emberekkel, azt is, hogy a darkweben, ami azonban egy szakkifejezés, egy gyűjtőnév – a világhálónak azt a sötét oldalát jelenti, ahova belépni sem egyszerű, különleges és alaposan konfigurált eszközök kellenek hozzá, szóval már a belépés sem díjtalan, de a kilépés mindenképpen bizonytalan. Nem akarják maguk azt megnézni, én is kétszer ha a közelében jártam életem folyamán (munkához kellett információ), de a bűnözés, a perverzió és minden emberi aljasság melegágya, annyit mondhatok. Le sem írom, hogyan elérhető (két perc alatt úgyis rájönnek), nehogy valami kis kíváncsinak ötleteket adjak. Az világos, hogy a darkwebhez tartoznak, bár leginkább csak elvileg, a terrorcsoportok felületei is (meg az ember-, fegyver- és kábítószer-kereskedelem és még sok minden), csak épp kell ahhoz egy alkat, hogy könnyedén fecsegjen egy ilyen közösségben valaki. És akadhat egy csomó gumitalpú is, aki szívós munkával beépülve pont azokra az információkra vadászik, amikről Kende fecsegett.

Magyar ügynök buktatta le?

Vagy igen, vagy nem, de azért ne feledjük, hogy a legtöbb nagyhatalomnak több pénze és embere van erre a célra, mint nekünk, szóval könnyen meglehet, hogy egy baráti szerv szólt a mieinknek, miszerint lakik nálunk egy madárka, aki szépen dalol és ki tudja, mi lakik benne.

Le kellett tartóztatni? Ez lehet vita tárgya, de szerintem igen. Az Iszlám Állam manapság már egyáltalán nem személyes kapcsolatokra, ismeretségre alapozza a szervezeti rendszerét, hanem, ahogy Dezső András írja a HVG-ben:

„Az Iszlám Állam hálózatépítése ugyanis nem úgy zajlik, hogy a tagok tudnak egymásról, éppen ellenkezőleg: sejtszerűen építkezik, sok, egymástól teljesen különálló, egymást nem ismerő embert szerveznek be.”

Amellett, hogy ne tartóztassák le azonnal, az az érv szólt volna, hogy megfigyelés útján feltérképezhetik a kapcsolatrendszerét, de ennek online kapcsolattartás esetében nincs értelme – a rögtöni akció mellett pedig az szólt, hogy minél tovább van szabadlábon, annál nagyobb az esély arra, hogy kárt tesz valakiben.

Összefoglalva: V. Kende esetében pillanatnyilag csak az bizonyítható, hogy hűségesküt tett az Iszlám Államnak, és töménytelen mennyiségű radikális baromságot beszélt össze náluk – de már ez is büntetendő. A hűségeskü mindenképpen, a terrorcselekmények előkészülete szintén. Azonban visszaértünk a kezdeti kérdéshez: hogyan kerülhetett egyáltalán sor erre?

Alapkérdése ez a kornak, amiben élünk: hogyan radikalizálódik valaki?

Mi viszi rá V. Kendét vagy Ashli Babbitet, hogy korábbi természetétől teljesen idegen, erőszakos cselekményeket kövessen el vagy készítsen elő, pusztán elvek, eszmék miatt?

Mitől lesz egy egyetemista az Iszlám Állam katonája, egy amerikai veterán Qanon harcosa?

Nem tudom, de volna egy ötletem. Minden azzal kezdődik, amikor valaki elhiszi az első hazugságot. Ha elhitte: onnantól kezdve már egymás után jön a többi. És a végén törvényszerűen ott az erőszak.

Szóval, azt az első hazugságot, propagandát nem szabad elhinni, hitelt adni neki, azt mondani róla, hogy ártalmatlan mese, „ez is egy elmélet”, „nem árt senkinek”.

Árt. Ártatlan hazugság csak a magánéletben fordul elő, és még annak se szokott jó vége lenni.

Csakhogy a teljes politikai rendszerünk propagandára és hazugságokra épül: ahhoz, hogy megszabaduljunk a radikalizálódás lehetőségétől, előbb azt kéne megváltoztatni.

Erre viszont nem sok esélyt látok.

Szele Tamás