Forgókínpad

Forgókínpad

Kósa és az elszólás

2021. november 05. - Szele Tamás

Azért legyünk igazságosak, Kósa Lajosnak vannak jó tulajdonságai is, például szereti a Rolling Stonest, elment miattuk a múltkor egész Új-Zélandig is. Ennél több jót nehéz volna róla mondani, de tény, hogy a zenei ízlésével semmi baj. Viszont nem lesz egyhamar a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Tán még levelező tagja sem.

kosa_lajos_pegazussal.jpg

Most, mikor ez a nagyon okos politikacsináló bevallotta, hogy a kormány használta Magyarország állampolgárai ellen a Pegasust, tulajdonképpen csak két-három kérdést kell áttekintenünk, amik óhatatlanul felmerülnek. Az első:

Mit is beszélt Kósa Lajos?

A második:

Ez miért fontos?

A harmadik:

Lehet neki hinni?

Akkor menjünk sorban. Azt eddig sem hitte senki, hogy a magyar kormány helyett az Üdvhadsereg rézfúvós zenekara figyelte meg azokat, akiknél megtalálták a Pegasus nyomait, de egészen tegnapig hivatalosan le lehetett tagadni. Most Kósa bevallotta a rengeteg eszével, így már nem mondhatja Szijjártó, hogy ő semmiről sem tudott – illetve, az a különös, hogy mondhatja és talán még igazat is fog beszélni, mivel nagyon is elképzelhető, hogy nem az ő hatáskörébe tartozó szolgálat használta az eszközt (bár izgalmas lehetett Izraelből beszerezni a magyar külügy megkerülésével – izgalmas és lehetetlen). De lássuk magát a hírt, éspedig az MTI-ből, ne mondja senki, hogy elferdítettük.

Budapest, 2021. november 4., csütörtök (MTI) – Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben, az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat – mondta Kósa Lajos (Fidesz), a bizottság csütörtöki, zárt ülése után újságíróknak.

A bizottsági elnök a kétórás zárt ülést követően azt mondta, a tanácskozáson felmerült kérdésként, hogy a bizottság tagjai betekinthetnek-e a program beszerzése kapcsán keletkezett szerződéscsomagba.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a bizottság minden tagja – így az ellenzékiek is – betekinthetett és be is tekintett ezekbe az iratokba. Hozzátette: a honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság erre engedélyt ad.
Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa Lajos elmondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban „senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna. Tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait.

Kósa Lajos hozzátette: ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt.

Hangsúlyozta: a zárt ülésen kiderült, hogy minden esetben törvényesen jártak el az érintett szolgálatok, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.

A bizottság elnöke újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de – mint mondta – ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam – jegyezte meg.” (MTI)

Szegény, szegény Kósa, nem volt neki elég a ringó vállú csengeri viola, aki úgy átverte, mint azt a bizonyos matériát szokás a palánkon, még most is azt hiszi, hogy nem mondott semmi különöset. Holott nem véletlen az, hogy a nála azért agyafúrtabb Varga Judit állandóan megkerülte ezt a kérdést: ő, aki engedélyt adott a megfigyelésekre, pontosan tisztában van a döntéseinek súlyával: pont emiatt soha nem mondott annál többet, hogy Magyarországon minden ilyesmi legális keretek között zajlott és zajlik. Ez különben igaz is, csakhogy ami ma törvényes, nem biztos, hogy holnap is az lesz. Ma utólag is lehet legalizálni bármilyen megfigyelést, de ez egy abnormális állapot. Ráadásul egy ilyen kiberfegyver beszerzése önmagában előre megfontoltságot jelent: a magyar állam szervei nem azért vásárolták meg, hogy vajas kenyeret kenjenek vele vagy megtalálják a segítségével a Doom rejtett pályáit, Azért vásárolták meg, hogy titokban bevessék a polgárok ellen (nem mellesleg: kezd úgy kinézni, hogy jóval több alkalommal figyelték vele a saját híveiket, barátaikat, mint a velük szemben állókat). És Kósa ezt bevallja hirtelen felindulásból.

A „miért fontos” kérdésre az a válasz, hogy azért, mert például az 1989-90-es, kémfilmbe illő Dunagate-botrányba nem csak a kormány vagy a belügyminiszter bukott bele, hanem maga a rendszer is – persze, nem kizárólag az okozta a végét, de komoly szerepe volt annak idején Végvári őrnagynak a dologban. Mikor a botrány kipattant, Horváth István belügyminiszter három hétig sem maradt már meg a hivatalában, de összedőlt ott és akkor már minden (nagyobb baj, hogy a legtöbb érdekes akta is megsemmisült a nagy világvégében).

Ezért fontos Kósa vallomása. Azt, hogy mit mondott, már láttuk. A televíziós felvétel csak annyiban tér el a hírtől, hogy annak a végén panaszkodik, miszerint kéretlen reklámokat kapnak az emberek a techcégek miatt. Azért piszok nagy különbség van aközött, ha az ember fűnyíróhirdetésekkel találkozik és aközött, ha békaemberekkel. A fűnyíró sem kellemes, de az csak reklám: viszont ha a legintimebb családi levelezését olvasgatja egy könyökvédős hivatalnok, a legjámborabb polgár is úgy érzi, hogy az illetőt menten agyon kéne csapni. És joggal érzi így.

Akkor most már azt lássuk meg, lehet-e hinni Kósának?

Nem véletlenül teszem fel így a kérdést, másnak, konkrétan Vadai Ágnesnek is eszébe jutott, hogy emberünk kissé összevissza beszélt. Mit mondott Vadai az ATV-ben?

Az elnök úr azt mondta, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a Pegasus kémszoftvert. A 'Belügyminisztérium’, ott volt a tévedés, ez a zárt bizottsági ülésen nem így hangzott el.”

Bizony, nem is hangozhatott el így. Mert a Belügynek még hatásköre sincs ilyesminek a beszerzésére! Az igazságügyi miniszter viszont adhat engedélyt is, utasítást is a vásárlásra, csakhogy azt a megfigyeléseket kivitelező Nemzetbiztonsági Szakszolgálat intézi, nem a Belügy.

Kósa különben még egy másik szamárságot is elkövetett: államtitkot sértett. Tudni kell, hogy azt Magyarországon többféle módon lehet elkövetni, ugyanis maguk az államtitkok is többféle minősítésűek. Tehát például amikor Novák Előd nagy dérrel és dúrral, saját hősi szerepét hangsúlyozva és a várható börtönbüntetést emlegetve 2016-ban nyilvánosságra hozta a „terrorvészhelyzet” kihirdetésével kapcsolatos jogi lehetőségeket, a haja szála sem görbült. Mondjuk azért nem, mert ezeket már két héttel előtte megírta az MTI, az Origo, sőt, megírtam még én is, ez nem volt egy olyan államtitok, amit nagyon őriztek volna. Ellenkezőleg, kicsit sem strázsálták. Ennél komolyabb államtitkok már inkább csak részleteikben idézhetőek a nyilvánosság előtt, a még komolyabbak pedig sehogyan sem. Minden a bennük foglalt információ minősítésétől függ. Kósa most a legtitkosabb fajtával találkozott, ki is fecsegte rögtön. Erről azt írta Stummer János a Facebookon, miszerint:

Kósa Lajos ma újságírói kérdésre nyíltan elismerte, hogy Magyarország megvette és használja a Pegazus-szoftvert.

Kósa Lajos ezzel minősített információt hozott nyilvánosságra, ezzel pedig a Büntető Törvénykönyv 256. paragrafus (1) bekezdés alapján minősített adattal való visszaélést követett el, amely a jogszabály szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként meg tudom erősíteni, amit Kósa Lajos mondott. Sőt, én láttam a szerződést is. A bizottság legutóbbi, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál tartott kihelyezett ülésén megtekinthettem azt.

Most akkor mindkettőnket elvisznek, vagy egyikőnket sem? Hogyan lesz, belügyminiszter úr? Én mindenesetre megteszem a szükséges jogi lépéseket.”

Nyugalom, senkit sem fognak elvinni, de azért igazán megnézhetné a tisztelt kormány, kiket enged államtitkok közelébe. Azt értem, hogy 2017-ben miért pont tárca nélküli miniszternek nevezték ki Kósát: nem mertek tárcát adni a kezébe, mert elhagyja, vagy varázsbabot vesz a pénzből.

Akkor már csak egy kérdésünk maradt: és most mi lesz?

Sajnos azt kell mondanom: jó eséllyel semmi. Más országokban egy ilyen botrány elsodorná a kormányt is, nálunk ennek sem lesz következménye. Kósa annak tudatában fecsegett, hogy „minden legálisan történt”, csakhogy, mint jeleztem, a legalitás egyáltalán nem egzakt fogalom, az változni szokott a törvényekkel együtt – és valljuk meg, az, hogy valami törvényes, még nem jelenti azt, hogy okvetlenül tisztességes is. Ezzel az nyilatkozattal viszont nagyon sokat ártott pont a kormány kampányának, hiszen az ő változatuk eddig az volt, hogy nem zajlott semmiféle megfigyelés, az egészet sorosista szervezetek találták ki egy világösszeesküvés keretében, és a Pegasus nem is létezik. Például a Pesti Srácoknál most elég sokan téphetik a hajukat, kivéve Stefka Istvánt, neki külön behívnak egy gyakornokot, hogy az övét téphesse. Most nagy munkával ki kell találjanak egy újabb legendát, amit majd megint lerombolhat bárki, aki elszólja magát.

Hogy Kósával mi történik majd? Még az a jó, ha semmi, bár az indiszkréciójára való tekintettel nem csodálkoznék, ha külszolgálatra küldenék, valami csendes, távoli országba, ahol túl sok kárt nem okozhat.

Mondjuk kineveznék ruandai nagykövetnek, úgyis ért a hutuk és tuszik közötti különbségekhez.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása