A ma reggeli órákban összehangolt támadás érte Ukrajna teljes területét. Ezekben a percekben is zajlik, bár csökkenő intenzitással. A jelek szerint a célpontok kizárólag civil létesítmények és az energetikai infrastruktúra részei voltak, katonai jellegű károkról nem érkezett jelentés. Az itt és most közlésre kerülő adatok természetesen nem véglegesek.
Mint az Unian hírügynökség jelenti Ana Malyar védelmi miniszterhelyettest idézve:
„Ma 06:20 és 11:15 között az Orosz Föderáció rakéta-, és légicsapásokat mért Ukrajna területére a Kaszpi-tengerről és Nyizsnyij Novgorod körzetéből Kijev, Lviv, Priluki, Hmelnickij, Dnyipro, Nyizsnyij, Zsitomir és Harkiv városok ellen.”
Október 10-én 11:34-ig az orosz fegyveres erők 83 rakétát lőttek ki. Ezek közül 43-at az ukrán légvédelem lőtt le. A megszállók 17 Shahed–136 típusú kamikaze drónt is bevetettek, amelyeket az ideiglenesen elfoglalt Krím és Fehéroroszország területéről indítottak. Három drónt lőttek le Odessza régióban – jelentette az odesszai OVA vezetője, Maxim Marcsenko.
Robbanásokat jegyeztek fel Lviv régióban, Harkivban, Hmelnyickijben, Zsitomírban, Dnyiproban, Krivij Rihben és más helységekben. A támadások következtében áram- és vízellátás szünetelt.
Az elnük tanácsadója, Olekszij Aresztovics szerint az oroszok célja, hogy tél előtt tönkretegyék Ukrajna energetikai infrastruktúráját, hogy az ország polgárai megfagyjanak a hideg évszakban.
A csapások egy részét Kijev ellen hajtották végre. Az érkező rakétákat a főváros Sevcsenkivszkij kerületében észlelték. Jelenleg 8 halottról és több mint 30 sérültről tudunk. Megrongálódott a Filharmónia, a Hanenkov- és a Sevcsenko-múzeum.
A The Insider tudomása szerint tűz alatt áll a rivnei atomerőmű. A lap forrása szerint az atomerőművet kamikaze drónok támadják, amelyek közül egyet már le is lőtt a légvédelem. Az előzetes jelentések szerint a támadás az elosztóüzemet érte.
A támadás második hulláma magyar idő szerint 11 órakor érkezett, és jelenleg is tart. Mint Denis Shmygal miniszterelnök Telegram-csatornája írta:
„Délelőtt 11:00 órakor nyolc régióban és Kijev városában 11 fontos infrastrukturális létesítmény sérült meg. Most a régiók egy része áramtalanítva van. Fel kell készülnünk az áram- és vízellátás, valamint a kommunikáció átmeneti zavaraira.”
Az Ukrán Vasutak figyelmeztetett a nyugati irányú vonatok lehetséges késéseire a kapcsolóhálózatban keletkezett károk miatt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóbeszédet tett közzé az ország állampolgáraihoz az ukrán városok október 10-én reggeli tömeges bombázásáról. A videofelvétel Kijev központjában, a Bankova utcában készült.
Mint az elnök mondta:
„Pánikot és káoszt akarnak, tönkre akarják tenni az energetikai rendszerünket. Javíthatatlanok.
A második célpont a civil lakosság.
Az ilyen időpontot és az ilyen célokat kifejezetten azért választották ki, hogy minél nagyobb kárt okozzanak.
De mi ukránok vagyunk. Segítünk egymásnak. Hiszünk magunkban. Helyreállítunk mindent, ami elpusztult.
Lehet, hogy most átmeneti áramkimaradások vannak, de a bizalmunk – a győzelembe vetett bizalmunk – soha nem fog megszűnni.
Miért pont ilyen jellegűek a csapások? Az ellenség azt akarja, hogy féljünk, azt akarja, hogy az emberek meneküljenek. De mi csak előre tudunk futni – és ezt a csatatéren mutatjuk meg. Ez így lesz ezután is.
A mentők most dolgoznak. A légvédelmi rendszerünk működik. Már 38 légi célpontot lőttek le.
Kérem, maradjanak ma az óvóhelyeken. A hadseregünk segítségének köszönhetően minden rendben lesz.
Tartsák be a biztonsági előírásokat. És mindig emlékezzenek: Ukrajna létezett, mielőtt ez az ellenség megjelent, és Ukrajna létezni fog utána is.
Dicsőség Ukrajnának!”
A támadás célja világos, az okáról ma délig lehetett vitatkozni, azonban moszkvai idő szerint 13:00-kor Putyin elnök hivatalos nyilatkozatban tájékoztatta az orosz Biztonsági Tanácsot a történtekről.
„Mint tudják, tegnap az orosz Nyomozó Bizottság elnöke, Alekszandr Ivanovics Basztrjkin beszámolt nekem a krími hídon elkövetett szabotázs ügyében folytatott vizsgálat első eredményeiről.
A törvényszéki és egyéb szakértői adatok, valamint az operatív információk azt mutatják, hogy az október 8-án végrehajtott robbantás terrorcselekmény volt, olyan terrorcselekmény, amelynek célja Oroszország polgári, kritikus infrastruktúrájának elpusztítása volt. (…) Ma reggel a védelmi minisztérium javaslatára és az orosz vezérkar tervének megfelelően nagy erejű csapást indítottunk nagy hatótávolságú, precíziós irányítású légi, tengeri és szárazföldi fegyverekkel az ukrán energetikai, katonai és kommunikációs létesítmények ellen.
Amennyiben a területünkön továbbra is terrortámadásokat kísérelnek meg végrehajtani, Oroszország válasza kemény lesz, és a fenyegetés mértékét tekintve megfelel majd az Orosz Föderáció által jelentett fenyegetés szintjének. Ehhez nem férhet kétség.
Arra kérem a védelmi minisztert, hogy számoljon be az eredményekről.”
A kihagyott részben különböző terrortámadásokkal vádolta Ukrajnát, terjedelmi okokból nem közlöm, de talán nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy bár magát az akciót az ukrajnai orosz erők új főparancsnoka, Szergej Szurovikin vezényelte, a parancs rá egyenesen a Kremlből érkezett. A végrehajtás viszont jellemző Szurovikinre, akit Szíriában csak „Armageddon tábornoknak” neveztek, mikor ott harcolt.
A támadás esetleges diplomáciai következményei beláthatatlanok, elsőként Moldova tiltakozott. Mint a Meduza írja:
„A moldovai hatóságok elítélik az október 10-én reggel az ukrán városok ellen indított orosz csapásokat – közölte a moldovai külügyminisztérium.
A minisztérium szerint a Fekete-tengeren tartózkodó orosz hadihajókról indított három cirkálórakéta megsértette a moldovai légteret, és átrepült az ország területe felett Colbasna falu és Soroca város közelében.
A Moldovai Köztársaság ezt az incidenst rendkívül súlyosnak és sajnálatosnak tartja. Ez kétségtelenül további feszültséget okoz. Nemzeti légterünk megsértése teljesen elfogadhatatlan. A szomszédos ország bombázását azonnal le kell állítani.
A moldovai külügyminisztérium sürgősen beidézte Oleg Vasznyecovot, Oroszország kisinyovi nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen.”
Az események hatására a ma reggeli nyitás után a moszkvai tőzsde forgalma közel 12%-kal esett hétfőn a korai kereskedésben. A tőzsdén a Gazprom energiaipari óriás mintegy 25 százalékot veszített értékéből. Az esés a szeptemberben bejelentett, több mint 21 milliárd dolláros rendkívüli osztalék kifizetésével is összefüggött.
A támadás részleteiről keveset tudunk egyelőre, a források egymásnak ellentmondóan számolnak be: a legtöbben két nagy hullámot említenek, de ezeken belül voltak kisebbek is: például 9 óra 24 perckor Vitalij Kim, Nyikolajev polgármestere arról írt, hogy Asztrahánból rakéták második hulláma indult Ukrajnába. 10:00 körül jelentette a harmadik hullámot (47 rakéta) és a Fehéroroszországból indított kamikaze drónokat. Délután fél egy körül az ukrajnai régiókban elkezdték jelenteni a légiriadó visszavonását.
Fehéroroszország szerepe fontos lehet, ugyanis Lukasenka elnök ma bejelentette, miszerint megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy közös regionális csapatösszevonás bevetéséről. A „regionális erőcsoport” telepítését már meg is kezdték két nappal ezelőtt, éspedig arra hivatkozva, hogy a NATO-államok akár atomcsapással is fenyegethetik Belaruszt. Akár – mondja Lukasenka és ebben az is benne van, hogy esetleg egyáltalán nincs így.
Fehéroroszország területéről korábban is indultak orosz légi- és rakétatámadások Ukrajna ellen, ez a mostani lépés viszont jelentheti a fehérorosz hadsereg tevőleges részvételét is a harcokban.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette:
„A mai napon az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel nagy erejű csapást mértek Ukrajna katonai parancsnoki, kommunikációs és energetikai rendszereinek létesítményeire. A támadás sikerrel járt. Minden kijelölt célpontot eltaláltunk.”
Felhívnám a figyelmet arra, hogy katonai célpontokban nem esett kár, és egyébként sincs semmiféle biztos tudomásunk arról, mik voltak ez eredeti célpontok: így utólag persze könnyű azt állítani, hogy pont azok, amelyeket sikerült elpusztítani, például ilyen lehetett az a roppant veszélyes kijevi játszótér, amelyet „precíziós” csapás ért.
Mindenesetre ennek a tömeges rakéta-támadásnak elkerülhetetlenül lesz egy olyan következménye, hogy ennyivel is kevesebb orosz „precíziós fegyver” maradt, tehát a jövőben várhatóan inkább fognak az öngyilkos drónok bevetéséhez folyamodni, mint a rakétákéhoz.
Ha Putyin elnöknek az volt a célja, hogy méregdrága és fogytán lévő fegyvereinek bevetésével demoralizálja Ukrajna népét, az nem sikerült. Ha az országot akarta ily módon elfoglalni: azt meg nem így csinálják.
Ha azonban bosszút akart állni, mert bántották a kedvenc hidacskáját, az sikerült, csak kicsit drága lett.
Körülbelül így lehetne összegezni azt, amit eddig tudunk.
Híradásainkat folytatjuk.
Szele Tamás
