Ma kényes kérdésről lesz szó, előre óva intek mindenkit az elhamarkodott ítéletektől és általánosításoktól. Aki ebben a szomorkás történetben nem látja meg a Kelet-Európa országainak minden zugát átható, mérgező politikumot, akitől csak általános átkozódás telik, az könnyen kaphat egy tiltást, szóval aki kommentel, válogassa meg a szavait.

Nemzetünk nagy csapás előtt áll. Vegyünk nagy levegőt – szükség lesz rá a későbbiekben – és mondjuk ki: lehet, hogy betiltják az Eredeti Székely Medvetrutyit!

Akkor Tiltott Székely Medvetrutyi lesz belőle? Ugyanis pont ugyanaz a cégcsoport gyártja, amelyik a Csíki Sört, tehát van abban gyakorlatuk, hogyan kell a szart eladni. Tapasztalatból tudom, ugyanis ha csak tehetem, átszaladok Nagyváradra, hogy nekem nincs ott élő ismerősöm, aki saját magától, kényszer hatása nélkül a vendéglőben Csíki Sört rendelt volna. Ezt ők azzal magyarázzák, hogy mindenki kipróbálta ugyan, de senkinek sem ízlett. Egyszerűen pocsék, leginkább Magyarországon fogy, itt is csak azok isszák, akiknek fontosabb a legendája, a politikai háttere, mint az íze.

De mi ez a dobozolt medvetrágya?

Pontosan az, ami rá van írva, tavaly nyáron, mikor megjelent a piacon, magam is írtam róla. Dobozolt medveszar, nem nevezhetjük másnak, mint ami. Egy konzerv ára megrendeléssel 3450 forint, Romániában valamivel olcsóbb, negyven lej. Nem luxuscikk, de azért medveürüléknek nem is olcsó. Láttam már ebből a cikkből kedvezőbb árfekvésűt, sőt, a szabad természetben ingyeneset is. Ahhoz képest én drágállom, bár kétségtelen, hogy nem lehetett hétköznapi és veszélytelen munka ezt a terményt addig betakarítani, amíg még friss – a dobozolása is külön gépsort igényelhetett. Forgalmazza az Igazi más néven Tiltott Csíki Sör. Lássuk a termékleírását, mert az is van neki:

„Vadon, természetes környezetben élő medvéktől származó, frissen, melegen csomagolt BIO, kézműves termék. Emberi fogyasztásra nem alkalmas. Száraz hűvös helyen, napfénytől védve tárolandó. Használat előtt szétmákátyolandó.

Az eladásból befolyt összeget a medveproblémák megoldására, az erdélyi Medve Jóléti Programra fordítjuk.

Gyártják: a székelyföldi macik. Forgalmazzák: kizárólag a székelyföldi kereskedők.

GLUTÉNMENTES

TARTÓSÍTÓSZERMENTES

GMO MENTES

VEGÁN

ÖSSZETÉTEL: 100% erdélyi barnamedve ürülék.

Minőségét bontatlan csomagolásban korlátlan ideig megőrzi.

Felbontás után 22 órán belül felhasználandó. Tartósítószert nem tartalmaz.

Gyermekek elől elzárva tartandó. Felbontásához székely bicska ajánlott.”

Mely autentikus! Nagy kár, hogy a néprajz bizonyos mértékű ismeretében elmondhatom, hogy ez nem a folklorisztikus hagyomány része, ugyanis vérzivataros századaink során a székelyek egy dologra használták csak a medvetrágyát: elkerülték a belelépést. Másra nem is való, esetleg Természet anyánk szelíd figyelmeztetése, hogy az erdőnek ezen a részén nem okos dolog sétálgatni, mert itt medvék élnek, és rossz a modoruk.

Már a termék megjelenésekor feltettem a kérdést: de mire jó? A válasz egyszerű nekem, aki valamennyire ismerem a romániai viszonyokat és bonyolult azok számára, akik az összes romániai magyart egyetlen homogén, arctalan, de „fideszes” tömegnek tekintik. Ez távolról sincs így, sőt, de eleget harcoltam már értelmetlenül a köztudat babonáival, hogy most ne bocsátkozzak többoldalas bizonyításokba.

Szerintem eredetileg ebből egy darab készülhetett, egy olyan vita eredményeként, ami pont a magyar kormány által agyondotált Csíki Sör gyártója és annak helyi kritikusai között robbant ki. Mint tavaly nyáron írtam:

„Az arrafelé közmegegyezés tárgya, hogy a Csíki Sör trágya. Nem issza senki, de nem is muszáj, hiszen lehet kapni ezerféle jobb sört. Helyit is, csehet is, németet is, aki nagyon akar, kap japánt vagy mexikóit is, pont, mint bárhol máshol. De nem csak sört gyárt a cég, gyárt az mindenfélét, és mindenére rányomja, hogy „székely termék”. Rányomták a szintén kritikán alulira sikerült Csíki Csipszre is, amiről a Transindex című romániai magyar online lap őszinte és lesújtó kritikát közölt. Erre válaszul küldte el nekik a cég a medvetrágya-konzervet „tesztelésre” – ismervén a céget, védőruhában nyitották fel, és az volt benne, amit a felirata ígért. De közben az árucikk felkerült a Csíki sör webáruházának oldalára is, mint ajándéktárgy, tehát az is lehet, hogy csak egy ilyent készítettek, direkt a Transindexnek, de az sem kizárható, hogy képesek voltak legyártani belőle egy szériát, bár nagyon megnézném azt, aki ilyesmit ajándékoz.”

Az az egy, első széria mehetett ki a bárokba, sörözőkbe, boltokba, ugyanis egyrészt senki sem vesz ilyesmit drága pénzért, hiszen nem tud vele semmit sem kezdeni, másrészt meg hosszú távon ennek a terméknek a rendszeres előállítása nehézségekbe ütközne, ugyanis nem csak doboz kell hozzá, hanem medve is.

Azonban most következik a drámai fordulat. Mircea Diaconu, a Kovászna Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője felfedezte a terméket egy kézdivásárhelyi boltban, és most a bevonására akarják kényszeríteni a gyártót, ha nem tisztázza, igazából mi van benne. Diaconu mester értetlenkedve nyilatkozta:

„Azt értem, hogy ez valami szuvenír. De például lejárati idő is meg van adva a csomagolásán, amit nem egészen értek, hiszen nem élelmiszerről van szó. Ugyanakkor a fordítás sem teljes. A csomagolásra az van írva, hogy ez egy székely termék, Székelyföldön gyártják. Úgy magyarázták nekem, hogy ezt kézbe lehet venni és úgy formázni, mint a gyurmát. Tehát valamilyen módon »játszani« is lehet vele, de nem tudom, mennyire van rendben, ha egy gyerek beveszi a szájába.”

Nyilván semennyire, de ki bontana meg egy olyan konzervet, amin jól láthatóan olvashatjuk, hogy medveürülék van benne? Mármost viszont, ha betiltják – eddig sem sok haszon lehetett rajta – a Csíki Sör brandhez tartozó csíkszentsimoni Lixid Project kft., tehát a forgalmazó az anyacégével együtt eljátszhatja a medve helyett a hattyú halálát, mégpedig nem a fehér, hanem a nemzetiszínű hattyúét. „Tiltják, mert székely, tiltják, mert magyar!” – fogják világgá kiáltani, holott azért tiltják majd, ha tiltják, mert – szar. A szó legszarosabb értelmében az. Ezt a játékot már eljátszották a Csíki Sörrel is, aminek ügyében interpellációk hangzottak el annak idején a budapesti Parlamentben, most nagyon várok egy mondjuk kereszténydemokrata oldalról elhangzó parázs, nemzeti szellemű kiállást a medvetrágya mellett. Semjénhez, a nagy vadászhoz még illene is, valószínűleg már fogalmazza, mert mégiscsak tűrhetetlen ez az állapot.

Erre válaszul majd felszólal a bukaresti parlamentben George Simion, az AUR nevű, szélsőségesen román nacionalista (valamint oltásellenes, konteós, bigottan vallásos) párt elnöke, és azt mondja majd, hogy Romániában márpedig rend van, a medve oda szarik, ahova mondják és nem szabad árulni a végtermékét, különben pedig ez már irredentizmus, mármint a Semjén-felszólalás, amit a leghatározottabban elutasít.

Ezek után jobb helyeken alakulna egy interparlamentáris vegyes bizottság, kiszállna a helyszínre, és sok pénzből megkeresné a medvéket, felmérést készítenének az anyanyelvükről, nemzetiségi hovatartozásukról, esetleg felekezetükről és népszokásaikról, bár ahogy én a medvéket ismerem, válaszadás helyett inkább elfogyasztanák a bizottságot, mert, mint már említettem, nagyon rossz a modoruk.

Aztán még sok vita zajlana, veszélybe kerülhetne a medveszarral kapcsolatosan megromló viszony miatt egy esetleges magyar vétó okából Románia schengeni csatlakozása is, de az a lényeg, hogy itt és most sikerült kideríteni, mire jó végső soron ez a sajátos termék.

Egyetlen felhasználási módja van: az, hogy összevesszünk rajta. Mármint azon, hogy kié: román-e vagy magyar, netán székely?

Aztán a nagy veszekedésben kenjék, hajigálják egymásra a politikusaink.

Másra tényleg nem jó. De erre nagyon megfelel.

Már kitalálni sem kellett volna, de mindegy.

Nem tudom, ki a nagyobb szamár: aki bedobozolja a medvetrágyát, vagy az, aki betiltja?

Szerintem tekintsük az eredményt döntetlennek.

Bár a legnagyobb bolond mindenképpen az, aki megveszi.

Szele Tamás